Bundula István

Konkrét olajügyekről, ezek elkövetésével alaposan gyanúsítható személyekről ugyan továbbra sem tudunk semmit sem, ám a színjáték zavartalanul folytatódik.

A kisgazdák többsége támogatja Pallag Lászlót, habár néhányan nem tartják szerencsésnek "koalícióellenes" lépéseit.

Pintér Sándor belügyminiszter múlt szerdán feljelentette Pallag Lászlót, az olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság kisgazda elnökét nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt. Megtette ugyanezt Szabó Iván expénzügyminiszter, Lezsák Sándor (MDF), Zsíros Géza (volt Kisgazda 36-ok) és Futaki Géza, az SZDSZ egykori képviselője. Múlt hét elején a márciusban lemondott legfőbb ügyész jogi képviselője is közölte: Györgyi Kálmán beperli Szeszák Gyula volt megyei főügyészt, aki Györgyit olajügyek felderítésének akadályozásával vádolta.

"Majd egy év múlva", intette önmérsékletre a pártelnökké választását felállva, ütemes tapssal köszöntő kongresszusi küldötteket Kövér László. Alighanem arra gondolt: ha a 2001-ben esedékes tisztújításon is így fogadják, az az elért sikereknek szól majd, vagyis valóban lesz ok az ünneplésre. E rokonszenvesen önironikus megjegyzése előtt a Fidesz új vezetője mondott azonban mást is.

Magyar Narancs: Kívülről nézve indulásának reális magyarázata az, hogy ily módon talán több magyar szavazó járul június 4-én az urnákhoz. Ha ez így történik, akkor az RMDSZ-nek nemcsak jelentős frakciója lesz, hanem jó alkupozíciója is a második forduló előtt.

Forrás: Parlamenti információs rendszer (www.mkogy.hu)

A koalíciós partnerek különutassága miatt bírálják az ún. Békejobbot szervező MDF-et. Tény, a legkisebb kormánypártban nem osztják Orbán Viktor elképzelését a kétpólusú magyar politikai modellről.

A Fidesz-kormány megalakulását kísérő találgatásokban neve rendre előkerült a környezetvédelmi tárca várományosaként. Szakmai előéletét tekintve ennek az ellenkezője lett volna meglepő: a szabadkai születésű pártalelnök évekig volt a Fidesz környezetvédelmi szakértője. A kisgazdáké lett a tárca, amelynek egyik legszigorúbb kritikusa éppen Illés Zoltán. A szakminiszterről például tavaly kerek perec kijelentette, hogy alkalmatlan tisztségére. Ottjártunkkor az ausztrál nagykövet kért találkozót tőle Tisza-ügyben; erre lapzártánk után került sor.

Györgyi Kálmán legfőbb ügyész hétfőn benyújtotta lemondását; a döntést sem ő, sem Áder János házelnök nem kívánta kommentálni, noha utóbbi szerint kettejükön kívül más nem ismeri a távozás valódi okát. Forrásaink szerint, illetve az eddig történtek alapján három olyan indok is felvázolható, amely külön-külön, de együttesen is motiválhatta a legfőbb ügyész lépését.

A Fidesz szombati rendkívüli kongresszusa várhatóan szétválasztja a pártelnöki és a miniszterelnöki posztokat, s a szervezet élére Kövér László titokminisztert emeli.

Kis Gyula 1990 és 1994 között az egészségügyi és szociális bizottság MDF-es elnökeként kulcsszerepet játszott a társadalombiztosítás újraönállósításában. A kialakult struktúrát félig-meddig saját gyermekének tekintheti, úgyhogy elképzelhető, mit érezhetett 1995-1996-ban az egészségbiztosító gazdálkodását vizsgáló parlamenti bizottság vezetőjeként, amikor szembesülnie kellett azzal, miként valósították meg ideáját Sándor Lászlóék. Felfogása mégsem változott: a közös kockázatvállaláson alapuló tébé-modell híveként bírálja a nyugdíjreform bevezetését, s közben a közelmúlt egyik legfontosabb eseményéről, a tébé-önkormányzatok megalakulásáról olyan történeteket mond el a MaNcsnak, amiket eddig soha sehol senki.

Többévi késéssel robbant az olajbomba: és csak annyi kellett ehhez, hogy egy rendőrtiszt, vállalva a következményeket, beszélni kezdjen eltussolt olajbűntényekről, korrupt és az alvilág markában lévő rendőrökről. Alábbi összeállításunkban nemcsak az időközben megindult vizsgálatokról tudósítunk, hanem - elmerülvén a faktualitás mocsarában - számba vesszük, mi tette lehetővé a rendszerváltás utáni Magyar-ország legnyereségesebb vállalkozását, az olajszőkítést.