MSZP-SZDSZ-vita: kell-e különleges ügyészi nyomozó csoport?: A múltat nem eltörölni

szerző
Somos András
publikálva
2002/19. (05. 09.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Folyamatosan tárgyal az MSZP és az SZDSZ arról, hogy milyen jogi alapra helyezhető a leköszönő kormány egyes gyanúsnak vélt ügyeinek felderítése. A Narancs információi szerint, bár füstbe ment az SZDSZ terve az Országgyűlés által kinevezett "független vizsgálóbiztosról" - az MSZP igazságügyminiszter-jelöltje, Bárándy Péter szerint az igazságszolgáltatási szervektől függetlenített vizsgálat csak nehezítené a nyomozó hatóságok munkáját -, meglelték a megoldást a felek. A Fidesz jogi kabinetjének vezetője úgy látja: az alkotmányosság is sérülhet a politikai bosszúvágy miatt.

Folyamatosan tárgyal az MSZP és az SZDSZ arról, hogy milyen jogi alapra helyezhető a leköszönő kormány egyes gyanúsnak vélt ügyeinek felderítése. A Narancs információi szerint, bár füstbe ment az SZDSZ terve az Országgyűlés által kinevezett "független vizsgálóbiztosról" - az MSZP igazságügyminiszter-jelöltje, Bárándy Péter szerint az igazságszolgáltatási szervektől függetlenített vizsgálat csak nehezítené a nyomozó hatóságok munkáját -, meglelték a megoldást a felek. A Fidesz jogi kabinetjének vezetője úgy látja: az alkotmányosság is sérülhet a politikai bosszúvágy miatt.Bárándy Péter a jelentős köztartozással eladott Fidesz közeli cégügy gyanúsítottja, Schlecht Csaba elleni büntetőeljárás megszüntetésekor azt mondta: ég az arca, mert az igazságszolgáltatás a politika befolyása alá került, és erre jó példa a Schlecht-ügy. (Lásd: Függő játszma, Magyar Narancs, 2001. november 22.)

A választások előtt

Bárándy Péter március 20-i bemutatásán Medgyessy Péter nem sorolta a miniszterjelölt kiemelt tennivalói közé a korrupciógyanús ügyek felgöngyölítését. Bárándy pedig nem keményfejű jogászként, hanem szakértő-politikusként viselkedett, amikor egyértelműsítette: a szabadság, a biztonság és az igazságosság vezérli majd munkáját. Hozzátette: a jogbiztonság az utóbbi néhány évben nem érvényesült megfelelően. Újságírói kérdésre leszögezte: csak olyan ügyről mond ítéletet, amelyet alaposan ismer, ezért nem nyilatkozik az Országimázs Központ-Ezüsthajó- Happy End polgári háromszögében nyomtalanul eltűnt közpénzek sorsát firtató cikksorozatról. Annyit azért elmondott: "az ügy keltette rossz hangulat része az általános bizalomvesztésnek". Medgyessy Péter ezt azzal toldotta meg, hogy reméli, nagyon gyorsan végére lehet járni a történteknek. "Minden gyanús ügyet górcső alá kell venni, és a szocialista kormánynak gondja lesz arra, hogy megalakuljon minden olyan parlamenti vizsgálóbizottság, amit az ellenzék lát szükségesnek." Bárándy indítása tehát visszafogott volt, Medgyessyé pedig laikus.

A vizsgálóbizottságosdin az SZDSZ lépett túl először: a párt a kampányában különleges felhatalmazású független ügyészi csoport felállítását ígérte. Magyar Bálint ügyvivő tíz nappal az első választási forduló előtt ezt így indokolta: "Az ügyészség működése ma joggal veti fel azt a gyanút, hogy a törvény előtti egyenlőség normái nem érvényesülnek Magyarországon." E csoport a kormányzati korrupciót nyomozná, korlátlanul hozzáférhetne bizonyos adatokhoz, és pótmagánvádlóként is felléphetne - tehát akkor, ha az ügyészség a vád bíróság előtti képviseletét bármilyen okból megtagadná. "A választások egyik legfontosabb kérdése, hogy fennmaradnak-e, megszilárdulnak-e kormányzati szinten a maffiára jellemző magatartásmódok, a közpénzekhez való gátlástalan viszony" - mondta Magyar Bálint, aki adóforintjaink lenyúlásának nevezte például a BÁV Rt. megszerzését és továbbadását.

És után

Medgyessy Péter száznapos programja pluszpontjaként beindítaná "az üvegzseb programot, mellyel átláthatóvá és ellenőrizhetővé tesszük az állam gazdálkodását". Az Orbán-kormány legutóbbi döntései (autópálya-szerződések 126 milliárd forint értékben a Vegyépszerrel, a bejelentett állami földeladások) egyébként még elszántabbá tették a formálódó koalíció politikusait. Medgyessy Péter és Kuncze Gábor közös sajtótájékoztatón "üzent", múlt vasárnap pedig Kovács László MSZP-elnök jelentette ki: "Az új kormány ki fog vizsgálni minden, az első forduló után hozott kormányzati intézkedést, és azokat is, amiket a második után hoztak - ahogyan ezt Orbán Viktor is kijelentette az 1998-as választás két fordulója között. A törvénytelen döntéseket meg fogjuk semmisíteni, a bűnösök felelősségre vonását pedig az igazságszolgáltatástól várjuk el." (A Fidesz választmányának elnöke, Várhegyi Attila erre úgy reagált: lehet, hogy négy évvel ezelőtt történtek törvénysértések, de "a polgári kormány sem az elmúlt négy évben, sem pedig a választások óta ilyet nem tett, most is csak azt teszi, ami a feladata: végzi a dolgát".)

Egyeztetés

Bárándy a szabaddemokraták demokráciacsomagjáról Hack Péter volt SZDSZ-es képviselővel, az országos tanács tagjával, valamint Eörsi Mátyás képviselővel és Szili Katalinnal, az MSZP elnökhelyettesével egyeztet. A legfőbb vita épp akörül van, hogy az igazságszolgáltatás, avagy - alternatívaként - egy, az Országgyűlés által még a nyár elején felállítandó, különleges jogkörű biztos vizsgálja-e ki a gyanús ügyeket; független ügyészi csoportról már nincs szó. Kiszivárgott információk szerint egy parlamenti testület életre hívása sem zárható ki; ám ez a politikai felelősség megállapításánál nem mehet tovább, a jogi felelősségre vonás változatlanul az ügyészség feladata lenne. A korrupciós bűncselekmények felderítése egyébként - egy tavalyi törvénymódosítás miatt - kizárólagos ügyészi hatáskör.

A koalíciónak minden bizonnyal újra kell szabályoznia a vizsgálóbizottságokra vonatkozó rendelkezéseket. Erre az előző ciklusban Salamon László (Fidesz) és Vastagh Pál (MSZP) is tett kísérletet; a szocialista képviselő átfogó javaslatát az alkotmányügyi bizottság 2000 októberében megtorpedózta, de tavaly áprilisban az asztalfiókba került az a kormánypárti javaslat is, amely pénzbírsággal, illetve elővezetéssel szankcionálta volna, ha a bizottság elé idézett tanúk nem jelennek meg, és erre nem adnak elfogadható magyarázatot.

Bárándy még az egyeztetések előtt azt mondta a Narancsnak: újabb és újabb egységek felállítása még soha nem növelte a nyomozások hatékonyságát, ezért ő a hagyományos bűnüldöző szervekre bízná a munkát, mert így nem dolgoznának párhuzamosan, és nem nehezülne el az igazságszolgáltatás. Érdekes a tárgyalás előtt az Indexnek adott nyilatkozata: "Ne feltételezzük, hogy az elmúlt négy évben alapvetően korrupció alapján működött a kormányzat, így ezért sem indokolt egy új, speciális szervezet létrehozása."

Kisebbségi vélemény

Az SZDSZ azért tart ki elképzelése mellett, mert a megválasztandó biztos úgy nyomozhatna, hogy csak a kivizsgálandó ügyekre koncentrál - mondta a Narancsnak Magyar Bálint. A meglévő nyomozó hatóságok (APEH, rendőrség, ügyészség stb.) viszont a politikának alávetve működnek, és ez nem garancia a ciklusoktól független vizsgálatokra. A leköszönő kormány ideje alatt bebizonyosodott, hogy az ügyészség és a rendőrség képtelen a politikától függetlenül dolgozni: az igazságszolgáltatás klasszikus útja nem hatékony, ha a vizsgálat tárgya politikai érdeket sért - érvelt Magyar Bálint. - Miközben a miniszterelnök édesapja nevezte fia egyik legjobb barátjának egy interjúban Schlecht Csabát, az ő közreműködésével eladott cégek óriási kárt okoztak az államnak. A rendőrség annak ellenére hónapokig nem kereste őt, hogy a telefonkönyvben hozzáférhető Schlecht címe. Majd két év után, amikor Schlechtből gyanúsított lett a legfőbb ügyész fellépése nyomán, végül bűncselekmény hiányában a fővárosi ügyészség megszünteti a nyomozást. Vagy a kétmilliárd forintos adócsalással gyanúsított egykori Fidesz közeli cégtulajdonostársat, Varga Tamást, bár már született ügyében elmarasztaló ítélet, futni hagyták. Magyar Bálint szerint az SZDSZ számára az intézményi forma mellékes: az a fontos, hogy a mindenkori leköszönő és kormányra kerülő politikai elit ne egyezhessen meg egymás ügyeinek eltussolásában, illetve ne érezzék a hatalmon lévők azt, hogy bármit megtehetnek.

Ha a Bárándy-féle elképzelés győz, és a korrupciós cselekményeket továbbra is csak ügyész nyomozhatja, "a Fidesz a legfőbb ügyészen keresztül továbbra is kontrollálja az ügyeket" - állítják a szabaddemokraták. Az SZDSZ-ben úgy látják: Polt minden eddigi közéleti posztját (képviselő-jelöltség, helyettes ombudsmani, majd legfőbb ügyészi pozíció) a Fidesznek köszönheti, és ezt Polt Péter tetten érhetően honorálta: az említettek mellett Várhegyi Attila és Hegedűs András ügyében. (Utóbbi a budaörsi városi ügyészség és az Ügyészek Országos Egyesületének vezetőjeként az igazságszolgáltatás függetlenségét féltette, ezért - Bárándy Péterrel együtt - közös nyilatkozatot írt alá a politikusok "tartózkodó magatartásának" kikényszerítéséért. [Lásd: A nyilvánosság határa, Magyar Narancs, 2002. január 10.] Az érdekesség kedvéért: Hegedűs képviselte a vádat az egykori Fidesz-gazdaságis Varga Tamás áfacsalásos ügyében: a ma is ismeretlen helyen tartózkodó Varga letöltendő börtönbüntetést kapott.)

Ellenzéki álláspont

Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetjének vezetője úgy véli: a jövőben koncepciós eljárásokra lehet számítani, mivel a leendő koalíció abból a hipotézisből indul ki, hogy a Fidesz kormányzása alatt eltussolták az ügyeket. Ezért az lenne logikus, ha az igazságszolgáltatást hoznák működésbe a leendő kormánypártok. Ám mivel nem merik a meglévő szervekre bízni a vizsgálatokat, "csak politikai bosszú íze lenne egy ilyen különbiztosi intézménynek - ráadásul az alkotmányossági próbát ez a megoldás ki sem állná" - mondta lapunknak Répássy Róbert. A fideszes politikus a legfőbb ügyészre vonatkozó szabaddemokrata kritikát durvának minősítette, a Schlecht-ügy kezelésének bírálata pedig szerinte "megalapozatlan rágalom, hiszen az ügyészség amit lehetett, felderített, és nem bukkant bűncselekményre". A rendőrség a BM irányítása alatt áll, a legfőbb ügyész pedig a parlamentben interpellálható, a kormánytöbbségnek tehát minden ügyre rálátása lehet. Répássy szerint a korrupció elleni fellépés szómágia, az e téren várható intézkedések pedig annak igazolására születnek majd, hogy az MSZP és az SZDSZ igazat mondott az elmúlt négy évben a kormányról. Répássy Róbert - általánosságban - a vizsgálóbizottságokat alkalmatlannak tartja az ilyen jellegű ügyek vizsgálatára, mert átveszik a nyomozó hatóság feladatait, és a politikai felelősség megállapításán túl nem is mehetnek. "Aki jogász, márpedig Bárándy Péter is az, az jól tudja, hol húzódnak a jogállam, a jog és a politika határai" - szögezte le Répássy Róbert. Hende Csaba (MDF) igazságügyi államtitkár megkeresésünkre azt válaszolta: ő nem vesz részt ebben a játékban, az MSZP és az SZDSZ egye meg, amit főzött magának.

A megoldás felé

Szili Katalin a tárgyalások előtt elfogadhatónak nevezte az SZDSZ korábbi ötleteit, és Medgyessy Péter is arról beszélt múlt hétfőn főszerkesztők előtt, hogy megegyezés esetén ő a független ügyészek vizsgálatát is támogatná. Bárándy Péter ezek után jelentette ki, hogy ő másképp képzeli. Az MSZP és az SZDSZ közötti véleménykülönbségek ellenére hétfőn Bárándy a Narancsnak már azt mondta: csak a technikai kérdéseket kell tisztázni, a struktúra fő vonalai már megvannak. Eszerint hármas pillére lesz "a közélet tisztaságáért folytatott" harcnak: egyrészt egy parlamenti bizottság, amelynek a jogosítványait törvénymódosítással kívánják szélesíteni; másrészt egy, az Országgyűlésnek felelős, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalhoz hasonló szervezet létrehozása, amely folyamatosan működne, és amely indokolt esetben feljelentést is tehetne; harmadrészt erősíteni akarják "a klasszikus bűnügyi vonalat", azaz a már meglévő nyomozó hivatalokat (az ügyészségen és a rendőrségen) fejlesztenék.

Bárándy Péter a múlt héten nyilvánvalóvá tette azt is, hogy - miközben az adócsalások elleni fellépés elsődleges érdek - az APEH bűnügyi igazgatóságára nincs szükség, amivel az SZDSZ is egyetért. Az MSZP miniszterjelöltje az eljárások felgyorsulását várja a Horn-kormány idején elfogadott büntetőeljárási törvénytől, amelyet a Fidesz-kormány nem léptetett hatályba, ellenben egyes részeit teljesen átdolgozta. A szabaddemokraták szűkítenék továbbá a bank és üzleti titok körét, hiszen az adatkezelők az állami vállalatok és a sok milliárd forint közpénzből gazdálkodó cégek esetében a törvény alapján jelenleg megtagadhatják a közérdekű információ kiadását.

Somos András

Máshol így megy ez

Bár Olaszországban a "tiszta kezek" vizsgálóbírói jelentős eredményeket értek el, és Silvio Berlusconi számos büntetőeljárás gyanúsítottja lett, eredményre ezek az eljárások mégsem vezettek. Berlusconi nemhogy szabadlábon van: manapság ő a miniszterelnök. Nigériában a korrupció elleni harc jótékonyan befolyásolta az állammal szembeni közbizalmat, viszont az elszántság alábbhagyott, amikor a kormányon lévők részéről a politikai támogatás csökkent. Ellenpélda is akad: a távol-keleti, szingapúri és hongkongi korrupciós ügyek felderítésében a független ügyészi vizsgálatok komoly eredményeket hoztak. Az Egyesült Államokban a kerületi ügyészeket ugyanúgy választják, mint a polgármestereket, és ők is meg tudnak felelni annak az igénynek, hogy a fontos pozícióba került személyek ügyeit csak a jognak alávetetten vizsgálják. Kenneth Starr független ügyészt ugyanakkor sokszor vádolták azzal, hogy összejátszik a republikánusokkal annak érdekében, hogy a demokrata Clinton elnököt elítéljék.

szerző
Somos András
publikálva
2002/19. (05. 09.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra