Gavra Gábor

Decemberben készítette el jelentését az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a határon túli magyar szervezetek és intézmények támogatására szakosodott legnagyobb hazai szervezet, az Illyés Közalapítvány (IKA) 2000 és 2003 közötti gazdálkodásáról. A jelentés szerint az IKA az adott időszakban költségvetési forrásai csaknem felét megkérdőjelezhető módon használta fel.

A Fidesz tiszteletbeli alapító tagjának számít az ország második legnagyobb városának polgármestere, akit a kilencvenes évek elején pártja Fodor Gábor nevével fémjelzett irányzatához soroltak. 1993-ban Orbán Viktor köréhez csatlakozott, hogy öt évvel késõbb Debrecen elsõ emberévé lépjen elõ. Kósa Lajos pályaképét debreceni támogatói és ellenfelei, továbbá a Fidesz egykori és mai országos vezetéséhez kötõdõ forrásaink segítségével vázoljuk.

A Bokor Mozgalom alapítója 1989 óta követeli az egyházak átvilágítását. Interjúnkban errõl, valamint tanítása központi elemérõl, az állam és az egyház szétválasztásáról kérdezzük.

Helybenhagyta a Fõvárosi Ítélõtábla a Tilos Kulturális Alapítvány és az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) közötti perben a Fõvárosi Bíróság (FB) elsõfokú ítéletét. Ezzel életbe lépett a tavaly januárban 30 napos adásszünetet elrendelõ ORTT-határozat és a testület írásbeli figyelmeztetése.

Érdekes megvilágításba helyezte Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára egyháza társadalmi szerepét az MTI-nek adott múlt heti nyilatkozatában. A püspök kifejtette (feltehetõleg nem magán-) véleményét, mely szerint a pártállami titkosszolgálatokkal együttmûködõ egyházi személyek nem a társadalomnak, csupán "néhány társuknak" ártottak, ezért bocsánatkéréssel vagy magyarázattal is nekik tartoznak; még véletlenül sem a nyilvánosságnak.

Decemberben úgy tûnt, az érdeklõdõk minden eddiginél több információhoz juthatnak a pártállami rendszer titkosszolgála-taival együttmûködõkrõl. Az állambiztonsági levéltárról szóló 2003-as törvényt ilyen szellemben módosító szocialista elõterjesztés a múlt hétre elkészült, ám a nagyobbik kormánypárt - nem elõször - megremegni látszik a cél elõtt.

A szabaddemokraták e héten egy liberális témákkal operáló "minikampánnyal" próbálnak véget vetni féléves passzivitásuknak. Kérdés, hogy Gyurcsány Ferenc (részben ugyanezen kérdéseket érintõ) offenzívája és saját, másfél évtizede kikezdhetetlennek tûnõ fõvárosi pozícióinak megroggyanása után az SZDSZ képes lesz-e igazolni a fennen hirdetett önálló, liberális "harmadik erõ" létjogosultságát.

Az idei év elsõ néhány hete azt mutatja, hogy a Fidesz hely-zetérõl folyó belsõ vitát korántsem zárta le a 2004-es évet eredményesnek nevezõ december közepi elnökségi ülés. Sõt: úgy tudjuk, a múlt pénteken Orbán Viktort a Fidesz-elnökség - eddig példátlan módon - visszavonulásra kényszerítette a következõ hónapok stratégiájáról szóló vitában. Ennek apropóján megkíséreljük feltérképezni a Fidesz döntéshozatali mechanizmusait, a pártvezetés mellett mûködõ tanácsadó testületeket, és választ keresünk arra a kérdésre, hogy mennyiben gyengítheti Orbán pozícióit a népszavazási kezdeményezés kudarca.

Gyurcsány Ferenc meglepetéssel zárta a 2004-es politikai szezont. Vatikáni tárgyalásain a magyarországi egyházak politikai szerepvállalására tett megjegyzései elõbb a hazai jobboldal menetrendszerû háborgását és a katolikus püspöki konferencia titkárának ugyancsak kevéssé váratlan méltatlankodását váltotta ki, késõbb (a budapesti nunciatúra közleménye révén) helyes kis diplomáciai bonyodalomhoz vezetett.

Budapesten egyre többen látnak fantáziát a társasházak tetõterének beépítésében, elsõsorban a budai kerületekben, a pesti Belvárosban, Zuglóban. Építészek és házkezelõk szerint a boom még hátravan, ám a konstrukció buktatói már szembetûnõek.

Ellentmondásosan ítéli meg a népszavazás eredményét a Fidesz és holdudvara. A párt (egyébként sikeres) 2004-es évének egyetlen számottevõ kudarca a népszavazás eredménytelensége, amelyet azonban a Fidesz-vezetõk korántsem élnek meg jelentõs vereségként. Más a helyzet támogatóik nemzeti érzelmû kemény magjával: ott katasztrófát emlegetnek a kettõs állampolgárság ügyében.

Szabadtéri nagygyûléssel indította a Fidesz - MPSZ népszavazási kampányhajráját a múlt szombaton a Városligetben. A vezetõ téma a kettõs állampolgárság kérdése volt; a happening - a baloldali szavazókhoz szóló Orbán-üzenetek ellenére - elsõsorban a jobboldali törzsközönség együtt mozdítására volt alkalmas.