A Fidesz a kampányrajt elõtt: Zavarok egy miatt?

  • Gavra Gábor
  • 2005. január 20.

Belpol

Az idei év elsõ néhány hete azt mutatja, hogy a Fidesz hely-zetérõl folyó belsõ vitát korántsem zárta le a 2004-es évet eredményesnek nevezõ december közepi elnökségi ülés. Sõt: úgy tudjuk, a múlt pénteken Orbán Viktort a Fidesz-elnökség - eddig példátlan módon - visszavonulásra kényszerítette a következõ hónapok stratégiájáról szóló vitában. Ennek apropóján megkíséreljük feltérképezni a Fidesz döntéshozatali mechanizmusait, a pártvezetés mellett mûködõ tanácsadó testületeket, és választ keresünk arra a kérdésre, hogy mennyiben gyengítheti Orbán pozícióit a népszavazási kezdeményezés kudarca.

Elmaradt Orbán Viktor múlt pénteki, a Fidesz elnökségi ülése utánra meghirdetett rendkívüli sajtótájékoztatója. A Narancs úgy tudja, a malõr oka a pártelnök és az ügyvezetõ elnökség több tagja közötti, a Fidesz stratégiájáról az ülésen kirobbant vita volt. A testületbõl többen élesen bírálták Orbán politizálásának tartalmát és stílusát, valamint a pártelnök által 2003 májusában kinevezett kommunikációs csapat munkáját. A nézetkülönbségek nyomán a jelek szerint átalakul a Fidesz kommunikációs és kampánystábja. Politizálásának (fõleg gazdasági kérdésekre koncentráló) tartalma és "mérsékelt" stílusa, valamint a pártelnökrõl az elmúlt hetekben kialakítani igyekezett új kép azonban megmarad. Fideszes forrásaink azt is tényként kezelik, hogy a párt következõ kongresszusán a hivatalosan is miniszterelnök-jelöltté elõlépõ Orbán Viktor távozik a pártelnöki tisztségbõl, hogy "2006-ban ne Hiller Istvánnal kelljen vitatkoznia". Utódjáról (bár néhány napilap már élénk találgatásokba kezdett) közelebbit nem sikerült megtudnunk. Annyi biztos, hogy a 2002 elõtti Fidesz-vezetésen (ide tartozik Orbán, Áder János, Pokorni Zoltán és az elnöki posztra szóba sem kerülõ Kövér László vagy a felfüggesztett börtönbüntetése kiszabása óta jótékony félhomályban tevékenykedõ Várhegyi Attila) kívül az elmúlt idõszakban ketten, Navracsics Tibor és Rogán Antal küzdötték be magukat a legfelsõbb vezetésbe.

Ellentétek a hajrá elõtt

A Fidesz kettõs célt tûzött ki maga elé a 2006-ig hátralévõ idõszakra. A párt január második hetében megkezdte a "gazdaság és jólét" témakörében 2003 kora nyarán indított offenzívájának újabb szakaszát, amely a Narancs tudomása szerint kora tavasszal torkollna általános támadásba. A "romló gazdasági helyzet" és a "nehezedõ életkörülmények" folyamatos emlegetése mellett - mely nem sok újdonsággal kecsegtet a Medgyessy-kormánnyal szemben megfogalmazott 2003-2004-es kritikához képest - a Gyurcsány-kabinetrõl a "jól kommunikáló, de cselekvésképtelen" és csupán "vizuális jólétet" teremteni képes kormány képét szeretnék kialakítani (lásd Rogán Antal "dumakormányról" szóló hétfõi fejtegetéseit). A stratégia másik eleme a Fidesz és Orbán Viktor elutasítottságának csökkentését célzó "imázskampány". Ennek megnyilvánulása volt Orbánnak a saját visszavonulását lebegtetõ kijelentése a közszolgálati tévében, mely méltatlanul sok találgatást váltott ki politológusaink körében, holott fideszes forrásaink szerint mindössze az "agresszív, agilis" Gyurcsány ellenpontjaként jelenítette volna meg az "ambícióitól megszabadult, bölcs, öreges" Orbánt.

A kampány tartalmilag erõsen emlékeztet az MSZP 2002-es választási hadjáratára, ami három éve kétségtelenül sikert hozott a szocialistáknak, akik Medgyessy Péter "érett, de gyámoltalan" karakterét a robbanékony, jól kommunikáló, de nem hatékonyan kormányzó Orbánnal állítottak szembe. Az ellenfél korábbi ötletének felmelegítése mégsem arat egyöntetû tetszést a jobboldalon (nem véletlen, hogy az elmúlt hetekben éppen Habony Árpád bírálatával újította fel Fidesz-ellenes támadásait a Brüsszelbe számûzött Lovas István a Demokratában), de még a Fideszen belül sem. Ám érdemi változásra a közeljövõben aligha lesz esély, hiszen Orbán miniszterelnök-jelöltségének 2006-ban még biztosan nincs alternatívája a Fideszben. Ez azonban nem jelenti, hogy pártjában az egy évvel ezelõttihez hasonló egyetértés uralkodna az exkormányfõ gyõzelmi esélyeirõl.

A Fidesz (saját vezetõi, de ellenfelei szerint is) szervezetileg felkészült a 2006-os megmérettetésre, elõnye e téren csaknem behozhatatlan. Ám a legnagyobb ellenzéki erõ Gyurcsány Ferenc augusztusi miniszterelnök-jelöltté választása óta - több mint egyéves folyamatos offenzíva után - elvesztette a kezdeményezést a szocialistákkal szemben, és Orbán Viktor, akire támogatói a kilencvenes évek közepe óta mint a jobboldal sikerének egyetlen garanciájára tekintenek, a jelek szerint nehezen találja a helyét a megváltozott politikai feltételek között. Egy fideszes forrásunk egyenesen úgy látja, hogy pártja helyzete éppen ellentétes a szocialistákéval: "Míg az MSZP még mindig tartó szervezeti válságát az új kormányfõ és részben a pártvezetés agilitása ellensúlyozza, addig a Fidesz mûködõképes struktúrája Orbán tehetetlensége miatt fej-nehézzé vált."

A pártelnök politizálásával szembeni elégedetlenség a Fidesz legfelsõbb szintjein is megjelent. A múlt pénteki kibõvített elnökségi ülésen, melynek eredeti napirend-je a Gyurcsány-kormány elsõ 100 napjának értékelése, illetve a Fidesz következõ hónapokbeli stratégiájának Orbán általi ismertetése lett volna, több elnökségi tag - a pártvezetéshez közeli forrásunk állítása szerint Áder János és Pokorni Zoltán - kijelentette: 2006-ban a Fidesz vereségéhez vezet, ha a párt továbbra is az Orbán Viktor és környezete (Meszleny László kommunikációs igazgató, Nyitrai Zsolt népszavazási kampányfõnök és Habony Árpád pr-tanácsadó) kidolgozta politikát követi. A bírálat tudomásunk szerint nem érintette a népszavazási kudarc után elhatározott, gazdasági kérdésekre koncentráló Fidesz-politika tartalmát, ám az Orbánról kialakított kép megváltoztatására irányuló "imázskampányt" igen. Az ülésen felvetõdött, hogy a pártelnök "hagyjon fel az elmúlt hetekben felvett nagy-papatempóval", közéleti ambícióinak takargatásával. Orbán e téren nem engedett, a következõ idõszakban sem kíván úgymond kon-frontálódni Gyurcsány Ferenccel, sõt (a hatéves hagyományt megtörve) február elsõ hetérõl a hónap végére halasztotta vigadóbeli év-értékelõ beszédét, mert nem akar elébe menni a miniszterelnök hasonló témájú parlamenti felszólalásának. Az elégedetlen elnökségi tagok másik követelése azonban teljesülni látszik: a 2003-ban Orbán felállította kommunikációs stáb tagjai veszítenek pozícióikból. Úgy tudjuk, Orbán - engedve Áder és Pokorni felszólításának - "ejti" Meszlenyt, Habonyt és Nyitrait, nem várva meg, hogy bírálói - mint azt kilátásba helyezték - "maguk lépjenek az ügyben".

Egy kézben

A Fidesz augusztus óta tartó zavarának vizsgálatakor nem kerül-hetõ meg Orbán Viktor szerepe, hiszen a szövetséggé alakulással és újbóli pártelnökké választásával (lásd: A felfelé billegés lépcsõzetessége, Magyar Narancs, 2003. május 22.) formálisan is teljhatalmat kapott pártja irányítására. Rajta kívül mindössze két olyan Fidesz-vezetõ akad, akiket a kongresszusi küldöttek közvetlenül választottak meg (Pokorni Zoltán és Schmitt Pál alelnökök), minden más tisztségviselõ mandátuma (így Áder János frakcióvezetõé és Kövér László választmányi elnöké is) legalább közvetetten Orbán döntésének függvénye. A Fidesz érdemi döntéshozó testülete, az ügyvezetõ elnökség így Orbán akaratának közvetítõjévé vált. Még inkább igaz ez a (pártelnök által felkért) tagozati elnökökkel és az EP-képviselõcsoport vezetõjével (Szájer József) kiegészített országos elnökségre, valamint a budapesti és megyei elnökökkel, az Orbán vétójogával "megválasztott" kerületi elnökökkel, valamint további tagozati delegáltakkal felálló országos választmányra.

A gyakorlatilag korlátlan elnöki jogkör a struktúra alsóbb szintjein is éreztette hatását, ahol 2004 tavaszára túlnyomórészt lezajlott a választókerületi elnökök (egyben a várható 2006-os egyéni jelöltek) több helyen konfliktusokkal járó kinevezése (lásd: Polgártalanítás, Magyar Narancs, 2004. március 11. és Minden szinten szinte mind megy, 2004. március 25.). Az utóbbi hónapokban több Fidesz-szervezet pártelnöki ukázra történt feloszlatása jelezte: Orbán habozás nélkül él is hatalmával. Nem meglepõ módon a jóváhagyásával kinevezett választókerületi elnökök és a régi struktúrából maradt helyi szervezetek konfliktusában rendszerint az elõbbiek kerekednek fölül. A választókerületi elnökök mellett az új pártstruktúrában fontos szerep jut a régiófelelõsöknek, akik szintén Orbán akaratának képviselõi, továbbá a pártvezetéshez visszacsatolás eszközei. A kerületi elnökök és a régiófelelõsök munkáját - formális funkció nélkül (ami feltehetõen felfüggesztett börtönbüntetése miatt van így) - több forrásunk szerint máig Várhegyi Attila egykori pártigazgató koordinálja.

A Fidesz politikáját meghatározó döntések tehát rendkívül szûk körben születnek, ráadásul az érdemi szereplõk közel egy évtizede változatlanok. Forrásaink (az erõviszonyok ismeretében csöppet sem meglepõ) állítása szerint a döntések az elmúlt másfél évben általában Orbán Viktor elõzetes véleményét tükrözték. Ám az immár formálisan is teljhatalomra szert tett Orbánt egy esetleges sikertelen választási szereplésért kizárólagos felelõsség terhelheti - pontosan az egyszemélyes irányítás miatt vélik úgy többen a Fideszben, hogy "2006 Orbán utolsó gyõzelmi esélye; kormányra kerülés esetén sokáig miniszterelnök maradhat, ha viszont veszít, nincs több dobása".

Homlokzat

A mostani vita elõzménye, hogy Orbán a szó szoros értelmében vett pártstruktúrán kívül a Fidesz kommunikációs és kampánystábját is a maga ízlése szerint alakította át 2003-ban (egy évvel korábban ez a terület még Áder János kompetenciájába tartozott). A változás elsõ lépése a szövetséggé alakulással egy idõben a Fidesz imázsáért az 1998-as választási kampány óta felelõs Wermer András eltávolítása volt 2003 májusában. Helyére az a Habony Árpád került, aki korábban a korona Parlamentbe szállításakor, majd másolatának 2001-es dunai utaztatásakor tûnt ki koronagondnokként, késõbb pedig a 2012-es olimpia köré szervezett kampányt irányította. Miután 2002-ben kampányfõnökként segítette Schmitt Pál fõpolgármester-jelöltet, tudomásunk szerint Deutsch Tamás akkori budapesti elnök ajánlotta Orbán figyelmébe Wermer lehetséges utódaként. A váltás korabeli sajtóértesülések szerint nézeteltéréshez vezetett Orbán és a korábban Wermer elsõ számú párton belüli patrónusának számító Áder János között. Egy érintett szerint Wermerre árnyékot vetett "túlzott anyagiassága" és "az ellenzékbe szorult jobboldallal szembeni szolidaritásának hiánya", ám vitathatatlan érdemének tartja, hogy "az õ idejében a Fidesznek volt arca, Orbán és a többi vezetõ minden megnyilvánulása illeszkedett az eladni kívánt üzenetekhez; mindez 2003 óta hiányzik a párt kommunikációjából".

A pr-tanácsadó lecserélése után, 2003 õszén változás következett be a kommunikációs stábban is (lásd: Kenyér, harc, ideológia, Magyar Narancs, 2003. november 6.). Az addig egységes Fidesz-sajtóiroda ettõl kezdve kizárólag a parlamenti frakció kommunikációjáért felel, a pártközpont ügyeit Habony mellett Meszleny László kommunikációs igazgató, Csépe Krisztina sajtó-fõnök és Révész Máriusz szóvivõ viszi. A Fidesz szervezete és kampánycsapata sikerrel vette a "próbamunkájuknak" nevezett EP-választást. Ám az augusztus óta lezajlott események nyomán úgy tûnik, a tavaly nyári siker magyarázata nem annyira a Fidesz nagyszerû politizálásában, hanem az MSZP katasztrofális állapotában keresendõ. "Augusztus közepe óta a Fidesz kiszorulni látszik a médiából, és a pártvezetés hiába igyekezett egyre kétségbeesettebb ötletekkel - Gyurcsány vagyonszerzésének sokadszori felmelegítésével, a gazdaság helyzetének ismételt boncolgatásával, végül a privatizációs népszavazás ötletével - visszavenni a kezdeményezést, a kísérletek többsége kudarcot vallott" - véli egy, a pártvezetéshez közeli forrásunk. Szerinte a defenzíva oka a kommunikációs csapat ötlettelensége, aminek következtében elõfordul, hogy a Fidesz napokig csak Szijjártó Péter legújabb Gyurcsány-ellenes kirohanásaival van jelen a nyilvánosságban.

Változás vagy taktika?

Orbán részben már szeptemberben levonta a baloldalon bekövetkezett fordulat tanulságait, és a kommunikációs csapaton, illetve a Fidesz körüli tanácsadói struktúrán is változtatott (utóbbiról lásd keretes írásunkat). A Meszleny-Habony-féle stábba kreatív igazgatóként bekerült Rogán Antal, aki másfél évvel korábban azzal hökkentette meg a közvéleményt, hogy a nyilvánosság elõtt utasította vissza Orbán kabinetfõnöki felkérését. A csaknem egy évtizede példátlan eset utáni idõszak azonban egy, az eseményeket közelrõl követõ forrásunk szerint "bizonyította, hogy Rogán ötleteire és munkabírására szüksége lesz a mindkettõben hiányt szenvedõ pártvezetésnek". Az egyes fideszesek szerint (egy esetleges 2006-os vereség esetén) akár a Fidesz 2010-es miniszterelnök-jelöltjének szerepére is esélyes Rogán számára alighanem eljött a kiugrás pillanata: a pénteki elnökségi ülés eredményeként a gyakorlatban is átveszi Habony és Nyitrai hatásköreinek jó részét, és a tervek szerint õ vezeti a Fidesz 2006-os kampányát is, amint errõl a Népszabadság szombati számából értesülhettünk. Kérdés, hogy mozgásterének megszabásakor, illetve az új pártelnök néhány hónapon belül esedékes megválasztásakor a Fidesz szûkebb vezetése mennyire lesz nagyvonalú a köreiken kívülrõl érkezettekkel szemben.

Gavra Gábor

Háttér

A szeptemberi változások fõ eleme a Polgári Kormányzás 2006 Védnöki Testület megalakulása volt, melyet (természetesen közvetlen párt-elnöki felügyelet mellett) Navracsics Tibor politológus, Orbán korábbi kabinetfõnöke vezet. A testület összefogja a Fidesz különbözõ szak-területekkel foglalkozó háttérintézményeinek tevékenységét, s így tagja Harrach Péter, a párt egyházi egyeztetõ tanácsának vezetõje, az egészségügyi egyezetõ fórumot irányító Mikola István, az uniós ügyekkel foglalkozó Szabad Európa Központ élén álló Martonyi János, a Fidesz Polgári Magyarországért Alapítványának elnöke, Matolcsy György és fõigazgatója, Balog Zoltán, a párt kulturális tagozatát vezetõ Pálinkás Jó-zsef, a Századvég Alapítványt képviselõ Stumpf István, valamint Schmidt Mária. "A védnöki testület inkább a kormányzásra felkészülés védjegyeként, mintsem szakmai mûhelyként mûködik" - nyilatkozott lapunknak a testület munkájáról Navracsics. A napi munkát a testület alatt dolgozó tanácsadók végzik.

1998 elõtt Szájer József és Stumpf István vezetésével folyt a felkészülés a kormányzásra; Szájer a választási program kidolgozásáért felelt, míg Stumpf vezetésével a Századvég Alapítvány az Antall-kormány tagjaival készített mélyinterjúkkal segítette a kormányzati rendszer feltérképezését. 1997-98-hoz képest ma a Fidesz vitathatatlan elõnyben van, hiszen rendelkezik saját, az államigazgatásban tapasztalatokat szerzett káderekkel, akiknek az egybentartása szintén Navracsics feladata. Segítségükkel igyekeznek feltérképezni a kormányzati struktúrában szükséges változtatásokat, levonni az Orbán-kormány mûködésének tanulságait, illetve tanulmányozni a kormányra került pártok életében eddig törvényszerûen bekövetkezett zavarok elhárításának lehetõségeit. A munkacsoportok közül a nemzetközi kormányzati modellek összehasonlítását végzõt Gallai Sándor, a BKÁE adjunktusa, a magyar kormányzati rendszer sajátosságaival foglalkozót Pesti Sándor, az ELTE ÁJK adjunktusa irányítja, míg a pártkormányzás kérdéseivel Giró-Szász András, a Századvég Alapítvány oktatási igazgatója és stábja foglalkozik (mindhárman politológusok).

A Fidesz uniós politikáját - és a majdani választási program e területet érintõ részét - a 2003 tavasza óta Martonyi János vezetésével mûködõ Szabad Európa Központ segíti. A központ tanácsadó testületének tagjai (Navracsics, Matolcsy György, Stumpf István, Granasztói György, Németh Zsolt, Szájer József) többnyire más szerepet is betöltenek a párt mûködésében, ebbéli tevékenységüket díjazás nélkül végzik.

A fideszes háttérintézmények között kiemelt helyet foglal el a Polgári Magyarországért Alapítvány, melynek elnöke Matolcsy György, kuratóriumának tagjai: Balog Zoltán fõigazgató, Kövér László, Kránitz Mihály és Navracsics Tibor. Az alapítvány védnökei között vezetõ fideszes politikusok (Martonyi János, Mikola István) és különbözõ jobboldali irányzatok értelmiségi támogatói foglalnak helyet (Csoóri Sándor, Nemeskürty István, Schmidt Mária, Schöpflin György, Tellér Gyula, Tõkéczki László).

Figyelmébe ajánljuk