"A szakértők óvatossá váltak"

Wootsch Péter, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára
szerző
Kerényi György, Seres László
publikálva
1998/48. (11. 26.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A parlament a tervek szerint - a szervezett bűnözés elleni törvénycsomag részeként - karácsony előtt dönt a drogfogyasztás és -kereskedelem büntetőjogi újraszabályozásáról. Wootsch Pétert, a januártól felálló Ifjúsági és Sportminisztérium államtitkárát kértük arra, magyarázza meg, mi indokolja, hogy a kormány nemcsak külön minisztériummal, de kemény büntető jogszabályokkal is kedveskedik a jövő zálogának, a magyar ifjúságnak.

MaNcs: Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetjének vezetője szerint a droggal való visszaélés büntetőjogi szigorítása azért is szükséges, mert bármilyen tolerancia a társadalom nagyobbik részének ellenkezésébe ütközne. Ezek után érdemes-e a drogpolitikáról, drogstratégiáról beszélni?

Wootsch Péter: Mindenféle stratégia értelmezhető egy konszenzusos politika alapjaként, ami megpróbálja összeszedni azt, amiben a társadalom különböző véleményeket valló csoportjai egyetértenek. Akkor beszélhetünk stratégiáról, ha ennek van egy értékközpontja, mert az értékek azok, amikben az emberek többsége egyetért. Itt ez az egészség, a veszélyektől való megóvás. Egy másik megközelítésben: a stratégia nem más, mint egy kormány által elkészített koncepció. Ennek vannak keretei, mert a kormányok azért némi folytonossággal dolgoznak, függetlenül attól, hogy saját politikájukat igyekszenek megvalósítani. Az Orbán-kormány is elődei összehordott teljesítményéből építkezik tovább, így föl kell használni az előző kormányzat másfél-két év alatt elkészült drogstratégiáját is. Az ország szakembereinek száma véges, egy részük ebben a munkában közreműködött, tudásukra az országnak, az intézményeknek szükségük van.

MaNcs: Nem láttuk még nyomát annak, hogy a Fidesz-kormánynak lenne víziója a nemzeti drogstratégiáról, pedig ez a kormányprogramban is szerepel. Komoly szakértőt sem találtunk, aki kiállna Európa legkeményebb drogtörvénye mellett.

WP: A szakértők óvatossá váltak. Túl gyorsan kezdődött meg egy rendkívül nagy erőkkel megszervezett, ellenállást kifejező vita. Ez a vita az első pillanattól roppant erős politikai és kormányellenes felhangot kapott. Sok szakember egyszerűen emiatt nem vállalja a nyilvánosságot. Így akik, ne adj´ isten, azt mondják, hogy ezt a törvényjavaslatot esetleg el tudnák fogadni, csak párnázott ajtók mögött fejezik ki az egyetértésüket. Találkoztam olyan szakemberekkel közülük, a nevüket nem mondhatom meg, akik szerint bár egy kicsit túl rigid ez a törvény, lehetne pofozgatni egy picit, azért a fő irányokkal egyet tudnak érteni.

MaNcs: Elmozdulás történt a Fidesz-programhoz és a kormányprogramhoz képest is. Társaságban marihuánát fogyasztó fiatalok több év börtönre számíthatnak. Miért tértek vissza az elrettentéshez, miért gondolják, hogy ez hatékonyabb?

WP: A kormányprogram két része érintheti a kábítószerügyeket. A kormány stratégiai elképzelései közé tartozik a minél szélesebb körű tájékoztatás, az elsődleges megelőzés erősítése, az intézményrendszer differenciálása és az egészségügyi szolgáltatások bővítése. Amikor a kormányprogram szövegét írtuk, amiben személyesen is közreműködtem, tisztában voltunk azzal, ma már nem lehet fölvetni azt a kérdést, hogy megtisztítható-e az ország a drogoktól. A cél az lehet, hogy a lehető legtöbb eszközzel tudassuk a fiatalokkal, mit kockáztatnak, ha drogot fogyasztanak, vagy mondjuk meg a szülőknek, hogy ők mit tehetnek és a többi. Azt soha nem mondta a kormány, hogy kizárólag jogi eszközöket akar bevetni. A kormányprogram másik része foglalkozik a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel. A kormány határozott ígéretet tett arra, hogy megpróbálja megszakítani a nemzetközi és hazai szervezett bűnözői körök között kialakult korrupciós láncot. A kommunikációs problémát az jelenti, hogy most mindenki arról beszél: drogtörvény született, és egy rosszul megfogalmazott mondat révén ez futótűzként terjed, azt sugallva, mintha a kormány Európa legszigorúbb drogtörvényét fogadta volna el. Nem, itt a Btk. módosításáról van szó, és a Btk. érinti a kábítószer-feketekereskedelem, a dealerek és némiképp a fogyasztók kérdését is. De a kormány nem mondta azt, hogy ez a drogstratégiája.

MaNcs: Ha ez még nem a kormány drogpolitikája, akkor megjelölné a jövő évi költségvetésben azokat a tételeket, amelyek például a prevenciónak, a terápiának a korábbinál nagyobb fontosságát mutatják?

WP: Az 1999. évi költségvetés bizonyos értelemben az idei folytatása. Minden jóakarat és jelentős erőfeszítések ellenére sem sikerült, és ilyen rövid idő alatt nem is sikerülhetett, egy ekkorra rendszert más pályára állítani, a költségvetési filozófián, technikán változtatni. A magyar költségvetés nem úgy épül föl, mint például a holland, megjelölve, hogy - ismét csak például - drogprevenciós intézményekre ennyit szán a kormány, iskolai megelőzési programra pedig annyit, hanem azt mondja, hogy nonprofit célú humán szolgáltató intézmények normatív támogatása x forint. Az Ifjúsági és Sportminisztériumnál is találhat 50 millió forintot, mert ez a minisztérium megalakulását követően a drogkoordináció központi intézménye lesz, kiváltva a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság feladatait. Találnak az Egészségügyi Minisztériumnál is több tételt. Ezek az összegek nagyjából az ez évieknek felelnek meg. Áttörést a 2000. évi költségvetés hozhat, amely a kormány terveinek megfelelően más szemléletű, más szellemű és valószínűleg más szerkezetű is lesz. Törekvéseink szerint az már pontosan megnevezi ezeket az összegeket.

MaNcs: Azt azért már most látni, hogy szemléletében a két megközelítés eléggé üti egymást. Terveik szerint egyszerre lenne jelen az erősebb prevenciós, felvilágosító, drogkoordinációs munka, másrészt nagyon kemények lesznek a büntetések. A német kormány a prevenció felé mozdult el, és nem szigorít ezzel párhuzamosan, pedig ott lényegesen rosszabb a droghelyzet. Általában jellemző, hogy ahol a tiltó politikát erősítik, ott a forrásokat is oda csoportosítják.

WP: A magyar büntető törvénykönyv ez irányú szigorítása részben egy nemzetközi trenden alapuló politika. 1996 őszén a magyar drogpolitika kapcsán egy ENSZ-bizottság kifejezetten óhajtotta a büntetőjogi rendelkezések szigorítását. Ez sajnos akkor nem került nyilvánosságra, pedig érvként az előző kormány is használhatta volna a már fiókjukban is meglévő tervezetek nagyobb társadalmi elfogadtatásának az előkészítése érdekében. Tehát az európai drogpolitikának van egy a nemzetközi globális folyamatok szerint jól értelmezhető trendje. Helyzetünk azért speciális, mert a schengeni határ kitolódása miatt megkezdődött egy intenzív háttérmunka a nyugat-európai országok részéről, és ennek éppen a kábítószer-prevenció rendészeti részével kapcsolatosan vannak következményei. A drogprobléma kezelése interdiszciplináris dolog, aminek, tetszik, nem tetszik, vannak rendészeti vonatkozásai is.

MaNcs: Az említett ENSZ-jelentés ismereteink szerint nem általános szigorítást javasolt, hanem például azt kifogásolta, hogy a magyar állam nem tartotta be az elkobzott kábítószerek megsemmisítésére vállalt kötelezettségét, valamint helytelenítette, hogy a büntetések alapját képező mennyiségi határokat nem törvény mondja ki. De nem javasolt fogyasztók elleni szigorításokat.

WP: Megint olyan területre tévedtünk, amiben, nem lévén jogász, nem vagyok teljesen otthon. Csak annyit vetek fel óvatosan, hogy az Országgyűlés döntése egy fontos vita közepette formálódik. Az Országgyűlés követi a vitát, a híreket, és nyilván a felelősségét is fogja mérlegelni, amikor a döntést meghozza. Számos fordulat várható még a vitában. Nekem mint kormánytisztviselőnek az a lehetőségem és esküben vállalt kötelességem, hogy a különböző jogszabályok betartatását ellenőrizzem. Azt fogom betartatni, amit az Országgyűlés dönt. Ne prejudikáljunk, ne próbáljuk a bíróságokat előre arra befolyásolni, hogy a kiszabható büntetési tételek mellett milyen körülményeket mérlegelve, hogyan fognak majd dönteni. A mostani vitában néha úgy tűnik, mintha az lenne az egyetlen lehetőségük, hogy kizárólag kifejezetten súlyos, többéves börtönbüntetéssel sújtsanak tizenéves fiatalokat. A bírói függetlenség mellett ezt azért nagy merészségnek tartom kijelenteni.

MaNcs: Ha nincsenek módosító javaslatok, akkor mégiscsak egy olyan törvény születik, amely a fiatalok számára létrehoz egy kemény függőséget a rendőrség vagy a bíróság jóindulatától, amihez hozzátehetjük a rendőrség szélesedő jogosítványait is. Nem gondolja, hogy az ifjúságért felelős államtitkárnak személyes felelőssége is lehet ebben a dologban?

WP: Rám ebben a pillanatban kevesebb felelősség hárul, mint az előterjesztőre, az Igazságügyi Minisztériumra. Érteni vélem, amit mond, de két dolgot, a nevelésre és a büntetőjogra tartozó kérdéseket nem kellene összekevernünk. Nevelni a pedagógia eszközeivel, az emberi kapcsolatok mezején lehet. A büntetőjog más funkciót tölt be.

MaNcs: A törvényjavaslat deklarált célja mégis az, hogy a fiatalokat távol tartsa a drogok kipróbálásától.

WP: Egy kicsit erőltetetten lehet valamilyen nevelési szándékot megfogalmazni, de azért ez nagyon áttételesen érvényesül. Alternatívát kínál a felelősen gondolkodó fiatalok számára: van-e kockázata - túl a mentális, egészségügyi kockázaton - annak, ha kábítószerhez nyúlnak.

MaNcs: Azt mondta, hogy ne prejudikáljuk a bírák majdani ítélkezési gyakorlatát. Talán mégis vállalkozhatunk erre, hiszen a Fidesz jogi kabinetjének vezetője nyilatkozta: az ítélkezési gyakorlatot akarják befolyásolni például azzal, hogy a bíráknak a büntetési középértékből kell kiindulniuk, tehát egy 2-8 évig büntethető cselekedet esetében az 5 évből.

WP: Ez egy általános mondat, ami a különböző ügyeknél másképpen néz ki. Megmaradt a megrovás, a figyelmeztetés, a pénzbüntetés és egyéb büntetési lehetőségek intézménye is. A társadalmi veszélyesség mértékének megítélésével, a trendek, az egyéb szociológiai körülmények figyelembevételével születnek a későbbiekben is az ítéletek.

MaNcs: Ebből az érvelésből úgy tűnik, hogy fontosnak tartja a differenciált megközelítést. Akkor a törvénytervezet miért nem tesz különbséget könnyű és lágy drogok között, hiszen például a SOTE tavalyi kutatása szerint is a sok fűszívó fiatalnak csak egy kis része tér át keményebb anyagokra?

WP: Nem kívánunk, és ezzel a magam részéről egyetértek, különbséget tenni a drogok között. Sokat lehetne arról vitatkozni, mi a jó és rossz drog, hogy a kellemesség érzéséhez még a fehér galléros értelmiség körében is hozzátartozik egy-egy lágy drog, vagy miért jobb meginni két dupla whiskyt, mint elszívni egy marihuánás cigarettát. Egyes kutatások szerint ugyanolyan függőségbe lehet kerülni a lágy drogokon, mint a nehéz vagy a szintetikus drogokon keresztül.

MaNcs: A javaslat a szervezett bűnözés elleni törvénycsomag része. A maffia, amelyik a drogpiacról is származtat jövedelmet, gazdasági hatalom, gazdasági eszközökkel lehet a legjobban megfogni: kivenni a kezéből a monopólium lehetőségét, és lenyomni az árait. Konzervatív politikusok, például George Schultz amerikai exkülügyminiszter, is képviselik ezt a nézetet.

WP: Ilyen meg olyan véleményt is hallani. A beatirodalom, a kábítószerkultusz története régóta ismert, olvasható Magyarországon, és az értelmiség körében nyilván kifejti a hatását, kapcsolódva az antiprohibíciót pártoló elképzelésekhez. Ezzel nagyon nehéz mit kezdeni. Én a következőket tudnám politikai értelemben mondani: a korábbi évek meglehetősen lágy, nehezen értelmezhető, állásfoglalásokat nélkülöző magatartásával szemben a kormány most viszonylag határozott lépést tett. Én ezt önmagában kárhoztatni nem tudom, mert ez alkalmat ad arra, hogy a társadalom ehhez képest fogalmazza meg véleményét. A korábbi években nem voltak világosak az álláspontok. Nem félek a határozott álláspontoktól, szerintem ez társadalmi léptékben egy nagyon egészséges folyamatot is elindíthat. Ha ez a vita be tudja bizonyítani a kormányzatnak, hogy az elképzelései nem találkoznak a közvélemény elvárásaival, akkor az befolyásolhatja a vitát. De alkalmas ez a vita arra is, hogy szerepeket tisztázzunk, világossá váljon, ki mit képvisel.

MaNcs: Ha jól értjük, akkor a kormány kommunikálni akar a társadalommal, a szakmával. Mégis úgy kezdtük a beszélgetést, hogy van egy kommunikációs zavar.

WP: De ez nem a kormánykoalíció miatt történt, nem azért, mert a kormány nem figyel ezekre a véleményekre. Csak annyit mondtam, hogy rendkívül erősen átpolitizált vita kezdődött, ami nem kizárólag csak a drogról, a Btk.-módosításról, arról a másfél paragrafusról szól.

MaNcs: Hanem a szervezett bűnözés kimondatlan támogatásáról, amire a titokminiszter utalt?

WP: Nem. Én csak kábítószer-rendelkezésekre szeretnék koncentrálni. Ezek kapcsán tapasztalom azt, hogy az első pillanattól kezdve erősen átpolitizált a vita, ami leírható úgy is, mint a prohibíció és az antiprohibíció vitájának valamiféle újbóli felelevenedése, hasonlóan az 1994-es Konrád-cikk utáni sajtóvitához.

MaNcs: A tiltakozók a fogyasztót is büntetni szándékozó elképzelések ellen lépnek fel.

WP: Ez volt kormány döntése. Benne volt a korábbi büntető törvénykönyvben is, a nemzetközi gyakorlat sem tér el ettől. Még egyszer mondom, döntés még nem született. A kormányzati szándék szerint, mivel a kábítószer fokozott társadalmi veszélyt jelent, a terjedése ellen fel kell lépni.

Kerényi György

Seres László

szerző
Kerényi György, Seres László
publikálva
1998/48. (11. 26.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra