A szerk.

Vagy nem mondta azt, amit mondott? Lapunk három független forrásból is úgy értesült, hogy a magyar kormányfő azon a bizonyos, a múlt csütörtök este kezdődött és péntek hajnalig tartó miniszterelnöki csúcsvacsorán mégiscsak azt mondta, hogy nem.

Emlékeznek a legendás légügyi dinasztia sarjaként feltörő Hingyi Beatrixre? Nem? Pedig génjeiben hordta ő a boldog jövőt: a nemzeti együttműködést. Mert képzeljünk csak el egy országot, ahol valami politikusarc vagy valamelyik fullajtárja ír egy törvényt, aztán a szerint a törvény szerint kinevezik a feleségét, volt feleségét, leendő feleségét egy állami hivatal élére.

Orbán Viktor álmot látott. Egy nagy turulmadár közeledett feléje, és amikor Orbán már épp elszaladt volna, nehogy a turulmadár meglegyintse a kobakját, akkor látta, hogy nem is madár az, hanem egy nagy Excel-táblázat verdes fölötte.

Nicolas Sarkozy is írt Orbán Viktornak, még novemberben. A francia elnök a mai napig nem kapott választ, a beruházásokért aggódó levelet a kormány ügyesen titkolta. Eddig.

Vajon mi eshet le Magyarországnak az európai csúcson a nagyok asztaláról? Amint arról beljebb részletesen is harangozunk, az lesz, hogy Németország ad pénzt, de.

"Az Uniós tiltakozás egy halk csuklást sem váltott ki a törvények elfogadásának idején a beterjesztőkből, azóta pedig gátlástalanul és monotonon szajkózzák, hogy a jegybanktörvény megfelel az Uniós jogoknak."

Sajnos, mi sem úsztuk meg, és Önök sem, pedig nagyon szerettük volna. A Narancs utcai árát 495 forintra kellett emelnünk, az egyéves előfizetés díja pedig 17 800 forint lett. Nem részleteznénk, hogy miért, mert bizonyára úgyis sejtik, ha máshonnan nem, hát a lapból - mi meg azt tudjuk, hogy Önöknek ettől nem lesz könnyebb. De másra nem számíthatunk, csak Önökre. Önök meg ránk - és ebben legalább biztosak lehetünk. A szerk.

Most nem jött szembe, mint tavaly, csak állt szerencsétlenül, eleinte szinte zavarban, jaj, hova tegyem a kezem: malmozni próbált, de nem sikerült, s amikor ezt az adásrendező is észrevette, nem mutatták többet a kezét.

Az Európai Bizottság után az IMF is szóvá tette a ma szavazásra kerülő jegybanktörvényt. Ha elfogadják – és miért ne tennék? –, az nagyon fog fájni.

Miért nem döntött az Alkotmánybíróság szerdán sem a magán-nyugdíjpénztári tagokat érintő törvényről?