Miközben a kormány az ellenzékkel való egyeztetés nélkül nyújtotta be a parlamentnek az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítási javaslatát, a politikusok leginkább azon izmoznak, hogy lehet-e népszavazni március 15-én. Holott egyelőre a népszavazáshoz szükséges alaptörvény-módosítás sorsa is bizonytalan, mivela Fidesz továbbra is belpolitikai feltételeinek teljesítését követeli (a feltételek egy részét jogosnak ismerte el a kormány is). Válaszként Kovács László külügyminiszterés MSZP-elnök új választások kiírásának a lehetőségét lengette be. Pedig mindaz MSZP-nek, mind a Fidesznek tudnia kell: kétharmados támogatás híján a közjogi felkészülés megtorpanhat. Hamarosan parlamenti vitanappal és négypártiegyeztetéssel igyekeznek úrrá lenni a nehézségeken a magas felek.Aparlamentben százszázalékos az egyetértés az uniós tagság kérdésében - mondta hétfői sajtótájékoztatóján Deutsch Tamás Fidesz-alelnök. "A csatlakozás feltételeit Medgyessy Péterrel és - nem szívesen mondom - Kovács Lászlóval is egyetértve, közösen kell megteremtenünk."
Bemelegítés
A kormány még múlt csütörtökön, rendkívüli kormányszóvivői ülésen gyúrt a bővítésre. Kovács László külügy- és Bárándy Péter igazságügyi miniszter magyarázta el, immár sokadszor, hogy Magyarország a jelenlegi alkotmánnyal nem csatlakozhat az unióhoz, ezért nemcsak jogilag, de politikailag is szükséges a kétharmados országgyűlési támogatás megszerzése.
Júliusban az igazságügyi tárca az előző kormány bővítéssel kapcsolatos közjogi menetrendjét összefoglalva téziseket juttatott el a pártoknak. Ebben egy, a maival homlokegyenesen ellentétes javaslat olvasható. A dokumentum összefoglaló részéből Áder János, a Fidesz ügyvezető alelnöke és frakcióvezető idézett is múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján: "A fentiek alapján adódik egyfajta menetrend, sorrendiség. Először a nemzetközi szerződés parafálása - tehát a kormány által történő aláírás -, a második az alkotmány módosítása, a harmadik a népszavazás, a negyedik az Országgyűlés döntése - tehát a ratifikálás, a parlamenti megerősítés - és végül az ötödik, a kihirdetés. Júliusban ez volt a sorrend. Most ezt a sorrendet, általunk nehezen érthető okból, akarja a kormány megváltoztatni, és az egész elé kívánja a népszavazást hozni. Sokkal korábbi időpontra, mint egyébként ebben a dokumentumban szerepelt."
Nemcsak az ellenzék, hanem - a múlt hétfői igazságügyi minisztériumi egyeztetés utáni nyilatkozatok szerint - egyes koalíciós politikusok is ágálnak az ellen, hogy az alkotmánymódosítás javaslata tartalmazza a március 15-én tartandó népszavazás ötletét. A javaslat értelmében e népszavazás kizárna minden, a csatlakozás tárgykörébe nem tartozó más népszavazási kezdeményezést, továbbá a hatályos népszavazási törvény rendelkezései sem érvényesülnének - így az sem, hogy nemzeti ünnepen nem lehet népszavazást tartani. Gál J. Zoltán kormányszóvivő a Narancsnak a dátumot azért is nevezte kiválónak, "mert az lehetetlenné teszi a belpolitikai csalafintaságokat". Orbán Viktor ugyanis az uniós csatlakozásról döntő referendummal egy időben ejtené meg a földügyi népszavazást és a jobboldali tévéről való voksolást. Áder János viszont tényként közölte, hogy március 15-én biztosan nem lesz népszavazás; márpedig ha a Fidesz nem akarja, akkor - parlamenti számaránya miatt - nem is lesz.
Így meg úgy
A kormány a csatlakozási szerződés - vélhetően áprilisi - aláírása előtt jó egy hónappal tartaná a népszavazást, mivel az aláírás előtt kíván felhatalmazást kérni a magyar néptől, mégpedig azon a "piros betűs napon, amely a haladásról, az európai fejlődés élvonalához való felzárkózásról, a polgárosodásról szól". Érdekesség, hogy szeptemberben Bárándy Péter még azt nyilatkozta a Narancsnak: az igazságügyi tárca mindvégig amellett volt, hogy a népszavazás a csatlakozási szerződés aláírása után legyen. Ezzel egyező álláspontot fejtett ki szeptember közepén Gottfried Péter, a Külügyminisztérium integrációért felelős helyettes államtitkára. A kormány végső álláspontja mégis eltér ettől. A Fidesz ugyanakkor az eddigi tárgyalásokon mindig az alkotmánymódosítás-népszavazás (és nem az aláírás-népszavazás) viszonylatban tulajdonított jelentőséget a sorrendnek (lásd: Magyaros út az unióba, Magyar Narancs, 2002. szeptember 26.).
A Fidesz azt veti még a kormány szemére, hogy "már a cserepeket rakja, viszont az alapok nem látszanak". Áder János kérdésünkre azt mondta: a Brüsszellel most folyó tárgyalások fontosabbak az alkotmánymódosítás vagy a népszavazás időpontjánál. "Az előcsatlakozási alapokból már kapunk különböző forrásokat, jelenleg ez az összeg 230 millió euró. Most az a hír érkezett, hogy ennek csak az egytizedét fogjuk megkapni, esetleg Magyarország nettó befizető lesz az első években, ami azt jelenti, hogy többet fizetünk be, mint amennyit kapunk. Nyilvánvaló, hogy a négypárti megállapodással ellentétes volna, ha a kormány ilyen feltételeket elfogadna" - mondta Áder, aki a kormány vállalásaként tekint a megállapodás más elemeire: az életszínvonal emelésére, a gazdák és a vállalkozók támogatására, a béremelésekre. Ezek a kérdések szerinte fontosak: "Ma sem Medgyessy Péter, sem Kovács László, de maguk az Európai Unió tisztviselői sem tudják, hogy mi lesz az Európai Unió pénzügyi ajánlata." Hozzátette: "A határidők szorosak, de tarthatók, de dráma nem történik, ha az alkotmánymódosításra a következő évben kerül sor."
Kovács László október 10-i meghallgatásán a kormány fő céljának jelölte meg, hogy Magyarország ne legyen nettó befizető, és a magyar termelők ne kerüljenek versenyhátrányba az unióban. A külügyminiszter a múlt csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón a Narancsnak kifejtette: november elején körvonalazza az unió a tárgyalási ajánlatát a mezőgazdasági támogatásban, a be- és kifizetések ütemezésében. Ezt követően kezdődnek a maratoni zárótárgyalások, amelyeken a magyar kormánynak következetesen kell képviselnie álláspontját, mivel a nyitott kérdések itt dőlnek el. December 20-21-ig pontosan megismerjük a pénzügyi feltételeket. "Aki erről mást mond, az - sajnálom, hogy ezt kell mondanom - nem sok ismerettel rendelkezik az uniós tárgyalások menetéről, de a tartalmáról sem."
A jövő előttünk
Noha a szeptember 19-i négypárti megállapodás a parlamenti pártok uniós kérdésekbeni "együttműködési készségéről" és "egyetértéséről" beszél, a múlt hétfői egyeztetés csonka volt. Az ellenzék azt kifogásolta, hogy pénteken, a hivatali idő után kapták kézhez a meghívót, a jogszabálytervezet szövegét pedig csak az egyeztetés napjának reggelén, így nem volt elég idejük a felkészülésre. Ráadásul a 24-i egyeztetés előtt maguk a koalíciós résztvevők (a szocialista Vastagh Pál, az SZDSZ-es Fodor Gábor és Eörsi Mátyás) is aggályosnak tartották számos ponton a dokumentumot.
Bárándy Péter igazságügyi miniszter kész az ellenzéki javaslatok befogadására. A múlt hét közepén azt mondta: "Jogász számára persze nem szép egy ilyen megoldás, hogy az alkotmányban helyezkedjenek el a referendum szabályai, de menthető. Ma lehetetlen egy ilyen népszavazás, de az alkotmány szintjén, minden ellenkező híreszteléssel szemben, lehetőség van a szabályozásra. Hát erkölcsileg és pszichikailag indokolt lehet." Plusz érvként említette, hogy ha a rendes népszavazási eljárásban írná ki a kormány a népszavazást, a jogorvoslati határidőket is beleszámolva 200-250 napon belül nem lehetne megtartani a referendumot. (Emlékeztetőül: az igazságügyi miniszter a Narancs hivatkozott cikkében október 4-re ígérte az alkotmánymódosítást, ám azt csak 15-én terjesztette be a parlamentnek.)
Az október 11-i kormányülésen a birtokunkban lévő tervezet tanúsága szerint a beterjesztettől eltérő szöveget tárgyalt a kormány. A politikailag legkényesebb kérdésben, a népszavazás ügyében két elképzelés szerepel: az eredetinek megfelelő "A" változat (a csatlakozási szerződés aláírását követő hatodik vasárnapon kell a népszavazást megtartani), míg a "B" dátumának kipontozott helyére a március 15-i időpont került. Az eredeti igazságügyi minisztériumi indoklásban ezzel szemben az olvasható, hogy a csatlakozási szerződés országgyűlési megerősítése előtt, de létrehozását követően indokolt megtartani a referendumot. Érthető tehát, hogy az egyeztetés utáni sajtótájékoztatón miért hangoztatta a két kormánypárt és a miniszter, hogy várják az ellenzék javaslatait, a dátum még változhat.
Az eredeti igazságügyi minisztériumi előterjesztés úgy ment át a tárcák képviselői által már jóváhagyott államtitkári értekezleten, hogy a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó passzusok benne sem voltak. László Csaba tehát biztos, hogy maga is hozzátett legalább öt bekezdést a kormánytervezethez. (Ezek egyébként a magyar jegybanknak a Központi Bankok Európai Rendszeréhez való illesztéséről szólnak; fontos változás, hogy a jegybankelnök ezentúl jogszabályt alkothatna, vagyis nem jegybanki rendelkezést, hanem rendeletet adhatna ki.)
De miről is beszélünk?
A jelenlegi alkotmány nem megfelelő az uniós csatlakozásra. Az általános rendelkezésekben például arról van szó, hogy a Magyar Köztársaság elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját. E megfogalmazásból nem derül ki, hogy taggá válásunkkor az uniós avagy a magyar jog élvezne-e elsőbbséget. Épp ezért írja elő a kormány alkotmánymódosító javaslata az Európai Unió joganyagának elsőbbségét, ami azt jelenti, hogy az uniós jog a magyar jog részévé válik, mi több: alkotmányerejűvé. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az Országgyűlés törvényt nem alkothat uniós jogszabállyal szemben, illetve az azzal ellentétes jogszabályokat hatályon kívül kell helyeznie, másrészt a magyar bíróságoknak elsősorban az uniós jogot kell figyelembe venniük, még akkor is, ha az ugyanarra a problémára vonatkozó magyar jogszabály ellentétesen rendelkezik is.
A módosítás leglényegesebb eleme a csatlakozási klauzula. Az alkotmány az Országgyűlést tekinti a népszuverenitás letéteményesének: a parlament egyedül jogosult kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket életbe léptetni. Ezért ratifikálja az Országgyűlés a csatlakozási szerződést is; ennek hatálybalépése lesz a magyar tagság kezdőnapja. E csatlakozási szerződéssel viszont az Európai Unió intézményeire ruházunk egyes állami hatásköröket; amire viszont per pillanat nincs mód. A hatáskör-átruházás persze nem jelent korlátlanságot: csak az uniós alapszerződések teljesítéséhez szükséges mértékben lenne erre lehetőség. A javaslat Magyarország egyenjogúságát és a közös döntés elvét rögzíti.
E kérdéskörhöz köthető a benyújtott javaslatban már nem, az eredeti előterjesztésben viszont a függelékben szereplő azon pont, miszerint az alkotmánynak ki kell mondania: a kormány az Országgyűléssel együttműködve alakítja ki az uniós döntéshozatalban képviselt nemzeti álláspontot. A múlt heti "csonka egyeztetés" után az igazságügyi miniszter úgy vélte: a parlamentben módosító indítványban rendezik, hogy taggá válásunk után a kormány milyen közjogi feltételekkel köthet egyezséget Brüsszellel. E kérdés a mindenkori ellenzék számára fontos, mellesleg az 1995-ös amszterdami szerződés jegyzőkönyvében a tagállamok a nemzeti parlamentek megerősítése mellett kötelezték el magukat: azaz az unió bizottsága a nemzeti kormányokon keresztül minden tervezetet és javaslatot megküld a nemzeti parlamenteknek. A módosítás eredeti változata még azt is előírta volna, hogy a magyar kormánynak tájékoztatnia kell az Országgyűlést az Európai Unió intézményeinek döntéseiről - az, hogy ez végül kimaradt, arra utal, hogy a jelenlegi kormány is szabadulni igyekszik az ellenőrizhetőségét garantáló rendelkezésektől.
Az 1992-es maastrichti szerződés alapján minden itt élő uniós állampolgárnak választójogot kell kapnia. Köztársasági elnöknek és polgármesternek csak magyar, önkormányzati képviselőnek viszont itt élő uniós polgár is jelölhető lenne. Az európai választások során Magyarországon is jelöltethetnék magukat az uniós polgárok; adót és járulékot is fizetnének, ha Magyarországon élnek. (Ugyanezek a jogok illetnék meg a más uniós államokban élő magyar állampolgárokat is, de ezek nem a magyar, hanem a többi - német, francia stb. - nemzet törvényeiből következnének.) A magyar állampolgárok pedig európai parlamenti képviselőjelöltek lehetnek - és képviselők is, ha megválasztja őket a nép.
Mindenki jót akar
"Cseh, szlovák és lengyel részről már módosították az alkotmányt" - mondta Vörös Imre volt alkotmánybíró, a miniszterelnök által augusztusban felkért jogászbizottság elnöke. Úgy gondolja, beláthatatlan lenne, ha a csatlakozási szerződés aláírása előtt nem módosítaná az Országgyűlés az alkotmányt. A társulási megállapodásunk szerint például az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozás előfeltétele az uniós csatlakozásnak. "Az alkotmányban rögzített csatlakozási klauzula nélkül viszont hiába ratifikálja az Országgyűlés most őszszel az Európai Szabadalmi Egyezményt. Egy nyugdíjas néni bemehetne az Alkotmánybíróságra, és az Európai Szabadalmi Hivatal jogosítványait megállapító törvényt alkotmányellenessé nyilváníttathatja azon a címen, hogy az Országgyűlés nem ruházhatja át közösségi szervre állami hatáskörök gyakorlását. Ehhez képest olyan zöldségeket hall az ember, hogy itt a szuverenitás korlátozásáról van szó. Ez hülyeség, tájékozatlanság. A szuverenitást legutoljára Brezsnyev elvtárs korlátozta, mikor 1968-ban bevonult Prágába, és megmondta, hogy minden szocialista ország szuverenitása korlátozott. Itt nem a szuverenitásról van szó, hanem az állami hatáskörök átruházásának alapjait kell megteremteni oly módon, hogy ezek adott esetben viszsza is vonhatók."
Jürgen Köppen, az Európai Bizottság budapesti nagykövete egy kereskedelmi csatornának nyilatkozva kifejtette: a Fidesz kétségtelenül uniópárti, amikor kormányon volt, a csatlakozási tárgyalásokon aktív szerepet játszott. "Nemigen tudom elképzelni, hogy ez az ellenzék merő politikai huzakodás miatt meghiúsítaná Magyarország uniós csatlakozását." Az Európai Unió kormánya, a brüsszeli bizottság akarja Magyarországot, és szüksége is van rá - foglalta össze a diplomata a Magyarországra vonatkozó 140 oldalas országjelentést és az unió bővítési stratégiáját október 10-i tájékoztatóján. Az Európai Bizottság szerint sikerült tartani a menetrendet: a tárgyalások lezárhatók az év végéig és a csatlakozásra sor kerülhet 2004 elején.
A kormánynak tíz napon belül be kell terjesztenie a költségvetési tervezetet - a Fidesz szerint ebből kitetszik majd, hogy teljesíti-e a négypárti megállapodásban vállaltakat. Kovács László viszont arról beszélt, hogy a kormány minden törvényes eszközt megragad annak érdekében, hogy a népakaratot érvényre juttassa. (A Medián október 14-i 600 fős felmérése szerint négyből három ember igennel szavazna az uniós csatlakozásra.) Nem elképzelhetetlen a rendkívüli választások kiírása sem - mondta Kovács, a múlt hét egyik vezető hírét szolgáltatva. Mindez persze csak a végső eszköz lenne - tette hozzá -, ha a Fidesz nem szavazná meg azt az alkotmánymódosítást, amely előfeltétele mind a népszavazásnak, mind az uniós csatlakozásnak.
Hass, alkoss!
Előfeltétel továbbá az is, hogy az 1993-as koppenhágai kritériumok értelmében közjogi rendszerünk megfeleljen az uniós jogrendszernek - ehhez viszont külön törvénycsomag kell, amely a jogalkotási törvényt, a nemzetközi szerződésekről szóló jogszabályt, a választójogot teljes egészében átírja, és megfelelteti az Alkotmánybíróságra, valamint a rendes bíróságok szervezetére vonatkozó kétharmados törvényeket.
Az önkormányzati választás miatt az uniós menetrend kérdése ugyan retorikai versennyé degradálódott, ám egyelőre minden politikai erő csatlakozáspárti. Ezt erősíti a fideszes politikusok azon nyilatkozata is, hogy az Orbán-kormány 24 fejezetet zárt le a harmincból az 1998. márciusa óta folyó csatlakozási tárgyalásokon. A decemberi koppenhágai csúcsig alig félszázat kell aludni, s a haza fényre derül.
Somos András
