Lehet, hogy ez is a gazdasági fellendülés jele, de talán még soha annyi polgárosodni vágyó ember nem toporgott kommunális hulladéklerakók tetején, veszélyeshulladék-égetők tövében vagy gumitavak partján, mint ebben az évben. Sokan megszimatolták a prosperáló üzletágban rejlő lehetőségeket; azt, hogy a veszélyes hulladék átvételéért tízmilliókat lehet felvenni, és ha a kötelező ártalmatlanítás helyett eltüntetik valahová, akkor ráadásul az egész pénz megmarad. Ráéreztek: nem félni kell a méregtől, hanem "kezelni", valamint hogy a méreg annál kevésbé öl, minél messzebb van a kezelőjétől. Sok-sok száz millió forintnyi profitért cserébe 2000-ben a veszélyes hulladékok többnyire lakossági lerakókra, csatornákba, erdőre-mezőre kerültek. Több tízezer tonna mérgező szemetet nyelt el ismeretlen helyen a föld/víz az országban: ennek ellenére a 2000. év végére sem akadt olyan magyar politikai párt, amelyik az ostoba szlogenek kitalálásán kívül ténylegesen tenni akart volna a környezetvédelemért.