A szerk.

Fent is, lent is

A szerk.

Emlékeznek a legendás légügyi dinasztia sarjaként feltörő Hingyi Beatrixre? Nem? Pedig génjeiben hordta ő a boldog jövőt: a nemzeti együttműködést. Mert képzeljünk csak el egy országot, ahol valami politikusarc vagy valamelyik fullajtárja ír egy törvényt, aztán a szerint a törvény szerint kinevezik a feleségét, volt feleségét, leendő feleségét egy állami hivatal élére.

Nem is akárhová, hanem egy igazságszolgáltatási hivatal (nevezzük fikciósan Országos Bírósági Hivatalnak) elnöke lesz az asszonyka - tehát egy kormánytól független hatalmi ág vezető pozíciójába ül bele. Aztán még oda is nyilatkozik, hogy ő ugyan soha nem szégyellte a miniszterelnök családjához fűződő meleg, baráti viszonyát - értik, a törvényfaragó csávó főnökének a retyerutyájával is cuki jóban van, és ezzel még dicsekszik is. Szerintünk ilyen ország nincs. Mert a nepotizmus az egy (nem túl szép) dolog, de ekkora hülyeség vagy hatalmi arrogancia láttán csak leszakadna mindenhol a plafon.

De minálunk nem szakad le, minálunk ez a praxis: a nemzeti együttműködés. Amelynek keretein belül egy vezető tisztviselő simán gondolhatja úgy, hogy ha eddig nem titkolta sógorságát, komaságát, azt, hogy kivel csókos, kivel span, akkor már rendben is van a kinevezése. Az csak akkor lenne gáz, ha eddig titkolta volna. Orbánnét, én? Mit képzel? Mondtam én ilyet? Nem mondtál, basszus, jár a hivatal.

Ez a történet más szereplőkkel, de olvasható Mikszáthnál, Móricznál, miénk ez az egész szőröstül-bőröstül, de nem eleve. Az ilyet mindig csinálják. Létrehozzák, irányítják, megteremtik hozzá a megfelelő körülményeket - mindig fentről.

Csináljunk magunknak egy olyan televíziót, ahol a nekünk nem tetsző szereplőket a szerkesztők szemrebbenés nélkül retusálják le a felvételekről, ahol a miniszterelnök riportert rendel magának, ha meg akar szólalni (s Jani lábhoz megy), ahol egy szellemi vetélkedőt a főszponzor kabalafigurájával nyeretnek meg. Tényleg, mi van, ha véletlenül a főszponzor reklámarca egy sün? Akkor bejön a süni a tévébe, Gundel-Takács Gábor kicsit eltréfálkozik vele, aztán a kisállat megmondja, hol született Wass Albert, és viszi a hárommillát?

És csináljunk mindent az utolsó szegig ilyenné az országban, s onnantól már csak felesleges biztonsági intézkedés magunkra szabott választási törvényt írni, kicsinálni az Alkotmánybíróságot, meg elkövetni a többi disznóságot, mert ha mi diktáljuk az erkölcsöket, konkrétan a saját erkölcseinket tesszük meg az előrejutás fő feltételének, akkor úgyis miénk a hatalom örökre.

És ezért szemenszedett hazugság minden szerecsenmosdatási kísérlet: a plafon már ki van próbálva, nem szakad le akkor sem, ha Deutsch Tamás ugróiskolát rajzol az MTI elé, és akkor sem, ha arról cikkeznek magukat mértékadónak tekintő orgánumok (s itt nem is az orbánumokra gondolunk), hogy Orbán Viktor azért rendelte maga alá Betlen Jánost, mert már neki is elege van a közmédiumok szervilizmusából. Egy hiteles arcot keresett, akinek kiöntheti a szívét. Francokat!

Orbán Viktor azért választ magának mikrofonállványt, mert ennyit tart a sajtószabadságról, maga s hazája erkölcseiről. Ezért dolgozott eddig, s ezen fárad most is, hogy így legyen, hogy ez legyen a praxis. Ez a nemzeti együttműködés: a felpántlikázott és törvényerőre emelt erkölcstelenség.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.