Van-e még Alkotmánybíróság?

Agyukban kopasz cenzor ül

A szerk.

Szerdán az Alkotmánybíróság (AB) újra nem döntött a magán-nyugdíjpénztári tagokat érintő törvényről, noha az előadó bíró már nyáron elkészítette a határozattervezetet. Az origo.hu akkori információi szerint a testület két ponton is a pénztártagoknak kedvezőre íratta volna át a jogszabályt. Így a maradó kasszatagok is jogosultak lettek volna az állami nyugdíjra, s eltűnt volna az a rendelkezés, ami a munkavállalói nyugdíjjárulékot „nyugdíj-hozzájárulás”-ra nevezte át.

Az elmúlt fél évben az AB hatszor veselkedett neki az ügynek, az utolsó három alkalommal már a Fidesz-parlament ejtőernyőseivel kiegészülve, mindannyiszor eredménytelenül. A testület döntésképtelensége szerdán végérvényessé vált, hiszen a január 1-én hatályba lépő orbánista alaptörvény értelmében az AB nem foglalkozhat 2012. január 1. előtti beadványokkal. Utólagos normakontrollt pedig a parlamenti képviselők egynegyedén és az alapvető jogok biztosán kívül magánszemély csak akkor kérhet, ha előtte már fordult rendes bírósághoz is.

A látszat ezúttal aligha csal: az Alkotmánybíróság a nyugdíjpénztári döntést egyszerűen elszabotálta. A szabotázs már akkor nyilvánvaló volt, amikor – ellentétben a Bokros-csomag néhány elemét elkaszáló Sólyom-féle testület gyorsaságával – a pénztári tagokat diszkrimináló és az egyéni befizetések államosítását lehetővé tévő törvénnyel az AB semmit nem kezdett a pénztári vagyon de facto átirányításának megkezdéséig.


Fotó: MTI

Ne engedjünk a kísértésnek, és ne gyávázzuk le őket gondolkodás nélkül. Fogadjuk el, hogy az Alkotmánybíróság valódi tagjai (kik is lehetnek ők? – a 15 fős testületből vonjuk ki a Fidesz embereit, plusz Bihari Mihályt) nem egzisztenciális félelemből, hanem őszinte meggyőződésből teszik, amit tesznek. Orbán Viktor újbóli hatalomra kerülése óta ugyanis a bírák már nemcsak a törvény betűjére (vagy szellemére), hanem külső szempontokra is figyelnek. Mérlegelik, hogy döntéseik következményeként kiírhatja-e Orbán Viktor az Alkotmánybíróságot a magyar közjogi rendszerből. Márpedig egy jogköreiben megkurtított, kiherélt AB is jobb, mint az, ha egyáltalán nincs Alkotmánybíróság – vonhatják le a végkövetkeztetést. És igazítják aztán e következtetéshez politikai stratégiájukat.

De így van-e? Nézzük e hét eseményeit! Az AB ezúttal sem határozott a magán-nyugdíjpénztári tagok sérelmeiről, azok így végleg ad acta kerültek. Viszont precedensértékű döntéssel nyilvánították törvénysértővé a kaposvári önkormányzat guberálást tiltó, illetve szankcionáló rendeletét. Ez az AB-határozat az első, ami valódi erővel lép föl legkiszolgáltatottabb embertársaink védelmében – és a hivatalos politikává emelt szegényellenesség idején ezt nem lehet eléggé értékelni.

De mekkora ez a valódi erő? És meddig tarthat ki?

Az országgyűlési kétharmad ugyanaznap egy salátatörvénybe csomagolt olyan passzusokat, amiket az AB korábban alkotmányellenesnek ítélt. (A legfőbb ügyész és Szájer József felesége lényegében minden ügyet arra az ügyészre és bíróra szignálhat ki, akit jónak lát.) Tehát mekkora is a mozgástere az Alkotmánybíróságnak? Mint kukacnak az almában?

Az Alkotmánybíróság tiszteletre méltó tagjai hivataluk és a magyar alkotmányosság védelme érdekében az öncenzúrát választották. Nem konfrontálódnak, nem tesznek szóvá nyíltan semmiféle alkotmányellenességet, határozataikban kimondott és ki nem mondott elvárásoknak igyekeznek megfelelni azért, hogy cserébe a hatalom megtűrje, és ha korlátozott szuverenitással is, de dolgozni hagyja őket.

Csakhogy - a fenti példáinkból is kitetszik - ez nem így működik. Az önkényt nem a behódolás tudja megállítani, hanem az ellenállás. Már az is elég baj, hogy az elvben a pártok, a törvényhozói és végrehajtó hatalom fölött álló, azokat a törvényesség keretei közt tartani hivatott Alkotmánybíróság politizálni kényszerül. Vagy úgy érzi, hogy politizálni kényszerül. Még nagyobb baj, ha ezt kiszolgáltatott helyzetben teszi. S a legnagyobb baj az, hogy a kiszolgáltatott helyzetét el is fogadja, azt veszi természetesnek. Így épp a saját mozgásterét szűkíti tovább. Lehetséges-e, hogy ezt éppen az Alkotmánybíróság tagjai ne látnák?

Figyelmébe ajánljuk

Dr. Archipelago

  • - turcsányi -

Az 1976-os svédországi választások kampányidőszakában Olof Palme miniszterelnök ismét 1973-as kihívójával, Thornbjörn Fälldinnel vitázott.

Magától nem jutott eszébe

A francia irodalom fenegyereke vagy punkja a regényeiben kritikusan és saját tapasztalatai alapján ábrá­zol­ja a társadalom peremére szorult emberek életét. Szegény és diszfunkcionális családban élt, de tizenévesen megszökött, hogy a groupie-k életét élje. Csoportos nemi erőszak áldozata lett, majd prostituáltnak állt és függőségekkel küzdött. 1994 óta az írásból él. Új regényének fő motívuma a #metoo.

Mint a talajvíz

Hetvenes évek vége, isten tudja, milyen fejtágító, polgazd, gazdaságföldrajz, valami. Az előadó föláll a katedrára, kezében krétával a táblához lép, és felrajzol egy csinos grafikont, két égnek meredő egyenessel: a vízszintes tengelyen az évszámok, a függőlegesen valami baromság, népboldogság, országsiker, világmegváltás, ilyesmi.

49 117

Itt valaki belülről bomlaszt. Vagy csak simán hülye. Bármelyik is, nem volt jó ötlet Orbán Viktor kampánycsapata részéről „exkluzív részletekkel” bemutatni, milyen hősies munkát végzett a kormány a koronavírus-járvány idején.

A vesztes győztes

Izrael a tűzszünettel súlyos árat fizet a túszok kiszabadításáért. De valójában az október 7-i katasztrófát előidéző vétkeiért büntetik: a gázai határ elhanyagolásáért, a figyelmeztető jelek semmibe vételéért, a hibás katonai döntésekért, a Hamász alulértékeléséért. A hübriszért.

Búcsú az egyezménytől

  • Jávor Benedek

Hivatalba lépését követő egyik első intézkedéseként Donald Trump valóra váltotta azt, amit sokan – támogatói és ellenfelei közül egyaránt – vártak tőle. Látványos gesztussal bejelentette az Egyesült Államok kilépését az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó párizsi egyezményből.

A pokol kapui

Milyen kormányzati, helyhatósági és közigazgatási intézkedések segítették Magyarországon a zsidók elűzését és haláltáborokba küldését? Milyen volt az élet a gettókban? Az akkori békési megyeszékhely, Gyula mindennapjain keresztül idézzük föl a hétköznapok borzalmát.

Itt a szabály, hol a szabály

Bár Csák János tavaly júniusi lemondásával úgy tűnt, süllyesztőbe kerül a miniszter fő művének tartott kulturálistörvény-tervezet, utóda, Hankó Balázs felügyeletével a botrányos szöveg több eleme is átszivárgott egy salátatörvénybe rejtve. Mit mutat a kulturális szféra körüli újabb kormányzati barkácsolás?

Budapest bejelentkezett

Élve elővásárlási jogával, a főváros elhappolná az arab befektetők elől a rákosrendezői fejlesztési területet, a kormány pedig próbálja leszerelni Karácsonyékat. A helyzet jogilag is igen zavaros.

Nincs az a pénz

Első pillantásra drasztikus az ösztöndíjas férőhelyek számának csökkenése, a minisztérium viszont felsőoktatási „hozzáférési fordulatról” beszél. Ám alaposabb vizsgálat után sem lehetünk nyugodtak, miután a diplomások arányát tekintve csaknem sereghajtók vagyunk az unióban.