Miklósi Gábor

A népszavazási kampány finisében magasabb sebességbe kapcsolt az MSZP. Gyûlésekbõl, országjárásból, megkomponált médiaoffenzívából álló hagyományos kampányt a párt továbbra sem folytat, ehelyett múlt csütörtök óta napi két, a népszavazáson eldöntendõ kérdésekre rímelõ problémával riogatja a közvéleményt.

Az objektivitásukra kényes brit és amerikai lapok többsége a választások, népszavazások elõtt rendre szerkesztõségi publicisztikában buzdítja az olvasókat valamelyik párt, jelölt vagy válasz támogatására. Angolul ezt hívják endorsementnek: magyar megfelelõje a szónak nincs. Lássuk, a kiélezett amerikai elnökválasztás során a tengerentúli újságok miként éltek ezzel a magyar szemmel kissé furcsának tûnõ eszközzel, és mit gondolnak az endorsementrõl a magyar lapszerkesztõk.

Múlt pénteken jelentette be a Ringier Kiadó Kft. (RK) ügyvezetõ igazgatója, hogy megszünteti a Magyar Hírlap (MH) kiadását. A masszívan veszteséges napilap munkatársai elhatározták, hogy egy hétig még mindenképpen folytatják, három nappal késõbb pedig bejelentették: ha a tulajdonos lehetõvé teszi, maguk keresnek új befektetõt, ezért pár hónapos haladékot kértek a Ringier-tõl.

A Fõvárosi Önkormányzat egészségügyi bizottsága (eb) még júniusban visszavonta a Szent István Kórház fõigazgatójának vezetõi beosztását, de az akkori döntésbõl a nyári szünet és a hivatali boksz miatt csak szeptember elejére lett tényleges menesztés. Az ország egyik legsikeresebbnek tekintett és hálapénzügyben tabukat feszegetõ kijelentéseivel nagy vihart kavaró egészségügyi intézményvezetõ kirúgása hetek óta téma.

Az éremesõ és a többi sportoló tisztes helytállása mellett Magyarország athéni szereplésére immár minden idõk legnagyobb magyar doppingbotránya is örökre rányomja bélyegét. Az öt diszkvalifikált sportoló által okozott erkölcsi kárhoz és szégyenhez csak a magyar sportdiplomácia mélyrepülése mérhetõ.

A beígért "politikai következmény" elmaradt, ehelyett nagyobb körültekintésre kérte múlt héten az SZDSZ ügyvivõ testülete Wekler Ferencet, miután kiderült, hogy az Országgyûlés alelnöke amellett, hogy vállalkozása 270 milliós állami támogatásban részesült, sikeresen lobbizott azért, hogy földjeinek egy részét nívósabb borvidékhez sorolják át. A lapzártakor átmenetileg nyugvóponton lévõ ügy sokkal inkább szól a hazai közállapotokról, mint egy élelmes politikus-vállalkozó érvényesülési praktikáiról.

A Magyar Orvosi Kamara a múlt héten szüntette meg azt az etikai eljárást, amit tavasszal indított a gazdaságilag legsikeresebb fõvárosi kórház vezetõje ellen, miután a fõigazgató a Financial Timesnak egy szûk szakmai klikket nevezett meg mint a hálapénzrendszer legnagyobb haszonélvezõit és az egészségügyi reform kerékkötõit. Mivel a sajtónak nyilatkozó orvosok feje fölött immár nem lebeg a kamara pallosa, a Narancs részletesebb magyarázatot kért.

Ha a kormánypártok 2005-ös adóvitája láttán déja vu érzésünk van, nem csoda: a koalíciós erõk a mostanihoz igencsak hasonló purparlét folytattak le 2003 nyarán is. Tavaly szeptemberben az MSZP a tervezett negyedik adókulcs bevezetésérõl mondott le, az SZDSZ pedig az érdemi adócsökkentésrõl; valószínûleg nem tévedünk nagyot, ha azt jósoljuk, hogy idén a szabaddemokratáknak nagyobb a mozgásterük.

Elõször az ingatlanpiac és a kerületi önkormányzat, késõbb a civil városvédõk, végül a mûemlékvédelem lépett Budapest építészetileg és városképileg egyik legegységesebb területe, a belsõ-erzsébetvárosi zsidó negyed ügyében. Az egyedi hangulatú, de sok helyen a lakhatatlanságig lepusztult városrész problémájára az épületek színvonalas felújításához szükséges állami támogatás híján egyelõre nincs jó megoldás.

Két megszállott gyûjtõ 15 évvel a rendszerváltás után az Állami Biztosítótól kapott és házilag átszabdosott, majd a bólogatós kutyus mellé a hátsó szélvédõre ragasztott casco matricára em-lékezve "csao sorozat" címen könyvsorozatot indított. A magyar kártyanaptárról szóló, most megjelent könyvet a tervek szerint hamarosan A magyar gyufacímke és A magyar lemezborító címû opusok követik.

Huszonhatmilliárd forintos beruházásról döntenek a hét végén az alig 1300 fõs Bükkösd lakói. A régóta mûködõ kõbánya bõvítése és a cementgyár megépítése a Strabag Építõ Rt. szerint adóbevételt, munkahelyeket és jelentõs infrastrukturális fejlõdést hozna a Zselicség és a Mecsek határán fekvõ településnek, a cementgyár ellenzõi viszont növekvõ környezeti ártalmaktól, az életminõség jelentõs romlásától, ingatlanjaik elértéktelenedésétõl tartanak - és vitatják a beruházó szavahihetõségét. A cementgyár ügye felkavarta a békés falut, ahol érdekek és érvek helyett ma már inkább félinformációk és pletykák, vágyak és félelmek, leginkább pedig indulatok ütköznek. Bármilyen döntés születik a népszavazáson, egy biztos: a falu egyik fele nehezen fog belenyugodni.

Miután a fentiekben eleget tettünk kötelezettségünknek, a rend és a becsület kedvéért lássuk, ki mit nyert, és mit vesztett ebben a perben. A lapunk ellen a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. által benyújtott kereset öt pontban követelt sajtóhelyreigazítást. A jogerõs ítélet ebbõl négyet elutasított: ezekre nem érdemes több szót vesztegetni.