Magyar Narancs: Mikortól beszélhetünk Városligetről?
Perczel Olivér: Az ottani mocsaras területet a XVIII. század derekáig főleg legelőnek használták, a fordulatot Mária Terézia erdőtelepítési törvénye jelentette, ami Pest városának is kötelezővé tette a faültetést. De több mint harminc évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az akkor még Városerdőnek nevezett terület kedvelt kirándulóhellyé váljon. Előbb bérbe adták a Batthyányaknak, hogy parkosítsanak, és kössék össze a belvárossal, majd miután a gróf halála miatt ez nem teljesült, tervpályázatot írtak ki, amit Nebbien Henrik kertépítő nyert meg. Ezt követően kezdődött a Városerdő rendezése, ám ez a folyamat nem egyik napról a másikra zajlott, ahogy később, a nagy budapesti építkezések idején. A mai Felvonulási tér területén lévő ún. rundót 1818-ban adták át, a tavon lévő két sziget közé csak 1826-ban emeltek hidat. A Liget maihoz hasonló arculata véglegesen csak 1896 után alakult ki, előtte állandóan változott. De a 19. század elején a város is teljesen máshogy nézett ki. Nem volt Andrássy út, Nagykörút, a belvárost a Városerdővel csupán egy út, a mai Király utca kötötte össze.
| ||
MN: Ám ebből még nem következik a szórakoztatóipar megjelenése.
PO: Korábban a mai Deák tér környékén ütöttek tanyát a mutatványosok, és itt volt a Hecc Színház, ami persze nem színház volt, hanem állatviadalok színtere. A korabeli szórakoztatás bevált formája volt, hogy kutyákat engedtek bikára, medvére. De a város vezetése az egykori Német Színház építése miatt - ez a mai Vörösmarty téren volt - 1808-ban kitiltotta a környékről a mutatványosokat, akik jobb híján a Városerdőbe költöztek, mivel ott nemcsak parkosítottak, de vendéglátóhelyeket is nyitottak. 1810-ben Grossinger Leopold vállalkozó bormérési jogot kapott a Városerdő területére, ami azért érdekes, mert ő körhintát is működtetett a kocsmája mellett, legalábbis az engedélyezési kérelmében szerepel egy ilyen tétel. Tulajdonképpen ez az első írott dokumentuma a Városliget és a mutatványos világ összekapcsolódásának. Mindez nagyon lassan formálódott. Az 1820-as, 1830-as években a mutatványosok még összevissza bárhol megtalálhatók voltak a Ligetben, az 1850-es évektől a rundó környékén összpontosult az "ipar". Érdekesség, hogy 1849 májusában, amikor a magyar honvédek visszafoglalták Budát, a győzelmi ünnepségre már a Ligetből szerződtettek mutatványosokat, de a korra jellemző az is, hogy 1862-ben a legnagyobb attrakció az ún. rázó medence volt, aminek aranypénz volt az alján. Ezt kellett volna a vendégnek kivennie, de aki belenyúlt, azt megrázta az áram. Akkoriban ezen szórakoztak. A 1860-as évek közepén, amikor körvonalazódni kezdett a leendő Budapest képe, a mutatványosokat már a Hermina út környékén találjuk. Viszont 1866-ban az állatkert ugyanott nyílt meg, ahol ma is található.
MN: Mint a népszórakoztatás része?
PO: Noha a hangzatos nevű Állat- és Növényhonosító Társaság működtette magánvállalkozásban, az állatok mellett más attrakciók is voltak. A természettudományos küldetés önmagában kevésnek bizonyult. Az 1880-as években már szerződtettek mutatványosokat az állatkert területére, és ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ebben az évtizedben a hely "emberkertként" is üzemelt: 1882-ben például egy szamojéd törzs tartott ún. etnográfiai bemutatót, 1884-ben egész nyáron egy szuahéli törzs életét tekinthették meg a látogatók, de szerződtettek eszkimókat is. Jellemző, hogy 1885-ben egy kötéltáncos hölgy volt az állatkert szenzációja, aki olyan komoly bevételt hozott, hogy abból a pénzből építették meg a főkaput.
MN: 1885-ben már vásárt is rendeztek a Ligetben.
PO: Méghozzá országos vásárt, ami a BNV elődje volt! A területet - ami egészen az 1970-es évekig maradt vásárváros - ugyanott jelölték ki, ahol addig a mutatványosok tanyáztak. Ekkor megint költözniük kellett, így végeredményben 1884-ben kerültek az állatkert mellé. Vagyis a mai Vidám Park őse, a vurstli tulajdonképpen ekkor jött létre, a mostani helyszínen.
MN: Most, a Vidám Park bezárása kapcsán 175 évet emlegetnek. Ez hogy jön ki? Mondott egy sor évszámot, de 1838 nem volt közöttük.
PO: Bizonyos Wexlener Sebestyén ekkor kapott állandó mutatványos helyet. Kétségtelen, hogy ez egy fontos dátum, mégis inkább arról van szó, hogy 1938-ban a nem éppen rózsás helyzetben lévő Angol Parkot úgy próbálták ismét vonzóvá tenni, hogy "centenáriumi" ünnepséget tartottak. A magam részéről inkább 1810-et preferálnám, az első írásos emléket a körhintáról. Vagy inkább 1885-öt, mivel ekkor költözött a vurstli immár szinte teljes terjedelmével a mostani területre - igaz, még mindig szétszórva és idényjelleggel. Mégis ezt az időszakot nevezhetjük a vurstli fénykorának. A céllövöldéstől a jósnőn át a fotográfusig itt vert tanyát mindenki, aki számított a szórakoztatóiparban. Ekkor jelent meg a cirkusz is, Giuseppe Barocaldi, a féllábú olasz bohóc révén.
MN: Meddig tartott ez az aranykor?
PO: Pontosan tíz éven át. A millenniumi ünnepségek során nemcsak a Hősök terét, a Vajdahunyadvárt építették fel, nemcsak a kisföldalattit adták át, de megépült egy világraszóló szórakoztató központ, az 'sbudavára is. Innentől kezdve a bódés mutatványozás elavultnak, szegényesnek tűnt. Ez a mulatónegyed a szórakoztatóiparban új fejezetet nyitott.
MN: Miért nevezték 'sbudavárának?
PO: Elképzelték, hogy milyen lehetett Buda a török hódoltság idején, és ezt építették fel. Fából és gipszből készült épületekkel, utcákkal.
MN: Mint Vegasban az ókori Egyiptomot?
PO: Pontosan. Voltak mecsetek, minaret, egy sor középkori épület. Egymásba értek a kocsmák, éttermek, kávéházak, utcáin tűznyelők, kötéltáncosok szórakoztatták a közönséget. Egy hatalmas mulatónegyedet kell elképzelni, ahol 20-30 ezer volt az átlagos látogatói létszám, hét végen ennek a duplája. De a technikai újdonságokat is itt prezentálták elsőnek. Az 'sbudavárában mutatták be a telefonhírmondót vagy az első hazai készítésű filmet. Természetesen a szokásos látványosságok vitték a prímet: hét napja alvó fakír, a szakállas nő, a gumibőrű ember, a koplalóművész. Volt hőlégballon is.
MN: Mi lett a sorsa a mulatónegyednek?
PO: Megunták az emberek, és tíz év pörgés után csődbe ment, miként az állatkert is, ahol 1904-ben - kétségbeesett próbálkozásként - még bikaviadalokat is rendeztek. Spanyol bikákat hoztak, de a sajtó magyar bikát követelt a magyar arénába. Azokat viszont nem érdekelte a torreádor. De ez már a túlélés utolsó, kétségbeesett kísérlete volt. 1906-ban a csődbe ment 'sbudavára mellett az állatkertet is átvette a főváros, s 1907 őszén döntött arról a közgyűlés, hogy az állatkertet megtartják, 'sbudavára területét pedig magánvállalkozóknak adják ki. Ugyanekkor - hogy az akkor még mindig szétszórtan működő mutatványosok helyzetét is rendezzék - kihasítanak egy területet, tulajdonképpen egy "utcát" az 'sbudavárából, és ott Mutatványos-telep néven állandó helyszínt biztosítottak a számukra. Ez a mai Vidám Park állatkerthez közelebbi részét jelentette a Hermina útig. Huszonnyolc parcellára osztották fel a területet és bérbe adták. Itt kapott helyet a Fényes-féle Plasztikon, vagyis a panoptikum, itt bérelt területet Meinhardt Frigyes is - barlangvasutat működtetett -, a későbbi Angol Park tulajdonosa. Pár év alatt hatalmas sikert ért el az immár rendezett Mutatványos-telep, ami már sokkal modernebb volt, mint a korábbi vurstli. Az állatkertet is ekkor, 1909-1912 között alakították át, megépült az elefántos kapu, szikla meg egy sor Kós Károly tervezte épület.
MN: A cirkusz is megvolt?
PO: A mostani cirkusz helyén a Beketow (korábban Wulff)-cirkusz működött 1889-től. A másik, a Barocaldi-féle Néparéna viszont a Mutatványos-telep végében.
MN: Itt volt a Feszty-körkép is.
PO: Eredetileg a Szépművészeti Múzeum helyén volt. 1909-ben került ide, de a mozi elterjedése után már egyáltalán nem számított akkora szenzációnak.
MN: Mi számított annak?
PO: A fordulópont az Angol Park megnyitása volt. Meinhardt 1910-ben megszerezte a Hermina út és Hungária körút közötti területet, ahol addig nem volt semmi, és ott kezdett új játékokat beindítani. Az első attrakciók, az ún. tobogán (ez eredetileg egy szánkóhoz hasonlító sportszer - a szerk.) és a csodakerék már 1910-ben működött, a hullámvasút őse két évvel később épült fel. Egy 1912-es hirdetés szerint az Angol Parkban a választék a következő volt: amerikai magasvasút (ez a hullámvasút), elvarázsolt kastély, görkorcsolyázás, alpesi falu, egyiptomi falu, japánkert, varietészínház, ródlipálya. Ebből is látszik, hogy az Angol Park igényesebb szórakozást biztosított, technikai újításainak köszönhetően már a 20. századot képviselte. Részvénytársasági formában működött, folyamatosan bővítették, fejlesztették, igyekeztek reagálni az idők szavára. A vízicsúszdától a kisvasútig sok minden létesült az Angol Park három évtizede alatt, és persze selejtezték azokat a dolgokat, amelyek nem voltak nyereségesek. Ugyanekkor a Mutatványos-telep a szegények szórakozóhelye lett. Azt mondták akkoriban, hogy akinek nincs pénze állatkerti vagy angol parki belépőre, az megy csak a vurstliba. De amikor 1950-ben létrejött a Vidám Park (bővebben: Ki a csontvázakkal!, Magyar Narancs, 2013. szeptember 26.), megszűntek az "osztálykülönbségek", az Angol Parkot és a Mutatványos-telepet is államosították.
