Molnár Lajos felmentése: Ostya nélkül

  • Miklósi Gábor
  • 2004. szeptember 16.

Belpol

A Fõvárosi Önkormányzat egészségügyi bizottsága (eb) még júniusban visszavonta a Szent István Kórház fõigazgatójának vezetõi beosztását, de az akkori döntésbõl a nyári szünet és a hivatali boksz miatt csak szeptember elejére lett tényleges menesztés. Az ország egyik legsikeresebbnek tekintett és hálapénzügyben tabukat feszegetõ kijelentéseivel nagy vihart kavaró egészségügyi intézményvezetõ kirúgása hetek óta téma.

A dokumentumok dátumait figyelve hamar feltűnik egy sajátos tény: a főváros kórházaiban a munkáltatói jogokat gyakorló eb június 17-i, Molnár Lajos menesztéséről szóló döntéséhez csak utólag, szeptember 3-án, külön határozatban fogadta el az indokolást. A késedelem mögött az áll, hogy a bizottságban többen úgy vélték, a munkajogi szempontból nem megfelelően előkészített júniusi határozat miatt a főigazgató valószínűleg megnyerné a kilátásba helyezett pert a munkaügyi bíróságon. Per viszont azóta sem indult, mivel a problémáról értesülve Demszky Gábor főpolgármester felfüggesztette az eb-határozat végrehajtását; annak helybenhagyásáról végül a Fővárosi Közgyűlés döntött augusztus utolsó napján.

Az eb tehát elég időt kapott a hiányzó indokolás pótlására: az új határozatuk szerint a közbeszerzési döntőbizottság (kd) többször megbüntette a kórházat, a főigazgató személyi döntéseit a munkaügyi bizottság több alkalommal megváltoztatta, és a revizorok által feltárt szabálytalanságok miatt az eb fegyelmi eljárást indított Molnár ellen. Az indokolás megemlíti, hogy a főigazgató "nem a tőle elvárható gondossággal" szolgáltatott adatokat a tulajdonosnak egyes nagy értékű műszerek beszerzéséről, végül idén áprilisban az eb nem fogadta el Molnár Lajos 2003-as éves beszámolóját, ami kifejezi a tulajdonos véleményét a főigazgató munkájáról.

Pincétől a padlásig

Miután a munkáját övező tulajdonosi bizalmatlanság hátterében a nemrég lapunknak adott interjújában Molnár Lajos ki nem mondott okokat sejtetett (lásd: Szabályozott versenyt, Magyar Narancs, 2004. augusztus 5.), először őt kérdeztük a kimondottakról. Mint lapunknak kifejtette, a kd a kórház évi 40-50 közbeszerzéséből összesen hármat kifogásolt, azokat is kiírási, formai okok miatt. Mivel a közbeszerzéseket a kórház külső céggel intézteti, a bírságokat is e cég fizette, a kórház közvetlen felelőssége nem merült fel. Az említett munkaügyi döntésekben munkaügyi perek indultak, melyekben még nem született meg a verdikt, ám az eb korábban megállapította, hogy a főigazgató nem tartozik felelősséggel a történtekért. A revizori vizsgálatot követő fegyelmi eljárás annak ellenére végződött megrovással, hogy nem sikerült Molnár Lajos felelősségét megállapítani. A főigazgató ezért a határozatot megtámadta a bíróságon, tehát ez ügyben sem lehet lezárt történetről beszélni, viszont jellemző módon most másodszor akarják a korábbi ügy miatt "kivégezni" - nyilatkozott lapunknak Molnár.

Ami az adatszolgáltatási kifogásokat illeti, az eb egy korábbi ülésén még dicsérően említették, hogy a Szent István Kórház a megtakarításaiból 2003-ban két gyárilag felújított CT-készüléket vásárolt a szokásos ár feléért. Bár a gépek szerepeltek a kórház tavalyi beszámolójában, és az OEP is kiadta a működtetésükhöz szükséges engedélyeket, a főigazgató nem kérte a fenntartó önkormányzat előzetes hozzájárulását a beszerzésükhöz. Igaz, az ez irányú kötelezettség fennállása máig nem teljesen tisztázott, ám érthetővé teszi a mögöttes megfontolásokat, hogy az eb zárt ülésének egyik felszólalója a történtek kapcsán azt kifogásolta, hogy a tulajdonosra a készülékek "javítása" súlyos anyagi terheket rótt. Azt azonban az illető nem tette hozzá, hogy csak a röntgencső kötelező cseréjéről volt szó, és hogy a leselejtezett, öreg készülékek karbantartása sokkal többe került. Molnár Lajos szerint mindent elárul az ellene folyó fegyelmi eljárásokról, hogy az augusztus 26-án lezárult, három hónapon át 9 revizort foglalkoztató, a kórház működését a pincétől a padlásig átnéző, vezetői ténykedése teljes négyéves időtartamára vonatkozó revízió összegzése azt állapította meg, hogy a szakmai munkáját jó színvonalon, gazdaságilag hatékonyan és szabályosan, a közbeszerzéseket szabályosan és törvényesen végezte. Négy nappal később Molnár Lajost kirúgták.

Megkövető emberfogás

Mint említettük, a főigazgató tavalyi éves jelentését az eb április 15-én nem fogadta el. Az esethez hozzátartozik, hogy Kupper András (Fidesz-MKDSZ), az eb alelnöke, egyben a Szent István Kórház felügyelő tanácsának (ft) elnöke az ominózus ülésen (tévesen) úgy tájékoztatta a bizottság tagjait, hogy az ft nem fogadta el Molnár 2003-as jelentését. Ezek után az eb is negatívan döntött, még a máskor rendre a főigazgatót támogató SZDSZ-es honatyák - köztük a bizottság elnöke, Ikvai-Szabó Imre - sem szavaztak a határozat ellen. Hónapokkal később Kupper András megkövette a bizottságot a tévedéséért (igaz, a megkövetést még aznap vissza is vonta), de persze ez már semmin nem változtatott. A szintén eb-alelnök Havas Szófia (MSZP) lapunknak adott szűkszavú nyilatkozata szerint Kupper félrevezető "tévedésének" semmi köze nem volt a főigazgatói jelentés elutasításához és Molnár menesztéséhez, mert utóbbi csak a korábbi revizori jelentésben feltárt és "már az összes médiából unalomig ismert" hiányosságokhoz köthető.

Kupper trükkjét legélesebben a MIÉP-es Zsinka László kifogásolta. Az SZDSZ-esek és egy-két renegát MSZP-s bizottsági tag mellett az eb-ben Zsinka számít Molnár legbiztosabb támogatójának. A Narancsnak kifejtette, hogy bár a főigazgató kinevezését a Fidesz 2000-ben még támogatta (Molnár kinevezését csak az MSZP ellenezte kezdettől fogva), hamar kialakult az a háromfős (Kuppert, Havast és a szintén szocialista Ajkay Zoltánt magában foglaló) csoport, amelyik következetesen Molnár elmozdí-tásán fáradozik. Zsinka szerint ugyanazok kezdeményezték a példátlan ellenőrzés-sorozatot, akik utóbb nem fogadták el vagy negatívan értelmezték az eredményeket. Mint mondja, Molnár felmentéséhez nem elegendő indok az, amit a fent említettek a határozat hivatalos indokolásába összegereblyéztek, és mivel jól működő intézményről van szó, ahol ráadásul a dolgozók is egységesen a főigazgató menesztése ellen álltak ki, ellenzi a főigazgató eltávolítását.

Kupper András a Narancsnak igyekezett árnyalni a Szent István Kórház jó anyagi helyzetét, és ezzel összefüggésben Molnár Lajos vezetői erényeit. Ugyanis, mint mondta, ha például a (jelenleg másfél milliárdos veszteséggel küszködő - M. G.) Szent János Kórház kapta volna meg néhány éve az MR-készüléket, akkor most ott görgetnének maguk előtt több száz milliós üzemi tartalékot, mivel az MR működtetése igen rentábilis. Molnár szerint viszont a kórháza már azelőtt megszűnt veszteségesen működni, hogy az MR megérkezett volna, arról nem is beszélve, hogy az évi 150-200 milliós hasznot hozó MR csak részben magyarázat a 600 milliós tartalékért.

Kupper András szerint sok kifogásolható eset történt, csakhogy a furcsa összefonódásokat a jellegük miatt a legritkább esetben sikerül bizonyítani. Mint mondta, információi szerint a százmilliós nagyságrendű beszerzések körül sem volt minden rendben, ám sejtéseiket nem sikerült bizonyítékkal alátámasztani. A Szent István Kórházat egy olyan villához hasonlította, ahonnan időnként el-eltűnik egy ezüstkanál, ám senki sem tudja, ki a tettes. Ám egyszer csak a lopások kritikus szintet érnek el: esetünkben a "szakácsnőt rajtakapták, hogy a merőkanállal settenkedik az ajtó felé" - célzott lapunknak arra az esetre, amikor a bizottság által riasztott ("vannak informátoraink") revizorok éppen akkor érkeztek ki a helyszínre, amikor az MR-beruházás részeként épülő gyerekváró helyiség 12 milliós árát másodszor akarta a kórház kifizetni egy vállalkozónak, akit Kupperék Molnár Lajos "vadászcimborájaként" emlegetnek. Molnár a számlaügy napján szabadságon volt, és bár az első vizsgálat Kupper szerint még megállapította a "definitív jogszabálysértést", a revizori vizsgálatok nyomán el-rendelt célvizsgálat végül nem konkrétan, csak "általános vezetési körben" találta felelősnek a főigazgatót az ügyben. Kupper András ugyanakkor lapunknak megjegyezte, hogy az említett vizsgálat revizorai eleve fátylat akartak borítani a történtekre, ezért hozhatott a korábbi megállapításoknak ellentmondó eredményt.

A szikla két oldala

A kórház dolgozói, illetve vezetői tiltakozó üléseken és a fenntartó fővároshoz küldött beadványokban kifogásolták Molnár menesztését, ám megmozdulásaikat az egyik bizottsági tag egy zárt ülésen a vezetőtől való félelemnek tulajdonította. Az illető arra nem gondolt, hogy a már kirúgott, állítólag rettegett vezető melletti szimpátia ki-fejezése nem a megfélemlített beosztott jellemző viselkedési formája. Kupper András lapunknak több olyan levélről számolt be, amelyben a dolgozók kifogásolták, hogy a dolgozói gyűléseket Molnár utóbb szimpátiatüntetésnek állította be a sajtónak, csakhogy ezek a levelek rendre névtelenek voltak.

Több, az önkormányzat egészségügyi intézmény- és finanszírozási rendszerét jól ismerő, de nevük elhallgatását kérő informátorunk úgy látja, hogy a történet elsősorban a pénzről szól. Szerintük a mintegy 60 milliárdos fővárosi egészségügyi büdzsé és az azon belül igen nagy falatnak számító 6-8 milliárdos költségvetésű Szent István Kórház működtetése során "egyes döntések gyakran sértenek különböző érdekeket". A korábbi állóvízbe, melyet az előző igazgatók alatt masszív veszteségesség jellemzett, Molnár Lajos érkezésével kisebb szikla gördült. Néhány ember és cég, akik a tisztázatlan viszonyok és a gyengekezű gazdálkodás miatt addig nem kis hasznot húztak, azóta próbálják kieszközölni Molnár Lajos menesztését, és a 2002-es választások óta megváltozott összetételű eb-ben végül sikerrel jártak. Forrásaink szerint ugyanakkor hiba lenne bárkire megváltóként tekinteni: egyebek mellett éppen az említett gyerekváró története utal arra, hogy mint minden történetnek, ennek is két oldala van.

Miklósi Gábor

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.