Kormányzati kommunikáció a jegybankról

Gátlástalan hazudozók

A szerk.

"Az Uniós tiltakozás egy halk csuklást sem váltott ki a törvények elfogadásának idején a beterjesztőkből, azóta pedig gátlástalanul és monotonon szajkózzák, hogy a jegybanktörvény megfelel az Uniós jogoknak."

Mielőtt az új jegybanktörvényt és az úgynevezett alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti törvényt elfogadta volna év végén a parlament, az Európai Központi Bank hangot adott aggodalmának, miszerint az előbbi törvénytervezet sérti az uniós jogrendet, az utóbbi pedig konkrét cikkelynek mond ellent. (Csak hogy felidézzük: a jegybanktörvény új alelnököt és két új Monetáris Tanács tagot ad a jegybankhoz, a törvénymódosítás pedig az MNB és a PSZÁF összevonhatóságát teszi lehetővé, oly módon, hogy az új intézmény új elnököt kap. Vagyis Simor Andrást kiebrudalhatják pozíciójából ily módon.)

Az uniós tiltakozás egy halk csuklást sem váltott ki a törvények elfogadásának idején a beterjesztőkből, azóta pedig gátlástalanul és monotonon szajkózzák, hogy a jegybanktörvény megfelel az uniós jogoknak. Utoljára Matolcsy György írta ezt az Európai Központi Banknak - tegnap. Jó, ha ők is tudják. Pedig dehogy felel meg! (És ezt ők is tudják.) Az európai jogrendben ugyanis nincs olyan, hogy egy jegybanktörvényt másfél éven belül harmadszor változtatnak. Nem pusztán a forma kedvéért, hanem mert ez önmagában veszélyezteti a pénzügyi stabilitást. És persze azért, mert az új személyek bevonása felveti a befolyásolás szándékát, olyankor meg végképp, ha az nem a vezetők mandátumának lejártakor történik. Az meg, hogy új elnöke lehet egy, az MNB-t tartalmazó szervezetnek, egyenesen sérti az jegybank elnökének személyes függetlenségét, tételesen a „Központi Bankok Európai Rendszere alapokmánya 14.2 cikkének a nemzeti központi banki elnökök elbocsátásának lehetséges okairól szóló rendelkezéseit” – ahogy az Európai Központi Bank fogalmaz. Erről a módosításról hallgatnak az urak az Európával és az állampolgárokkal való kommunikációban, hiszen tudják: ez tételes jogsértés.

Azt meg mi és Önök tudjuk, mit ér, ha eközben a Parlamentben azt bizonygatják, hogy Simor hivatali idejében nem fogják összevonni az MNB-t és a PSZÁF-ot. És már halljuk, amint sokat ismételt érvvé válik, hogy ezeknek a törvényeknek minden eleme megtalálható más európai ország jogrendjében is. Honnan olyan ismerős ez?

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.