Bundula István

  • Bundula István

    Szerkesztő

Bundula István cikkei

Hálózat

"Egészen más dolog az, ha valaki mindenét, szellemieket és anyagiakat, tehát teljes egzisztenciáját kockáztatja egyetlen üzlet miatt. Ezt nem vállalkozásnak, hanem hülyeségnek tekintem." Rózsahegyi László, a Rolitron Csoport alapítója és agytrösztje mondta ezt két évvel ezelőtt egyik interjújában, s mint szerteágazó vállalkozói tevékenysége mutatja, komolyan gondolja. Nagyon is: ember legyen a talpán, aki egyrészt gomba módra szaporodó, másrészt eltűnő-átalakuló-megszüntetve-megőrző cégei szövevényében kiigazodik.

Simsa Péter lemondása: Magától felállt

A Wesselényi utcai ingatlannal kapcsolatos ügylettel lapunk kétszer is részletesen foglalkozott (Székházmesterek, június 12., Részvényelbocsátás, július 17.). Mindkettőben említettük, hogy a Népjóléti Minisztérium (NM) Társadalombiztosítási Főosztályának 1997. április 21-i feljegyzése több ponton is problémásnak tartotta az Egészségbiztosítási Önkormányzat (EbÖ, illetve a feljelentésben: EÖ) és az OTP Ingatlan Rt. közötti március 27-i adásvételi szerződést.

Tb-ingatlanügy: Részvényelbocsátás

A múlt csütörtöki kormányülésen Kökény Mihály népjóléti miniszter javaslatára a kormány felkérte az Állami Számvevőszéket, hogy világítsa át az Egészségbiztosítási Önkormányzat gazdálkodását: mindenekelőtt az OTP Ingatlan Rt.-től vásárolt Wesselényi utca 20-22. szám alatti ingatlannal, valamint a Club Aliga Rt.-nél történt alaptőke-emeléssel kapcsolatos tranzakciókat.

A hölgy nem fizet

"Ha még most sem vagyunk negyvenen, magamhoz nyúlok", borult ki nyilvánosan Simsa Péter alelnök hétfő délután úgy fél négy tájban, az egészségbiztosítási önkormányzat közgyűlésén. Az 1993-as tb-választások eredményeként fölállt testület utolsó összejövetele volt ez; megbízatásuk június 18-án lejárt.

Székházmesterek

Jövő héten lejár a társadalombiztosítási önkormányzatok mandátuma. Értesüléseink szerint az Egészségbiztosítási Önkormányzat alelnöke, Simsa Péter az utolsó pillanatban - múlt csütörtökön - bonyolította le azt a tranzakciót, amelynek eredményeképpen az OTP Ingatlan Rt. tulajdonában lévő Wesselényi utcai irodaház az önkormányzathoz került. Az ügyletről ugyanakkor az egészségbiztosító törvényességi felügyeletét ellátó Népjóléti Minisztérium államtitkára semmit sem tudott.

Gyűjtsd a tőkét

Június 18-án lejár az 1993 májusában megválasztott társadalombiztosítási önkormányzatok mandátuma. A hogyan tovább kérdése, a költségvetés legnagyobb, kétezermilliárd forintos alrendszerének sorsa politikai csaták és alkuk mezején dől el. A tét - akárcsak 1993-ban - természetesen nem az önkormányzatiság, hanem a rendszerváltással talaját vesztett szakszervezetek befolyásának megőrzése, valamint az ország legnagyobb elosztó rendszere fölötti ellenőrzés megtartása.

"A Fradiban dolgoztam"

Nincs megállás, nincsen szünet: ősszel még csupán transzparens szólította fel Novák Dezső edzőt a távozásra, múlt héten már a Fradi-székház betört ablakai jelezték a szurkolók (most nem a Novákot megbuktató kemény mag) elégedetlenségét. A labdarúgó-szakosztály elnöksége kedden két meccsre szóló ultimátumot intézett Varga Zoltánhoz (vagy két győzelem, vagy viszlát), de a másnapi döntetlen után mégsem az edző ment, hanem a szakosztály elnöksége. A klubvezetés maradt és maradtak a futballszakosztály fizetett alkalmazottai is. Furulyás János az FTC-Videoton-derbi után telefonon jelentette be lemondását Szívós István klubelnöknek.

"Kellő magabiztossággal"

Az elmúlt hetekben két olyan, egyébként egymással vitatkozó publicisztika jelent meg lapunkban (Arató András: Távol a mennyországtól, február 13., illetve Pokol Béla: Távol Arató Andrástól, február 27.), amelyik kiemelten foglalkozik a Fidesz szerintük várható 1998-as választási stratégiájával. A szerzők egyaránt arra a tavaly decemberi interjúra alapozzák fejtegetéseiket, amelyet Kövér László Fidesz-alelnök adott a Magyar Hírlapnak, s amelyben - Arató és Pokol értelmezésében - az alelnök az MSZP-vel való esetleges koalíciót is "meglebegteti". A Narancs erről és még sok minden másról is jól megkérdezte Kövér Lászlót.

Az RMDSZ kormánypozícióban: Maroknyi kétely

Szeptember végén még a pártszakadás sem tűnt kizártnak, december végére azonban kormányzati tényező lett: röviden így summázható a Romániai Magyar Demokrata Szövetség utolsó negyedéve. Kellett ehhez a novemberi parlamenti választás, seregnyi káderpolitikai konfliktus a párton belül. No meg annak a felismerése, hogy választaniuk kell: vagy elfogadják végre (ha fenntartásokkal is) a magyar-román alapszerződést, vagy menthetetlenül egy platformra kerülnek Funarral, C. V. Tudorral meg a többi magyarfaló mélyrománnal.

Főrendőrök menesztése: A négyek bundája

Múlt pénteken Horn Gyula miniszterelnök Kuncze Gábor belügyminiszter előterjesztése alapján azonnali hatállyal felmentett tisztségéből négy vezető rendőrtábornokot. Pintér Sándor altábornagy, országos rendőrfőkapitány, Bodrácska János vezérőrnagy, budapesti rendőrfőkapitány, Túrós András vezérőrnagy, az ORFK közbiztonsági főigazgatója és Valenta László dandártábornok, az ORFK gazdasági és informatikai főigazgatója nemcsak posztjuktól, hanem a testülettől is kénytelenek voltak megválni, mivel november 30-val nyugdíjazták őket.

"A tét most már nagyon nagy" (Bihari Mihály (MSZP) az összeférhetetlenségi törvényről)

Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990/LV. törvény módosítása - ismertebb nevén az összeférhetetlenségi törvénytervezet - körüli, évek óta tartó huzavonával lapunk is többször foglalkozott (legutóbb: MaNcs, 1996. június 27.). A nyári ülésszak végén az SZDSZ-es Hankó Faragó Miklós önálló képviselői indítványaként benyújtott tervezet már nem került napirendre, de az akciónak annyi eredménye mégis volt, hogy a nagyobbik kormánypárt egyértelműen kötelezettséget vállalt: őszre saját, minden eddiginél teljesebb szövegváltozattal áll elő. S lőn: a szocialista Bihari Mihály által jegyzett javaslatról - s a hozzákapcsolódó hatpárti módosító indítványokról - várhatóan a jövő héten lesz a zárószavazás. Ám hogy ez végül megkapja-e a kétharmados többséget, az ebben a pillanatban korántsem biztos. Az SZDSZ ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy a többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezetőit érintő összeférhetetlenség már e ciklusban hatályba lépjen, az MSZP viszont, amelynek egyébként ez kilenc képviselőjét, köztük Pál László MOL-vezetőt is érintené, jogelvi okokra hivatkozva a ciklus lejártáig halasztaná a hatálybaléptetést.

Kövess minket: