Kormányzati kommunikáció a jegybankról

Gátlástalan hazudozók

A szerk.

"Az Uniós tiltakozás egy halk csuklást sem váltott ki a törvények elfogadásának idején a beterjesztőkből, azóta pedig gátlástalanul és monotonon szajkózzák, hogy a jegybanktörvény megfelel az Uniós jogoknak."

Mielőtt az új jegybanktörvényt és az úgynevezett alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti törvényt elfogadta volna év végén a parlament, az Európai Központi Bank hangot adott aggodalmának, miszerint az előbbi törvénytervezet sérti az uniós jogrendet, az utóbbi pedig konkrét cikkelynek mond ellent. (Csak hogy felidézzük: a jegybanktörvény új alelnököt és két új Monetáris Tanács tagot ad a jegybankhoz, a törvénymódosítás pedig az MNB és a PSZÁF összevonhatóságát teszi lehetővé, oly módon, hogy az új intézmény új elnököt kap. Vagyis Simor Andrást kiebrudalhatják pozíciójából ily módon.)

Az uniós tiltakozás egy halk csuklást sem váltott ki a törvények elfogadásának idején a beterjesztőkből, azóta pedig gátlástalanul és monotonon szajkózzák, hogy a jegybanktörvény megfelel az uniós jogoknak. Utoljára Matolcsy György írta ezt az Európai Központi Banknak - tegnap. Jó, ha ők is tudják. Pedig dehogy felel meg! (És ezt ők is tudják.) Az európai jogrendben ugyanis nincs olyan, hogy egy jegybanktörvényt másfél éven belül harmadszor változtatnak. Nem pusztán a forma kedvéért, hanem mert ez önmagában veszélyezteti a pénzügyi stabilitást. És persze azért, mert az új személyek bevonása felveti a befolyásolás szándékát, olyankor meg végképp, ha az nem a vezetők mandátumának lejártakor történik. Az meg, hogy új elnöke lehet egy, az MNB-t tartalmazó szervezetnek, egyenesen sérti az jegybank elnökének személyes függetlenségét, tételesen a „Központi Bankok Európai Rendszere alapokmánya 14.2 cikkének a nemzeti központi banki elnökök elbocsátásának lehetséges okairól szóló rendelkezéseit” – ahogy az Európai Központi Bank fogalmaz. Erről a módosításról hallgatnak az urak az Európával és az állampolgárokkal való kommunikációban, hiszen tudják: ez tételes jogsértés.

Azt meg mi és Önök tudjuk, mit ér, ha eközben a Parlamentben azt bizonygatják, hogy Simor hivatali idejében nem fogják összevonni az MNB-t és a PSZÁF-ot. És már halljuk, amint sokat ismételt érvvé válik, hogy ezeknek a törvényeknek minden eleme megtalálható más európai ország jogrendjében is. Honnan olyan ismerős ez?

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.