Kormányzati kommunikáció a jegybankról

Gátlástalan hazudozók

A szerk.

"Az Uniós tiltakozás egy halk csuklást sem váltott ki a törvények elfogadásának idején a beterjesztőkből, azóta pedig gátlástalanul és monotonon szajkózzák, hogy a jegybanktörvény megfelel az Uniós jogoknak."

Mielőtt az új jegybanktörvényt és az úgynevezett alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti törvényt elfogadta volna év végén a parlament, az Európai Központi Bank hangot adott aggodalmának, miszerint az előbbi törvénytervezet sérti az uniós jogrendet, az utóbbi pedig konkrét cikkelynek mond ellent. (Csak hogy felidézzük: a jegybanktörvény új alelnököt és két új Monetáris Tanács tagot ad a jegybankhoz, a törvénymódosítás pedig az MNB és a PSZÁF összevonhatóságát teszi lehetővé, oly módon, hogy az új intézmény új elnököt kap. Vagyis Simor Andrást kiebrudalhatják pozíciójából ily módon.)

Az uniós tiltakozás egy halk csuklást sem váltott ki a törvények elfogadásának idején a beterjesztőkből, azóta pedig gátlástalanul és monotonon szajkózzák, hogy a jegybanktörvény megfelel az uniós jogoknak. Utoljára Matolcsy György írta ezt az Európai Központi Banknak - tegnap. Jó, ha ők is tudják. Pedig dehogy felel meg! (És ezt ők is tudják.) Az európai jogrendben ugyanis nincs olyan, hogy egy jegybanktörvényt másfél éven belül harmadszor változtatnak. Nem pusztán a forma kedvéért, hanem mert ez önmagában veszélyezteti a pénzügyi stabilitást. És persze azért, mert az új személyek bevonása felveti a befolyásolás szándékát, olyankor meg végképp, ha az nem a vezetők mandátumának lejártakor történik. Az meg, hogy új elnöke lehet egy, az MNB-t tartalmazó szervezetnek, egyenesen sérti az jegybank elnökének személyes függetlenségét, tételesen a „Központi Bankok Európai Rendszere alapokmánya 14.2 cikkének a nemzeti központi banki elnökök elbocsátásának lehetséges okairól szóló rendelkezéseit” – ahogy az Európai Központi Bank fogalmaz. Erről a módosításról hallgatnak az urak az Európával és az állampolgárokkal való kommunikációban, hiszen tudják: ez tételes jogsértés.

Azt meg mi és Önök tudjuk, mit ér, ha eközben a Parlamentben azt bizonygatják, hogy Simor hivatali idejében nem fogják összevonni az MNB-t és a PSZÁF-ot. És már halljuk, amint sokat ismételt érvvé válik, hogy ezeknek a törvényeknek minden eleme megtalálható más európai ország jogrendjében is. Honnan olyan ismerős ez?

Figyelmébe ajánljuk