Seres László

Míg a Magyar Televíziónak továbbra sincs kuratóriuma, a Magyar Rádióban már hétfőn bemutatkoztak egymásnak a javított, bővített kiadású tulajdonosi testület tagjai, sőt két fideszes kurátornő javaslatára már döntés is született a Szervezeti és Működési Szabályzat revíziójáról. Egy új médiaháború kirobbanása még kérdéses, abban azonban sokan egyetértenek, hogy a közszolgálati rádió már ma is másképpen szól, mint május előtt.

Az elmúlt hónapokban ugye általában azt hallhattuk, hogy majd az 1999. évi költségvetés lesz az, amelyen meglátszik az új kormány új értékrendje. Nos, ritkán volt akkora vita a T. Házban büdzséről és értékrendről, mint november közepétől év végéig az ideiről. Az alábbi beszélgetésben természetesen csak a főbb csapásirányokra kérdezhettünk rá, de azért sok minden így is kiderül. És: először ismeri el kormánytag interjúban, hogy lényegében helyes volt a tavaly bevezetett nyugdíjreform.

Közeleg a szeretet ünnepe: alacsonyan szállnak a nyugdíjasok, még utoljára, mielőtt a fiúk megvonnák tőlük ezt a horni privilégiumot. Karácsony előtt a shopping centerek megtelnek fizetőképes kereslettel, a publicisztikarovatok mindenre képes világnézetekkel, a játékboltok pedig olyan kiskorúakkal, akik valójában kültagok a szülők fiktív bt.-jében, a Legót költségként írják le, igen, néni kérem, áfás számla is lesz, tessék csak "építészeti segédanyagot" írni.

Öt zsidó szervezet közös nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy a kormány mindössze harmincezer forint kárpótlást fizessen a második világháború alatt deportált és koncentrációs táborokban meggyilkolt személyek után a hozzátartozóknak. A lényeg persze nem az összeg: az Országgyűlés sokadik éve alkotmányos mulasztást követ el, hiszen a mai napig nem hozott törvényt a kárpótlás mértékéről.

Az adórendőrségről szóló előterjesztést átdolgozza ugyan a Fidesz jogi kabinetjének munkacsoportja, de csak azért, hogy a tervezetet - a miniszterelnök nyomatékos kívánságának megfelelően - mihamarább be lehessen nyújtani, elvégre január elsejére az új erőszakszervnek állnia kell, punktum. Interjúalanyunktól egyebek mellett azt is megpróbáltuk megtudni, vajon csak a kívülálló számára tűnt-e úgy: komoly jogi aggályait seperc alatt elsöpörte a kormányfői sürgetés. Előbb azonban az aktuálisan eldurvult parlamenti helyzetről.

Kis pezsgő, öröknaptár és egy elvi nyilatkozat tervezete - néhány hangzatos beszéd mellé ezt kaphatták kézhez a Budapest Kongresszusi Központban az SZDSZ tízéves születésnapjára összegyűlt tömegek. A párt máig nem dolgozta fel a tavaszi katasztrofális választási bukta okait, az újrakezdéshez szükséges új gondolkodásnak is csak mostanában fogtak neki. A nyáron beharangozott "liberális manifesztum" körüli bonyodalmak azonban azt jelzik: nem lesz könnyű menet, amíg a magyar liberális párt magára talál.

Mégsem lendül fel a kötőtűipar, nem lesz új Ratkó-korszak: sokak várakozása ellenére az Alkotmánybíróság nem mondta ki a magzatelhajtás alkotmányellenességét. Így, ha vélhetően nagyobb stressz alatt, de a nők továbbra is folyamodhatnak ehhez a végső, kétségbeesett lépéshez. Hogy pontosan minek lesznek kitéve a nők, az mostantól az Országgyűlés nevű férfitestületen múlik, hiszen nekik kell másfél éven belül jogba iktatni a szívatás pontos menetrendjét.

A parlament a tervek szerint - a szervezett bűnözés elleni törvénycsomag részeként - karácsony előtt dönt a drogfogyasztás és -kereskedelem büntetőjogi újraszabályozásáról. Wootsch Pétert, a januártól felálló Ifjúsági és Sportminisztérium államtitkárát kértük arra, magyarázza meg, mi indokolja, hogy a kormány nemcsak külön minisztériummal, de kemény büntető jogszabályokkal is kedveskedik a jövő zálogának, a magyar ifjúságnak.

A német Zöld Párt kormányra kerülésével és sokat vitatott ökológiai adóreform-elképzelésük kormányszintre emelésével hamarosan a figyelem középpontjába kerülhet az a magyar környezetvédő szervezet, amely (egy szakszervezettel közösen) az ökoadó bevezetésének szükségességét hirdeti. A 71 tagszervezetből álló Levegő Munkacsoport az idén hetedik éve nyújt be alternatív ajánlást az állami költségvetéshez, s ennek szerves része az ökoadó. Ami - gondoljunk róla bármit - EU-ajánlás is, tehát inkább előbb, mint utóbb komolyan kell venni.

Egyre kevesebbet tudunk meg egyre több dologról - tartja a posztmodern közhely, ami éppen hogy nem áll az 1956-os magyar forradalomra. Megnyíltak a magyar, orosz és román archívumok, a múlt kutathatóvá vált, ezzel párhuzamosan azonban a nemzet veszített érdeklődéséből, új generációk nőttek fel, amelyek számára a Corvin köz már csak egy multiplex mozi. Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete ezért hamarosan CD-ROM formájában teszi közzé az ´56-ról szóló komplex tudást. A történészi kutatást az adatvédelmi biztos ajánlása könnyítette meg.

A mostani legnagyobb ellenzéki pártról Kósáné Kovács Magda lapunkban néhány hónapja azt mondta: lényegében a hatalom kohéziós ereje tartja össze. Nem mindegy tehát, mi történik ellenzékben a kétharmados ügyekben megkerülhetetlen, egyre platformosodó MSZP-vel, hiszen konstruktívnak is kell lenni, felelősnek is, miközben meg is kéne újulni - és még a közelgő kongresszust is túl kéne élni.

A Magyar Narancs értesülése szerint hamarosan újra az átvilágító bírák elé kerülhet Horn Gyula. A volt miniszterelnök ´56-os iratait ugyanis új információk birtokában tovább kutatja a katonai ügyészség, hiszen a kérdés továbbra sem csak az, mit csinált Horn ´56-ban, hanem hogy hogyan tűnhettek el az iratai.