„Észrevétlenül került ki a törvényből” – A külföldön élő magyar állampolgárok nem szavazhatnak levélben

Belpol

Az új választási törvény diszkrimálja a külföldön élő magyarokat azzal, hogy míg a kettős állampolgársággal rendelkezők levélben is, ők kizárólag személyesen adhatják le voksukat az illetékes konzulátuson. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az Alkotmánybírósághoz fordult, egy külföldön dolgozó választópolgárt képviselve alkotmányjogi panasszal megtámadta a diszkriminatív szabályozást. A részletekről Szabó Máté Dániel szakmai igazgatót kérdeztük.

magyarnarancs.hu: Mennyire volt „eldugva” ez az szabályozás a választási törvényben?

Szabó Máté Dániel: A 2013 tavaszán elfogadott új választási eljárási törvény eredeti formájában még úgy rendelkezett, hogy a külföldön tartózkodó, de magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok ugyanúgy szavazhatnak levélben, ahogyan azok, akiknek nincs belföldi lakcímük. A törvényt azonban júniusban módosították, és ebbe a módosításba is csupán egy zárószavazás előtti módosító javaslattal került az a rendelkezés, ami ezt a lehetőséget megszüntette. Így sem a parlamentben, sem a nyilvánosságban nem volt mód arra, hogy ezt a több százezer, külföldön dolgozó vagy tanuló választópolgárt érintő változást megvitassák. Az ő levélben szavazási lehetőségük így szinte észrevétlenül került ki a törvényből.


false


magyarnarancs.hu: Hogyan fedezték fel, és milyen lépéseket tettek?

SZMD: A szabályozási megoldás számunkra a módosítás kihirdetésétől kezdve ismert volt, de ahhoz el kellett telni egy kis időnek, hogy az érintett választópolgárokban is tudatosodjon a szavazási lehetőségeikben bekövetkezett változás. Ahhoz, hogy az új szabályozást minél nagyobb siker reményében tudjuk megtámadni az Alkotmánybíróságon alkotmányjogi panasszal, egy olyan érintett választópolgárt kerestünk, akinek a levélben szavazás lehetőségének hiánya nemcsak megnehezíti, hanem egyenesen ellehetetleníti a következő választáson való részvételét. Ő akkor sem tudna szavazni, ha vállalná a szavazás kedvéért a tartózkodási helyéről a külképviseletre majd vissza a több mint ötórás utazást, és ennek körülbelül huszonötezer forintos költségét, mert a munkarendje szerint vasárnap, a szavazás napján is dolgozik, és nem vehet ki egy-egy szabadnapot. A külképviseletre csak akkor mehetne el szavazni, ha egész nap távol maradna a munkájától, a napi munkaközi szünete erre nyilvánvalóan nem elegendő. Az ő képviseletében támadtuk meg a törvényt. Arra hivatkoztunk, hogy a választójog gyakorlása tekintetében a törvény alkotmányosan igazolható, ésszerű indok nélkül kezeli eltérően a választás napján nem Magyarországon tartózkodó választópolgárokat attól függően, hogy egyébként van-e magyarországi lakcímük.

magyarnarancs.hu: Elképzelhető, hogy az Alkotmánybíróság foglalkozik ezzel a választásokig?

SZMD: Igen, elképzelhető, de az a valószínűbb, hogy nem foglalkozik addig ezzel a testület, hiszen a saját maga szabta eljárási határidők szerint dolgozik, és ezeket elég nagyvonalúan határozták meg. Az indítványt először megvizsgálják formai szempontból, és ha azoknak megfelel, akkor ezt követően százhúsz napon belül dönt a testület arról, hogy egyáltalán befogadja-e az indítványt. Érdemben csak a befogadást követően foglalkoznak vele, az érdemi döntés meghozatalának pedig már nincs is határideje. De az Alkotmánybíróságnak nem kell feltétlenül húznia az időt, volt már olyan a testület történetében, hogy az indítvány benyújtása után kevesebb mint két hónap alatt hozott határozatot olyan ügyben, ahol semmilyen szabály nem írta elő, hogy sietni kellene. A hírek szerint egy 2010 március elején benyújtott indítványról nagyon gyorsan, már április 26-án meg is született a határozat. Igaz, akkor a beadványozó egy fideszes országgyűlési képviselő volt, nem egy alapjogsérelemre hivatkozó állampolgár. És az is igaz, hogy az még egy másik Alkotmánybíróság volt. Ugyanakkor az Alkotmánybíróságnak jó oka lenne arra, hogy siessen. A jogsértő helyzet több százezer választópolgárt érinthet, és ha utólag derülne ki az AB időhúzása miatt, hogy az új Országgyűlést a választójog ilyen tömeges megsértésével hozták létre, az erősen megkérdőjelezhetővé tenné a parlament legitimitását.

magyarnarancs.hu: A törvényalkotóval nem próbálnak tárgyalni?

SZMD: A kormányzó többség – Gulyás Gergely indítványa nyomán – maga szüntette meg a nyáron a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok levélben szavazását. Ez részükről tudatos döntés volt, kifejezetten korlátozni akarták ezeknek a választópolgároknak a szavazási lehetőségeit, ezért nem láttuk reálisnak, hogy meggyőzzük őket. Egyébként sem különösebben jellemző, hogy alkotmányos aggályainkra odafigyelnének; amikor ellenzékben voltak, jobban érdekelte őket, hogy mit mondunk.

magyarnarancs.hu: Amúgy mennyire aggályos a levélben szavazás?

SZMD: A levélben szavazás lehetősége a választási visszaéléseket megkönnyíti, hiszen a szavazás aktusakor nem történik megfelelő személyazonosítás. De a visszaélés lehetősége nyilvánvalóan nem attól függ, hogy a külföldön lévő választópolgárnak van-e magyarországi lakcíme, vagy sem. A választási visszaéléseket és csalásokat a visszaélési lehetőségekkel szemben kidolgozott eljárási garanciákkal kellett volna ellensúlyozni, nem pedig diszkriminatív jogkorlátozással. Az indítványunkkal is arra akartuk felhívni a figyelmet, hogy ha a jogalkotó a hatályos törvény szerinti eljárási garanciákat megfelelőnek és elegendőnek tartja a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazása esetében, akkor nem lehet elégtelennek tekinteni őket a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok vonatkozásában. És fordítva: ha a visszaélések kiküszöbölését szolgáló garanciák elégtelenek, akkor mindkét esetben azok, tehát a magyarországi lakcímmel rendelkezők és nem rendelkezők esetében egyaránt. Ebben az esetben viszont nem az érintett polgárok egyik részére nézve, hanem általában kellett volna eltörölnie a jogalkotónak a levélben szavazást. Jelenleg ezzel szemben az a helyzet, hogy egy önkényesen kiválasztott választói csoportnak biztosított ez a lehetőség, míg másoknak nem, holott hasonló helyzetben vannak: Magyarországtól távol lesznek a szavazás napján.

magyarnarancs.hu: Friss hír, hogy már az interneten is kérhetik a választási névjegyzékbe vételhez szükséges regisztrációjukat a határon túl élő kettős állampolgárságú magyarok. Ez sem vonatkozik a külföldön élő magyarokra?

SZMD: Nem. Azokat, akiknek van magyarországi lakcímük, automatikusan veszik fel a választók központi névjegyzékébe, ez egyébként nagyon helyes. A nem Magyarországon lakó magyar állampolgárok esetében ez viszont kérelemre történik. Ettől még lehetővé tehetné a törvény, hogy a levélben szavazók névjegyzékébe kérelmezhesse a magyar lakcímmel rendelkező választópolgár a felvételét – a törvény eredeti szövege szerint ez volt a helyzet.

Neked ajánljuk