Felerősödtek a politikai viták az uniós csatlakozás belpolitikai feltételeiről: a Fidesz vezető politikusai - a múlt csütörtöki, minden parlamenti párt által aláírt együttműködési nyilatkozat után is - azt vallják: október végén, a költségvetés benyújtásakor dől el, támogatják-e az integráció elengedhetetlen feltételének tartott alkotmánymódosítást. Ennek tervezetét az igazságügyi tárca még nem dolgozta ki, noha a képviselőknek december végéig kétharmados többséggel az alaptörvényt is EU-konformmá kellene tenniük. A vita nem eleve értelmetlen, hiszen jó alkalmat adhat a csatlakozás valódi kérdéseinek a megismeréséhez; de könnyen fel is boríthatja az eddigi integrációpárti parlamenti konszenzust."Az egyetértés bizonyos területeken nagyon mély és részletekre kiterjedő, más területeken azonban felszínes" - válaszolta a Narancs kérdésére a nyilatkozat aláírásának másnapján Szájer József, az Európai Unió Konventjének fideszes tagja. A tavaly februárban felállított konventben az uniós alapszerződések egységesítésén kétheti rendszerességgel Brüsszelben dolgozó magyar politikus szerint "a következő hetek, hónapok politikai vitái és törvénymódosításai döntik el, hogy miben van egyetértés", és hogy a Fidesz támogatni tudja-e a csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítást.
A múlt csütörtökön elfogadott
nyilatkozat szerint a pártok és a kormány a csatlakozás küszöbén kifejezik azon meggyőződésüket, hogy a nemzeti érdekek érvényesítésének záloga a köztük lévő egyetértés és annak fenntartása. Megerősítik egyetértésüket abban, hogy "az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításra" december 31-ig sor kerüljön, és ezt kövesse a csatlakozáshoz szükséges ügydöntő népszavazás. Az uniós csatlakozás törvényi és alkotmányos feltételeit meg kell teremteni, a vitákat itthon és nem külföldön kell lefolytatni, a kormány csatlakozással kapcsolatos intézkedéseit pedig támogatni kell.
A dokumentum a "törekedni kell" fordulattal jeleníti meg a politikai konszenzust, azaz a területfejlesztés, a kis- és középvállalkozások, valamint a mezőgazdasági termelők támogatását, a környezetvédelmi és a munkahelyteremtést célzó programok segítését.
A négypárti tárgyalás majdnem botrányba fulladt - a nyilatkozatot külön írták alá az ellenzékiek és a kormánypártiak. Az affér közvetlen oka az volt, hogy a kormányszóvivő a zárt ülésről kijőve az újságíróknak beszámolt arról, hogy a Fidesz miképp változtatta meg kétszer is az álláspontját. Ezen az ellenzék kiakadt - de erről később részletesen is szólunk.
A megegyezést követően azonnal
megindult a nyilatkozatháború
arról, ki hogyan értelmezi a dokumentumban leírtakat. Kovács László külügyminiszter például azt mondta: arra nem vállalhat kötelezettséget a kormány, hogy a Széchenyi-tervet a Fidesz eredeti elképzelései szerint folytatja. A volt miniszterelnök pedig külön sajtótájékoztatón közölte: a megállapodás még nem az előfeltételekben, hanem csak az azok szempontjaiban való megegyezést jelenti.
A Narancs kérdésére, hogy akkor most miben is ért egyet a négy parlamenti párt, Szájer József azt felelte: abban, hogy a csatlakozásnak vannak előfeltételei; ezekre azért van szükség, hogy Magyarország ne súlyos visszaesés árán csatlakozzon az unióhoz. Szájer hiányolja egyébként a hetek óta ígért alkotmánymódosítási tervezetet; mivel ez egyelőre nincs, nem tud ennek támogathatóságáról sem nyilatkozni.
Orbán Viktor a Vasárnapi újság című rádióműsornak megismételte korábbi, nagy visszhangot keltő kijelentését: a Fidesz csak akkor támogatja az alkotmánymódosítást, ha feltételei - a bérek emelése, a vállalkozások támogatása és az agrárhitelek rendezése - teljesülnek.
A csatlakozás egyéb belpolitikai feltételeiről szeprtember 11-ei bicskei beszéde óta többször is beszélt a volt miniszterelnök: a Széchenyi-terv folytatását, a földtörvény "visszamódosítását", a nagyberuházások hazai vállalkozóknak juttatását említi ilyenkor. Gondolatmenetének lényege: "a kormány kormányzati, az ellenzék személyes kérdésnek tekinti az uniós csatlakozást", s mivel az alkotmánymódosítás csak kétharmaddal lehetséges, ezért az ellenzéknek kemény feltételeket kell támasztania.
(Július 15-én az exminiszterelnök még óvatos volt: a Günter Verhaugen EU-bővítési biztossal folytatott eszmecsere után azon kérdésre, hogy a Medgyessy-kormány letért-e az uniós csatlakozáshoz vezető útról, Orbán így válaszolt: noha nem nagy barátja a jelenlegi kormánynak, és lát is aggasztó jeleket, két hónap kormányzati munka alapján ilyet még elhamarkodott lenne kijelenteni. Hozzátette ugyanakkor: Verhaugen biztosította arról, hogy Brüsszel továbbra is számít az ő személyes és a Fidesz véleményére a csatlakozási kérdésekben, mivel "nagyra értékeli mindazt, amit az Orbán-kormány eddig tett a csatlakozási tárgyalások során".)
Rögös úton jutottak el
a pártok a csütörtöki nyilatkozat aláírásáig. Az Orbán-kijelentések nyomán kialakult belpolitikai vitában a koalíció kalandornak bélyegezte a volt kormányfőt, "akinek fontosabbak saját politikai érdekei, mint gyermekeink jövője" (Medgyessy Péter), és aki csak azért kiáltja pusztába feltételeit, mert "nem bírja elviselni, hogy nem az ő aláírása szerepel majd a csatlakozási szerződésen" (Lendvai Ildikó frakcióvezető, MSZP). Dávid Ibolya MDF-elnök hihetetlennek nevezte, hogy Orbán ilyeneket mondott, majd hozzátette: az uniós csatlakozáshoz nem feltételeket kell szabni, hanem a feltételeket kell megteremteni. Szájer József, a Fidesz alelnöke szeptember 14-én Dávid Ibolya minden mondatával egyetértett - pedig az MDF elnök asszonya azt is kijelentette, hogy súlyos hiba volna felelős politikai erő részéről, ha aktuálpolitikai kérdésekkel kapcsolná össze az EU-csatlakozás ügyét. Szájer akkor ezt azért nem vette célzásnak, mert a Fidesz "nem saját politikai, hanem nemzeti érdekből szeretné, hogy ne rosszul, hanem jól csatlakozzunk az unióhoz". A "baloldal heves kirohanásait a szocialisták rossz lelkiismeretével" magyarázta, akik Szájer szerint letértek a polgári kormány által kitaposott ösvényről.
Mindeközben hetek óta a levegőben lógott egy uniós nagybizottság felállítása; ennek az ötletét Szili Katalin (MSZP) házelnök dobta be még júniusban. (Eredetileg még a Horn-kormány idején Gál Zoltán házelnök javasolta egy ilyen testület létrehozását.) Dávid Ibolya pedig két héttel ezelőtt - Orbán szavaira reagálva - négypárti tárgyalások megkezdését javasolta a csatlakozásról; s bár ezt először a koalíciós vezetők szükségtelennek találták, múlt kedden és csütörtökön mégis összejöttek a felek.
A tárgyalásokat nehezítette, hogy szakmai vitába keveredtek maguk a döntés-előkészítők is: egy, az uniós csatlakozásról tartott konferencián Gottfried Péter, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára például a Magyar Nemzet szeptember 14-i tudósítása szerint azt fejtegette: a csatlakozási szerződés aláírása után kell megrendezni a népszavazást, hiszen ha nem így volna, a közvélemény nem ismerhetné meg a szerződés tartalmát. Ebben az olvasatban a menetrend a következő: az EU-val való csatlakozási tárgyalás ez év decemberében lezárul, valamikor a tavasszal a kormány aláírja a szerződést, ezután
népszavazás
és parlamenti ratifikáció. 2004. január 1-jétől az ország az unió tagjává válik, amit az európai parlamenti választás követ, immár hazánk részvételével. E verziót Szájer József elfogadhatónak tartotta azzal a kiegészítéssel, hogy a parlamenti ratifikációt ügydöntő népszavazásnak kell megelőznie. Igaz, így egy esetleges elutasító ügydöntő népszavazás a már aláírt csatlakozási okmány ratifikációját (hatálybaléptetését) meggátolná, hiszen az eredmény kötelezné az Országgyűlést a szerződés érvénytelenítésére. Más a helyzet egy véleménynyilvánító népszavazással - a helyettes államtitkár vélhetően ezért nem nevezte meg hozzászólásában a referendum fajtáját. A Népszabadságnak nyilatkozva Gottfried viszont kirobbantott egy másik vitát: szerinte az EU jogrendje nem ír elő sorrendiséget a magyar alkotmány módosítása és a népszavazás megtartása ügyében. (Az újságírói kérdés amúgy értelmetlen volt, hiszen épp a hazai alkotmánymódosítás az előfeltétele mind egy EU-s népszavazásnak, mind magának a csatlakozásnak; az unió joggyakorlata csak akkor vizsgálandó magyar közjogi kérdések esetében, ha az ország már tagja az Európai Uniónak.) A sorrendről - mert ez a lényeg - "szakmai mérlegelés után politikai megfontolás dönthet" - mondta az integrációért felelős helyettes államtitkár.
Vörös Imre volt alkotmánybíró, a miniszterelnök által felkért jogászbizottság elnöke (amelynek tagja volt még Ádám Antal volt alkotmánybíró, Vastagh Pál és Dávid Ibolya előző igazságügy-miniszterek, Czuczai Jenő nemzetközi jogász) másnap a Népszabadságnak arról számolt be, hogy a miniszterelnöknek írt szakvéleményükben homlokegyenesen eltérő álláspontra jutottak. A Narancsnak is megküldött szakvélemény szerint a hatályos alkotmány értelmében nem lehet népszavazást tartani az uniós csatlakozásról. Az Alkotmánybíróság többször rámutatott: nem irányulhat referendum az alaptörvény burkolt megváltoztatására. (Ezt a testület először 1993-ban a parlamenti képviselők visszahívhatósága, majd 1995-ben az államfő közvetlen választhatósága, 1997-ben pedig a földügyi népszavazási kezdeményezéskor mondta ki.) Az alkotmány ráadásul nem is hatalmazza föl az Országgyűlést arra, hogy jogkörének egy részét az unióra ruházza: márpedig a csatlakozási szerződés aláírását, majd ratifikálását eredményező népszavazás erre kötelezné a T. Házat.
Három hete a külügyi tárca egy olyan tervezetet juttatott el a pártokhoz, amelyben az alkotmánymódosítást a csatlakozásról szóló népszavazás követné. Koalíciós forrásból származó információnk szerint a múlt keddi négypárti tárgyaláson Szájer József azt fejtegette, hogy a pártok mégse határozzanak a sorrendről; állítólag azzal érvelt, hogy az Európai Unió Konventjében hamarosan lezárul egy alkotmányozó folyamat, amit célszerű lenne megvárni. Ráadásul az uniós csatlakozáshoz is egy átfogóbb és egy szűkebb, csak a csatlakozás tényéről szóló alaptörvény-módosításra van szükség. Lendvai Ildikó múlt szerdai MTI- nyilatkozatából kiderül (és ezt a Fidesz nem cáfolta), hogy Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke egy, a Szájer-javaslattal megegyező tartalmú módosítást küldött át a keddi négypárti tárgyalás résztvevőihez. Ezt a koalíció el is fogadta, "a Fidesz pedig nem támasztott más feltételt a tárgyaláson az alkotmány módosításához" - így Lendvai, aki nyilatkozatában kifogásolta a Fidesz álláspontjának követhetetlenségét. Lendvai Orbán Viktornak az Esti krónikában aznap elhangzott alábbi kijelentésére reagált (az MTI alapján idézzük): "A Fidesz ragaszkodik ahhoz, hogy (...) a nyilatkozat szövegében legyen egyértelmű: a csatlakozáshoz elengedhetetlenül szükséges, hogy az alkotmánymódosítás megelőzze a népszavazást." Orbán szerint "nem a választott képviselőknek, hanem minden választásra jogosult embernek személyesen kell döntenie" erről a kérdésről. "A népszavazás csak akkor értelmes, ha az emberek tudják, mit hagynak jóvá döntésükkel (...), tehát először alkotmánymódosítás és utána népszavazás" - mondta a volt kormányfő. (Ez az érvelés amúgy épp fordított konklúziót igényelt volna, hiszen ha a parlamenti képviselők nem akarják, a mai törvények alapján a polgárok nem voksolhatnak. Az más kérdés - mint azt korábban említettük -, hogy a fordított sorrend alkotmányellenes volna: az Országos Választási Bizottság vagy az Alkotmánybíróság a kérdés hitelesítését megtagadná.) Forrásaink szerint Áder János a múlt csütörtöki négypárti találkozón már nem a Németh Zsolt-féle verzióval, hanem Orbán Viktor feltételeivel jött elő: a kormányszóvivő ezt követően ment ki az újságírókhoz.
A véleményváltozások kérdésében Lendvai Ildikó és Németh Zsolt elérhetetlen volt, Szájer József pedig a kérdéses időpontban Brüsszelben volt. Fideszes forrásból annyit megtudtunk, hogy álláspontjuk megváltozásában szerepe volt a miniszterelnöknek. Medgyessy Péter Brüszszelben ugyanis azt nyilatkozta: lehetségesnek tartja, hogy véleménynyilvánító népszavazás legyen a csatlakozásról. Ezért keményedett meg a végső Fidesz-álláspont is, és azért is, mert a Fidesz elnöksége nyolc ponton is változtatott a keddi négypártin kidolgozott szövegtervezeten. Szájer egyébként lapunknak kifejtette: a kormányzati álláspont bizonytalanságát az is jelzi, hogy egy július eleji igazságügy-minisztériumi anyagban még az szerepelt: idén csak a pártokkal egyeztet a kormány, és tavasszal lesz az alkotmánymódosítás. Vastagh Pál (MSZP, alkotmányügyi bizottsági elnök) a Fideszen viszont azt kéri számon, hogy az előző négy évben nem dolgozta ki a csatlakozási menetrendet, noha ő erre már 2000 decemberében javaslatot tett.
Bárándy Péter igazságügy-miniszter a Narancsnak azt mondta:
jövő péntekig beterjeszti
az uniós csatlakozást lehetővé tevő alkotmánymódosítás szövegét. Mégpedig olyan változatot, amely - a további politikai vitákat megelőzendő - nem módosítja a szöveget átfogóan. Az igazságügyi tárca, ahogy mindig, most is úgy tartja: az első lépés az alkotmánymódosítás, és ezután kell kezdeményezni az ügydöntő népszavazást.
A politikai pártok kellő felelősségérzettel az év végéig tető alá hozhatják a szükséges, kétharmados többséget igénylő módosítást. "Amiben semmi más nincs, csak a csatlakozáshoz szükséges rendelkezések. Ha ez nem megy át a parlamenten, akkor az a politikai erő, amely ezt megakadályozza, tulajdonképpen semmi mást nem tesz, mint az unióhoz való csatlakozást akadályozza meg" - mondta lapunknak Bárándy Péter.
Medgyessy Péter miniszterelnököt az általa felkért jogásztestület augusztus 21-i szakvéleményében ugyanakkor arra figyelmeztette: a magyar közjogi rendszer egyelőre nem készült fel a csatlakozási szerződés aláírására - márpedig az unió a törvényi feltételek meglétére bármikor rákérdezhet.
Amúgy pedig: ha a decemberi koppenhágai EU-csúcson Magyarországot meghívják az unióba, akkor - a dolgok jelenlegi állása szerint - várhatóan jövő áprilisban írjuk alá a csatlakozási szerződést.
Somos András
