Legát Tibor

1969-ben jelent meg első nagylemeze, nemrég a harmincnyolcadik. A Kossuth-díjas előadóművésszel természetesen felelevenítettük a régmúltat is, ám nosztalgiáról szó sem lehetett. A teljes interjút karácsonyi számunkban olvashatják – az újságárusoknál még kapható.

Cikkünk második része.

Tavaly ősszel volt 140 éve, hogy Pest, Buda és Óbuda egyesült, de Budapest születése nemcsak azt jelentette, hogy új fővárosa lett Magyarországnak. A városatyák álmaiban egy olyan, világszínvonalú metropolis képe lebegett, amely egyúttal a magyar nemzet nagyságának szimbólumává is válik.

Az 1960-as években a női homoszexualitásról szinte kizárólag orvosi könyvekben lehetett olvasni, "nemi eltévelyedésnek", máskor betegségnek mondták, viszont, ellentétben a férfi homoszexualitással, sohasem számított bűncselekménynek. A témáról nemhogy nem illett beszélni, úgy tűnt, mintha egyáltalán nem is létezett volna. Az alább felidézett bűncselekmény idején, 1963-ban a bűnügyi tudósítások elhallgatták, hogy az elkövetők leszbikusok voltak.

Huszonegy év után, de nagyon váratlanul jelentkezett új lemezzel az Európa Kiadó. Menyhárt Jenővel az Annak is kell című lemez kapcsán arról beszélgettünk, hogy is van ez.

Az új választási törvény diszkrimálja a külföldön élő magyarokat azzal, hogy míg a kettős állampolgársággal rendelkezők levélben is, ők kizárólag személyesen adhatják le voksukat az illetékes konzulátuson.

A múlt héten búcsúzó Vidám Park a Városligetben állt, mintha máshol nem is állhatott volna. Budapest Főváros Levéltárának munkatársával arról beszélgettünk, hogyan vált a terület a mutatványosok "természetes élőhelyévé", s hogyan változott, fejlődött kétszáz év alatt.

A magyar-szlovák diplomáciai villongások mindennaposak, de azért a sikeres együttműködés sem csak a rendszámbizniszben merül ki. Immár három éve szerepel az UNESCO listáján a magyar-szlovák Novohrad-Nógrád Geopark projekt - több mint 1500 négyzetkilométeren. Talán épp áttekinthetetlensége miatt nem esett rá kellő reflektorfény, mi is csak arra jutottunk, hogy részleteiben lenyűgöző.

Ahogy ötven évvel ezelőtt, idén nyáron is hosszú sorok kígyóztak a Vidám Park játékainál. De a nagy érdeklődést nem hirtelen jött hullámvasútláz gerjesztette, hanem a bejelentés, hogy a nagy múltú szórakoztató létesítménynek ez az utolsó évadja: szeptember 30-án végleg lehúzzák a redőnyt.

Elhunyt Őz Zsolt, a Vidámpark együttes alapítója, énekes-gitáros-szövegírója, lapunk egykori külsős munkatársa. Írhatnánk, hogy „hosszú betegség után”, hiszen hosszú évek óta küzdött alkoholizmusával, ebből fakadó súlyos betegségeivel, de ez utóbbiakat eddig sikerült rendre legyőznie. 44 éves volt. Van abban valami egészen hátborzongató, hogy épp a Vidám park bezárása után távozott. A „csepeli Lou Reedre” hat évvel ezelőtt készült riportunkkal emlékezünk.

Harminc évvel ezelőtt nem Kádárék szokásos alkotmányünnepe, a vízi parádé és a tűzijáték tette emlékezetéssé augusztus 20-át, hanem a Városliget felől áradó zeneszó. Két nappal korábban mutatták be az István, a királyt, ami igazából nem is színházi premier volt, hanem filmforgatás fizető közönséggel. Egyúttal Kádárék közvetett gesztusa.

Cseh Tamás-szobrot avattak a Gellért téren. Fellépett Másik János és Novák János, az ünnepi beszédeket fideszes politikusok mondták. Indián helyett nagykabátos, gitáros fiatalember nézi a Dunát.