Bugyinszki György

Garanciatörvényt, de üstöllést! - szólt a nemzet miniszterelnöke nemrég, kezében papír, azon vélhetően betűk.

November 1-jétől megváltozott a Fészekrakó programként ismert állami lakásvásárlási hiteltámogatásra jogosultak köre. Ez a kormánydöntés a Panel Plusz programmal és a lakáslízing intézményének küszöbönálló magyarországi meghonosodásával együtt jó apropó arra, hogy elmélázzunk, milyen is a jelenlegi ország-vezetés lakáspolitikája.

Európai értelemben vett mérsékelt jobbközép párt-e a Fidesz, vagy végletekig pragmatista, már-már elvtelen szerencselovagok halmaza? A honi belpolitika egyik alapkérdésére a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének igazgatójától vártunk választ, aki egyben a Polgári Kormányzás 2006 védnöki tanácsának is tagja, emellett a konzervativizmus neves kutatója.

November 13-án foglalja el Bihari Mihály az Alkotmánybíróság (AB) elnöki posztját. Eddigi bírói ténykedése alapján megkíséreljük előre látni, hogy mire számíthatunk a Bihari-korszakban.

Felmentését kérte Vadász János közszolgálati kormánymegbízott a miniszterelnöktől arra hivatkozva, hogy elkészült azzal, amit vállalt: az egységes közszolgálati törvény tervezetével. Gyurcsány Ferenc elfogadta érveit, de koncepcióját - legalábbis egyelőre - nem.

A kormány - alkotmánymódosítással - alaptörvénybe foglalná a határon túli magyarok közjogi státusát. Minthogy állampolgárságról szó sem lehet, bármilyen állampolgárság-szerű megoldás pedig a nemzet alkotmányos fogalmának megváltoztatását jelentené, jobb esetben kampányfogást, rosszabb esetben megfontolatlanságot gyanítunk. Kételyeinkkel a téma kormányzati felelősét szembesítettük.

A Fidesz mindhárom rémálma valóra válni látszik. A kormány bénázására épülő kommunikációjuk kifulladóban van, mert a kormány bénázik ugyan, de mutatósan csinálja; törpe jobboldali pártok gyülekeznek, hogy biztos parlamenti kiesőkként csökkentsék a Fidesz-blokk szavazatait; Kövér László is nyilatkozós kedvében van. Váltani kell, s ezt már ők is tudják.

Az MSZP a 100 lépés programjának meghirdetése óta mind kiterjedtebb kommunikációs offenzívát folytat. Kérdezz-felelek SMS-ben, országjáró kávézgatás a kormánnyal, óriásplakátos identitáskampány, Gyurcsány-könyv, szoci CD, fizetett sajtóhirdetések a gazdaságról, jobbfelé kacsingató üzenetek (földosztás, határon túli magyarok) és így tovább. A korai kampánykezdésről a párt főkommunikátorát kérdeztük.

A Népszabadság szeptember 9-i számában Kovács M. Mária történész egy 2001-es dokumentumot említ, amely az Orbán-kormány hivatalos álláspontját tartalmazza a státustörvényről. A Velencei Bizottság honlapján olvasható szöveg az európai normákkal ellentétesnek, ezért elvetendőnek tartja a kettős állampolgárság megadását a határon túli magyarok számára. A Külügyminisztériumban abban biztosak, hogy Martonyi János akkori külügyminiszter láttamozta a szöveget, de a maguk példányát nem találják. Eltűnt.

Már önmagában az ötezer éves kultúra ténye is csodálatra és alázatra késztet bennünket (nem is beszélve a 2008-as pekingi olimpiáról), hát még ha hozzávesszük, hogy Kína - minden előrejelzés szerint - szűk két évtizeden belül a földgolyó legerősebb gazdasági hatalma lesz.

Agora. Egy közvélemény-kutatás, amely a vélemény-formálódás folyamatáról is tudósít, s egyben médiaesemény is. Az új szociológiai módszer hazai debütálását péntektől vasárnapig bárki nyomon követheti a köz-szolgálati tévén és rádión, valamint a T-online portálján. A CEU Open Society Institute által támogatott projekt-ről, melynek első témája a romakérdés, a főszervezőt kérdeztük.

A jobboldal a mai napig előszeretettel hangoztatja, hogy a spontán privatizáció során a kommunisták hazavitték a nemzeti vagyon tetemes részét, később pedig ahhoz asszisztáltak, hogy külföldi tőkések bagóért lenyúlhassák a közvagyont. Legutóbb maga Orbán Viktor érvelt hasonlóan. Történelemóra a privatizáció rendszerváltozás korabeli felelősével.