A levélváltás
Polt Péter legfőbb ügyész november 5-i levelében azért kért tájékoztatást a kamarától, mert a kereskedelmi tévé híradója Bárándyt a kamara főtitkáraként szólaltatta meg. Polt azt kérdezte Bánáti Jánostól: Bárándy kijelentései tekinthetők-e a kamara hivatalos véleményének; és ha nem, akkor Bánáti "mint a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke tervez-e valamilyen intézkedést a nyilatkozattal összefüggésben".
Bánáti János négy nappal később arról biztosította a legfőbb ügyészt, hogy a műsor Bárándy magánvéleményét idézte; az igazságszolgáltatás egyedi ügyeinek megítélése nem feladata az ügyvédi kamarának, így sem az elnökség, sem más testület nem tárgyalt a Fidesz közeli cégeladások miatti nyomozás lezárásáról. Az RTL Híradójának műsorvezetője valóban említette Bárándy Péter kamarai tisztségét, ám az ügyvéd maga egy szóval sem utalt arra, hogy testületi álláspontot ismertetne; ezt másnap az Info Rádióban egyértelműen leszögezte: "Ez természetesen nem egy kamarai állásfoglalás, nem is alkalmas arra." Bánáti János válaszában arról is tájékoztatta Polt Pétert, hogy mivel a média - a nyilatkozó tudtán kívül - gyakran feltünteti a megszólaló kamarai tisztségét is, a félreértések elkerülése végett az elnökség a kérdéskört ismételten áttekinti.
Reakciók
A legfőbb ügyész levelét többen is nyomásgyakorlásként értelmezték. Bárándy Péter is, aki a november 12-i Népszavában úgy fogalmazott, hogy Polt levele még inkább megerősíti korábbi véleményében: "Szakmai válasz helyett figyelemfelkeltő levelet írni, ez engem a hatvanas évekre emlékeztet."
A szakmai választ november 4-én (egy nappal Polt levele előtt) a Legfőbb Ügyészség szóvivője adta meg. Horányi Miklós az RTL Klub Híradójában a "választásokra is hatással bíró" hangulatkeltő magánvéleménynek nevezte Bárándy szavait, amiknek szerinte a tényekhez semmi közük.
Az interjú további, adásba nem került részeiben kifejtette: úgy gondolja, jogállamban nem fordulhat elő, hogy bizonyítékok nélkül valaki ellen vádat emeljenek. "Ebbe az ügybe (a Schlecht-ügybe - S. A.) a rendőrség és az ügyészség kemény és hosszú szakmai munkát fektetett, hogy bármit megpróbáljon feltárni. Jogállami demokráciában élünk. Ha egyszer minden erőfeszítés ellenére évek óta nem sikerül bizonyítékokat feltárni, amelyek megalapoznák a bíróság elé állítást egy megalapozott váddal, akkor sajnáljuk, de nem lehet mást tenni, mint hogy azt mondjuk: a tényállás jelentős, releváns részére nincs bizonyíték. Azt hiszem, Bárándy ügyvéd úr elsőként tenné szóvá, ha hasonló esetben másképpen cselekszünk az ő védencével szemben." Horányi Miklós arra nem tért ki, hogy miért bűncselekmény hiányában szüntette meg a hatóság a nyomozást. Igaz, leszögezte: az idő a rendőrség és az ügyészség ellen dolgozott, és bár nem sikerült a gyanút igazolni, a megszüntető határozattal "természetesen nem avattuk Schlecht Csabát Grál-lovaggá".
Szakma vagy politika?
A szóvivői nyilatkozat másnapján írta meg levelét Polt Péter. Kérdés, hogy a legfőbb ügyész miért vette magára Bárándy Péter szavait. E kérdéssel sikertelenül próbálkoztunk, mert a Legfőbb Ügyészség a kamara válasza után lezártnak tekinti az ügyet.
Bánáti János egyébként nem gondolt arra, hogy a legfőbb ügyész lényegében Bárándy felelősségre vonását kérte tőle. Egy ilyen megkeresés esetén az ügyet egyébként is egy másik kamara vizsgálhatná érdemben, mivel Bárándy Péter a fővárosi kamara főtitkára. "De ilyen eljárásról szó sincs" - mondta Bánáti.
Bárándy Péter a Satelit Tv egyik műsorában Hegedűs Andrással, az Országos Ügyészi Egyesület ügyvezető alelnökével és Sándor Zsuzsa fővárosi bírósági szóvivővel beszélgetett. Amikor Bárdos András műsorvezető az elmúlt évek legsúlyosabb kijelentésének nevezte Bárándy mondatát, az ügyvéd így reagált: "Huszonkét éve vagyok ügyvéd, ügyvédi tisztségviselő is régóta. Nyilván nem fogalmaz ilyen élesen az ember, hiszen nem kellemes egy ilyen mondat és annak hatása, csak akkor, ha valami nagy veszélyt érez."
Hegedűs András a Narancsnak megjegyezte: a politikának nem csak szavakban, tettekben is bizonyítania kellene, hogy tiszteletben tartja az igazságszolgáltatás függetlenségét. Szerinte elfogadhatatlan, hogy mialatt ő ügyészként a Fidesz volt gazdasági igazgatójának letöltendő börtönbüntetésre ítélésénél van jelen, az Országgyűlésben egyes képviselők azt kérik számon Polt Péteren, hogy Varga Tamás ellen miért nem lép fel határozottabban az ügyészség. Hegedűs András ugyanakkor úgy vélte: az ügyészségnek több energiát kellene fordítania arra, hogy egyes döntéseinek szakmai hátterét megvilágítsa. A közvélemény a bírósági ítélethozatalt megelőző időszakban csak a védők és az eljárás alá vont személyek nyilatkozataiból tájékozódhat, hiszen az ügyészség ebben a periódusban nem mondhatja el álláspontját az adott ügyről. A tét az igazságszolgáltatás iránti közbizalom helyreállítása - tette hozzá az ügyvezető alelnök.
Polt Péternek egy héten belül kétszer is reagálnia kellett a parlamentben az igazságszolgáltatást - az ügyészséget - ért ellenzéki bírálatokra. Az SZDSZ-es és a két szocialista képviselő interpellációi a Fidesz közeli cégek, Varga Tamás (a Fidesz volt gazdasági vezetője) és Várhegyi Attila ügyét érintették, illetve Tasnádi Péter Pintér Sándor belügyminiszterre vonatkozó feljelentését. Polt Péter válaszában elmondta: a nyomozás megállapította, hogy Schlecht Kaya Ibrahim kezdeményezésére értékesítette a cégeket, s az akciót nyereségesnek ítélte meg; Schlecht Csaba ügyét nem az ügyészség, hanem a rendőrség zárta le, de - indokolt esetben - a nyomozás az elévülési időn belül újraindítható. (Polt válaszát az MTI tudósítása alapján idézzük.) Varga Tamás ellen jelenleg több büntetőeljárás folyik, míg Várhegyi Attila lemondott politikai államtitkár esetében nem az ügyészség ejtette a vádat, hanem a bíróság döntött másképp. Tasnádi Péter feljelentése ügyében (hogy ti. a belügyminiszter valakit felfogadott az ő megölésére - S. A.) alapos vizsgálat után tagadták meg a nyomozást. Nem példa nélküli, hogy ügyészségi döntést a politika felülbírált volna, de "utoljára 1951-ben volt ilyen, ma már nem ilyen időket élünk" - mondta Polt Péter a parlamentben. Az interpelláló ellenzéki képviselők nem, az Országgyűlés elfogadta a válaszokat. Persze ez már politika; ez egy ilyen szakma.
Somos András
Csaba visszavág
A múlt héten a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal több órán át faggatta Schlecht Csabát, akitől - feljelentéskiegészítés okán - azt szerették volna megtudni: pontosan ki vádolta meg őt hamisan a hatóság előtt. Schlecht ugyanis ismeretlen személyek ellen feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. Futó Barnabás védőügyvéd az MTI-nek elmondta: vélhetően azok ellen indítják majd meg a vizsgálatot, akik panasszal éltek a Schlecht elleni nyomozást megszüntető rendőrségi határozat ellen. (Mivel ebben országgyűlési képviselők is érintettek - a szabaddemokrata Eörsi Mátyás és Magyar Bálint -, az ügy az ügyészséghez került. Az SZDSZ politikusain kívül Szerdahelyi Szabolcs APÜSZ-elnök és egy magánszemély is kifogásolta a megszüntető határozatot.) Indoklásában Futó azt mondta: a képviselők, noha ismerhették már a nyomozati anyagot, azt mondták: Schlecht színlelt szerződést kötött Kayával azért, hogy a köztartozásokat ne kelljen megfizetni; a színlelt szerződéssel a csődbűntettre utaltak - tette hozzá. Schlecht egyébként Kuncze Gábort nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt jelentette fel; a mentelmi eljárás miatt ezt a Pesti Központi Kerületi Bíróság felfüggesztette. Az SZDSZ elnöke egyébként áfacsalást vélt felfedezni a cégeladások mögött.
