A szerk.

Fent is, lent is

A szerk.

Emlékeznek a legendás légügyi dinasztia sarjaként feltörő Hingyi Beatrixre? Nem? Pedig génjeiben hordta ő a boldog jövőt: a nemzeti együttműködést. Mert képzeljünk csak el egy országot, ahol valami politikusarc vagy valamelyik fullajtárja ír egy törvényt, aztán a szerint a törvény szerint kinevezik a feleségét, volt feleségét, leendő feleségét egy állami hivatal élére.

Nem is akárhová, hanem egy igazságszolgáltatási hivatal (nevezzük fikciósan Országos Bírósági Hivatalnak) elnöke lesz az asszonyka - tehát egy kormánytól független hatalmi ág vezető pozíciójába ül bele. Aztán még oda is nyilatkozik, hogy ő ugyan soha nem szégyellte a miniszterelnök családjához fűződő meleg, baráti viszonyát - értik, a törvényfaragó csávó főnökének a retyerutyájával is cuki jóban van, és ezzel még dicsekszik is. Szerintünk ilyen ország nincs. Mert a nepotizmus az egy (nem túl szép) dolog, de ekkora hülyeség vagy hatalmi arrogancia láttán csak leszakadna mindenhol a plafon.

De minálunk nem szakad le, minálunk ez a praxis: a nemzeti együttműködés. Amelynek keretein belül egy vezető tisztviselő simán gondolhatja úgy, hogy ha eddig nem titkolta sógorságát, komaságát, azt, hogy kivel csókos, kivel span, akkor már rendben is van a kinevezése. Az csak akkor lenne gáz, ha eddig titkolta volna. Orbánnét, én? Mit képzel? Mondtam én ilyet? Nem mondtál, basszus, jár a hivatal.

Ez a történet más szereplőkkel, de olvasható Mikszáthnál, Móricznál, miénk ez az egész szőröstül-bőröstül, de nem eleve. Az ilyet mindig csinálják. Létrehozzák, irányítják, megteremtik hozzá a megfelelő körülményeket - mindig fentről.

Csináljunk magunknak egy olyan televíziót, ahol a nekünk nem tetsző szereplőket a szerkesztők szemrebbenés nélkül retusálják le a felvételekről, ahol a miniszterelnök riportert rendel magának, ha meg akar szólalni (s Jani lábhoz megy), ahol egy szellemi vetélkedőt a főszponzor kabalafigurájával nyeretnek meg. Tényleg, mi van, ha véletlenül a főszponzor reklámarca egy sün? Akkor bejön a süni a tévébe, Gundel-Takács Gábor kicsit eltréfálkozik vele, aztán a kisállat megmondja, hol született Wass Albert, és viszi a hárommillát?

És csináljunk mindent az utolsó szegig ilyenné az országban, s onnantól már csak felesleges biztonsági intézkedés magunkra szabott választási törvényt írni, kicsinálni az Alkotmánybíróságot, meg elkövetni a többi disznóságot, mert ha mi diktáljuk az erkölcsöket, konkrétan a saját erkölcseinket tesszük meg az előrejutás fő feltételének, akkor úgyis miénk a hatalom örökre.

És ezért szemenszedett hazugság minden szerecsenmosdatási kísérlet: a plafon már ki van próbálva, nem szakad le akkor sem, ha Deutsch Tamás ugróiskolát rajzol az MTI elé, és akkor sem, ha arról cikkeznek magukat mértékadónak tekintő orgánumok (s itt nem is az orbánumokra gondolunk), hogy Orbán Viktor azért rendelte maga alá Betlen Jánost, mert már neki is elege van a közmédiumok szervilizmusából. Egy hiteles arcot keresett, akinek kiöntheti a szívét. Francokat!

Orbán Viktor azért választ magának mikrofonállványt, mert ennyit tart a sajtószabadságról, maga s hazája erkölcseiről. Ezért dolgozott eddig, s ezen fárad most is, hogy így legyen, hogy ez legyen a praxis. Ez a nemzeti együttműködés: a felpántlikázott és törvényerőre emelt erkölcstelenség.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.