Miután a fentiekben eleget tettünk kötelezettségünknek, a rend és a becsület kedvéért lássuk, ki mit nyert, és mit vesztett ebben a perben.
A lapunk ellen a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. által benyújtott kereset öt pontban követelt sajtóhelyreigazítást. A jogerõs ítélet ebbõl négyet elutasított: ezekre nem érdemes több szót vesztegetni.
De miért buktuk el azt a pontot, amit elbuktunk?
Tény, hogy a Magyar Nemzet vesztes sajtópereirõl szóló cikkünkben azokat a helyreigazításokat, amelyeket a bíróságok a nyomtatott lapban rendeltek el közzétenni, mi a www.mno.hu-n kerestük, s e munkálatunkban a lap webes keresõmotorjának "Magyar Nemzet és Magyar Nemzet Online" opcióját használtuk. A keresés nem hozott eredményt, így a cikkünkben leírtakkal valóban azt a látszatot keltettük, hogy az internetes kiadásban nem fellelhetõ helyreigazítások a lapban sem jelentek meg. Ez tényleg nem volt szép dolog.
Az elsõfokú döntés megszületése óta azonban már csak a tisztánlátás végett is igyekeztünk korrigálni e hibánkat. Abban, hogy a másfél évnyi archív lapszám átnézése során egyetlen helyreigazítás sem kerülte el a figyelmünket, természetesen nem lehetünk teljességgel bizonyosak, de abban igen, hogy mindvégig a lehetõ legalaposabban és jóhiszemûen jártunk el. Cikkünkben 14 jogerõsen megítélt helyreigazításról állítottuk, hogy a www.mno.hu-n nem találhatók meg. A Magyar Nemzet kérdéses számait (2002. május 28.-2003. november 24.) végignézve kiderül, hogy a megjelölt 14-bõl öt valóban megjelent az újságban. Kilenc helyreigazítást viszont a vonatkozó jogerõs bírói ítéletek dacára nem közölt a Magyar Nemzet. Emlékeztetnénk olvasóinkat, hogy Liszkay Gábor, a Nemzet tulajdonos-fõszerkesztõje a Narancsnak adott nyilatkozatában kijelentette, a jogerõsen megítélt helyreigazítások csak véletlenül maradhattak ki a lapból, de õ amúgy sem tud ilyen esetrõl. A fõszerkesztõ könnyen megtehette volna, hogy közli a helyreigazítások megjelenésének pontos helyét és idejét, de õ sem a cikk születésekor, sem a keresetlevelében nem élt e lehetõséggel. Liszkay tavaly novemberben állítása szerint a Narancs munkatársától értesült arról, hogy Keller László az év augusztusában kártérítési pert indított a Magyar Nemzet ellen, miután az újság három jogerõs helyreigazítást nem közölt (ezek a helyreigazítások még a 2002-es országgyûlési választások elõtt megjelent cikkekre vonatkoztak, így nem szerepelnek a fent említett kilenc között). Keller László a minap arról tájékoztatta lapunkat, hogy a kártérítési per során a Magyar Nemzet jogi képviselõje nemhogy nem bizonyította a helyreigazítások közlését, de a korábbi, már jogerõsen lezárt sajtó-helyreigazítási perekben benyújtott kereseteinek alaptalanságát próbálta újfent bizonyítani.
Mindez különös perviteli szokásokról tanúskodik - és ez még nem minden. A lap ugyanis információink szerint nemcsak a helyreigazítási, de fizetési kötelezettségeinek teljesítésével is hadilábon áll. A polgári napilap ellen korábban több felperest is képviselõ dr. Kárpáti Miklós a Narancsnak elmondta, hogy az egyik ügyfelének jogerõsen megítélt kártérítés összegét a lap nem volt hajlandó kifizetni, ezért azt inkasszóval voltak kénytelenek leemelni a lap bankszámlájáról.
Még rosszabbul járt Vásárhelyi Mária, akinek - mint arról beszámoltunk - személyiségi jogait és emberi méltóságát a bíróság szerint a Magyar Nemzet többször súlyosan megsértette. A mindezért jogerõsen megítélt összeg - 600 ezer forint kártérítés, valamint további, mintegy 200 ezer forintnyi illeték és ügyvédi költség - nagy részéhez azonban Vásárhelyi azóta sem jutott hozzá: a lap nem fizetett, a felszólításokra nem válaszolt, a cégbíróságon bejegyzett számláiról pedig inkasszóval sokadik kísérletre fél év alatt a pénz alig egynegyedét sikerült leemelni.
A Magyar Nemzet példája is azt mutatja, hogy a bíróságnak nincs eszköze egy jogerõs helyreigazítás megjelenésének "végrehajtására": a közlés az elmarasztalt lap tetszésére van bízva, a megjelenés ellenõrzése és a közlés elmaradása esetén ennek bizonyítása, a jogorvoslat kezdeményezése egyedül a vétlen felperes kitartásán múlik. A megítélt kártérítés bevasalása szintén kizárólag a jogaiban megsértett fél élelmességétõl és rámenõsségétõl függ. Sajtójogászkörökben régóta beszédtéma, hogy a média tisztességesebb eljárását az igazságszolgáltatás csak a kártérítések mértékének látványos növelésével tudná elérni. Amit viszont talán nem lenne muszáj megvárni.
Miklósi Gábor
A Fõvárosi Bíróság 19. P. 20.506./2004/3. számú jogerõs ítéletében a következõ közlemény közzétételére kötelezte lapunkat.
H
Helyreigazítás
Lapunk 2003. november 27-i számában, "A Magyar Nemzet sajtóperei - Hitelvesztésre állva" címû cikkében azt a valós tényt, hogy a www.mno.hu honlapon munkatársunk nem találta meg a jogerõs ítéletekben elrendelt helyreigazítások egy részét, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy ezzel a lap mulasztást követett volna el. A valóságban a bíróságok a nyomtatott lapban való helyreigazítást rendelték el, az egyik példaként felhozott, Medgyessy Péter által indított perben a helyreigazítást a címlapon közölték.
