Az Amnesty International kampánya: Látvány és valóság (Kőszeg Ferenc [Magyar Helsinki Bizottság]...

szerző
Kovács Róbert
publikálva
2001/14. (04. 05.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Magyar Narancs: Az Amnesty International (AI) európai programigazgatója szerint a vitatott hirdetés valós információkon alapul, hozzátéve, hogy a lábfej nem magyar rendőré. Az eset miatt lemondott viszont az AI magyarországi vezetősége; az elnök azzal indokolta lépésüket, hogy szerintük a hirdetés ellentétes az AI alapszabályával és szellemével. Most akkor mi a helyzet? Bántalmazzák a fogva tartottakat a magyar rendőrök vagy sem?

Magyar Narancs: Az Amnesty International (AI) európai programigazgatója szerint a vitatott hirdetés valós információkon alapul, hozzátéve, hogy a lábfej nem magyar rendőré. Az eset miatt lemondott viszont az AI magyarországi vezetősége; az elnök azzal indokolta lépésüket, hogy szerintük a hirdetés ellentétes az AI alapszabályával és szellemével. Most akkor mi a helyzet? Bántalmazzák a fogva tartottakat a magyar rendőrök vagy sem?

Kőszeg Ferenc (Magyar Helsinki Bizottság) a rendőri túlkapásokról

Ellenkampányt indít az Országimázs Központ Szlovéniában, ahol egy kereskedelmi tévéadón negatív színben tüntették fel Magyarországot. Az Amnesty International hirdetésén egy beszakadt körmű, véres lábfej látható, és egy kérdés: "Képzeljék el, hogyan nézhet ki az áldozat lába?" Majd egy felirat, miszerint ez egy magyar rendőr lába, aztán több ország, köztük Magyarország neve olvasható, mint olyan helyeké, ahol létezik rendőri brutalitás. Az emberjogi szervezet figyelemfelkeltő kampánya nagy felháborodást okozott kormánykörökben. A Narancs az ugyancsak rendőri túlkapásokkal foglalkozó emberjogi szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság vezetőjét, Kőszeg Ferencet kérdezte az esetről.

Kőszeg Ferenc: Könnyen tudok válaszolni, mert éppen most, március 29-én hozták nyilvánosságra az Európa Tanácsnak a kínzás megelőzésére létrehozott bizottsága (European Committee for the Prevention of Torture and Inhuman or Degrading Treatment or Punishment, rövidítve CPT) jelentését Magyarországról. Igen, Magyarországon előfordul, hogy a rendőrök bántalmazzák a fogva tartottakat. Ennek ellenére lehet vitatkozni a hirdetésen; hozzám sem áll közel ez a fajta blickfang, látványtervezés.

A CPT-nek felhatalmazása van arra, hogy meglátogassa bármelyik európai országot, amelyik csatlakozott a kínzás elleni nemzetközi egyezményhez, ott mindenféle megkötöttség nélkül vizsgálatokat folytasson, és tapasztalatairól jelentést tegyen. A CPT először 1994-ben jött Magyarországra, másodszor pedig 1999 decemberében. A tolmácsokkal együtt 14 fős volt a vizsgálóbizottság, érkezésüket csak pár nappal korábban jelezték. Voltak a fővárosi központi fogdában, Debrecenben és Hajdúhadházán, valamint két közösségi szálláson, több börtönben és pszichiátriai intézetben, elmeszociális otthonban. Mivel a beszámolót bizalmasan szokták kezelni mindaddig, amíg az érintett kormány nem reagál, a jelentést csak most hozták nyilvánosságra. Egyelőre angolul és franciául lehet elolvasni az interneten.

MN: És mi van benne?

KF: A jelentésben az áll, hogy többen állították: a rendőrök gumibottal és ököllel ütötték, rúgták őket, és ezeket az állításokat a CPT vizsgálata is alátámasztotta, visszaigazolta. Szóba került még a széles körben elterjedt pszichikai bántalmazás is, ami különösen a külföldieket, a romákat és a fiatalkorúakat érinti Magyarországon. A vizsgálati anyag 1998-as hivatalos adatokat idéz, ebben három jellegzetesen rendőrök által elkövethető bűncselekmény, bántalmazás hivatalos eljárásban, kényszervallatás, jogellenes fogva tartás miatt 842, 381, illetve 143 feljelentést tettek rendőrök ellen. Hosszú évek statisztikája alapján elmondható, hogy az ügyészség a bejelentések egyharmadánál megtagadja a nyomozást; kétharmaduknál elindítja, de többnyire rövid időn belül megszünteti az eljárást bizonyíték hiányában, vagy azért, mert "nem állapítható meg, hogy a cselekmény bűncselekmény-e". A bántalmazásoknál kétségtelenül jelen van a rasszista motiváció is. A jelentés javasolja, hogy ha a rendőr orvosok bántalmazás nyomait fedezik fel a fogvata rtotton, erről az ügyésznek tegyenek jelentést. A kormány elhárította ezt a javaslatot. A rendőr orvosnak a fogdáért felelős rendőri vezetőt kell tájékoztatnia észleléseiről, állítja a kormányzati válasz.

MN: A Magyar Helsinki Bizottság tevékenységének egyik csapásiránya éppen a fogva tartottak körülményeinek vizsgálata. Önök mit tapasztalnak?

KF: A Magyar Helsinki Bizottság 1996 óta rendszeresen jár fogdákba. Ez a szervezet is jogosult arra, hogy munkatársai bármikor, akár éjszaka is előzetes bejelentés nélkül bemenjenek a fogdákba, ahol meghallgathatjuk a fogva tartottakat, megnézhetjük a nyilvántartásokat. 1996-ban egy átfogó vizsgálatot tartottunk: négyszáz fogva tartottal beszéltünk, és az eredmények azt mutatták, hogy igenis létező valóság a rendőri brutalitás Magyarországon. Érdekes, hogy a kilencvenes évek második felében évről évre majdnem azonos számú, mintegy 1200-1400 feljelentés érkezett bántalmazási ügyekben. Vádemelésig azonban csak körülbelül a 20 százalékuk jut el. Minket főleg olyanok szoktak megkeresni, akiknek az utcán, például igazoltatás során támad konfliktusuk rendőrökkel. Például ilyen volt a tanárnő megverése az iskola előtt. Sokan emlékezhetnek rá: a tanárnő felháborodott, mert az iskola előtt civil ruhás rendőrök igazoltatták az egyik gyereket. Erre spray-vel lefújták, a kezét hátrabilincselték, és az asszony a földre került. A rendőrök elleni nyomozást, bűncselekmény hiányában lezárták. A tanárnő elleni eljárás most is folyamatban van, és nem lehetetlen, hogy a tanítványait védelmező tanárnőt fogják elítélni hivatalos személy elleni erőszak miatt. Vagy ott van az az eset, amikor egy járókelő Budapesten nehezményezte, hogy a rendőr minősíthetetlen hangon szólt rá egy idős emberre, aki csak lassan tudott átbaktatni a rendőrautó előtt. A rendőrök igazoltatták a harmincas éveinek közepén járó férfit, aki csak vásárolni ugrott le, és pechére nem volt nála a személyije. Hiába mondta, hogy ott lakik szemben, a rendőrök nem engedték, hogy felmenjen és igazolja magát. Bevitték a nyolcadik kerületi kapitányságra, ahol nyolcan-tízen úgy megverték, hogy mentővel vitették a kórházba. Beszakadt a dobhártyája, eltörött a bordája és az orrcsontja. A nyomozást lezárták, mert a tetteseket az ügyészség nem tudta azonosítani. Ilyen eseteket garmadával tudnék sorolni, ez csak a jéghegy csúcsa. A rendőrök által elkövetett bűncselekményeknek igen nagy a latenciájuk. Az áldozatok sokszor nem mernek feljelentést tenni részint félelemből, részint, mert tudják, az összetartó rendőrökkel szemben nincs esélyük.

MN: Idén januárban az Amnesty International holland szervezete egy szintén kifogásolható hirdetést tett közzé. Akkor egy kitört fogú kisfiúval illusztrálták a magyar viszonyokat.

KF: Szerencsétlennek tartom a holland hirdetést, ilyen esetről hál´ istennek nem tudok. De arról tudok, hogy a magyar rendőrök embereket rugdosnak. Engem elsősorban nem az érdekel, hogy milyen egy hirdetés látványterve. Az érdekel, előfordulnak-e ilyen esetek, vagy sem. Nálunk olyan nagy a rendőri testület ellenállása akkor, ha rendőri bűncselekményekről van szó, hogy csak a legritkább esetben folytatnak le szigorú nyomozást. Előfordult olyan eset, amikor éppen egy helsinki bizottsági megfigyelő szeme láttára vertek meg két ukrán fogva tartottat a VI-VII. kerületi kapitányságon. A rendőrök szabadkoztak, a VI-VII. kerületi rendőrkapitány és Bertha Attila akkori budapesti főkapitány is azt válaszolta levelünkre, hogy egyáltalán nem történt bántalmazás, rosszul láttuk az eseményeket. Az ügyészség mégiscsak vádat emelt, és három rendőrt elítéltek.

MN: Mit szól ahhoz, hogy a kormány titkosszolgálati összeesküvést emleget, és a hátterben politikai ellenzékének kampányát sejti?

KF: Ez nekem nem új. Az Amnesty International már a nyolcvanas években is készített jelentést Magyarországról. Akkor azt írták, hogy az imperialisták legagresszívebb körei állnak mögöttük. Azért írják kritikus, elmarasztaló jelentéseiket az emberi jogok ügyében, mert meg akarják zavarni a szocialista demokrácia fejlődését.

Kovács Róbert

szerző
Kovács Róbert
publikálva
2001/14. (04. 05.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra