Seres László

A magyar rendőrségi vezérkar lefejezése ellenére a merényletek nyomozása zavartalanul folyik - talán így lehetne összegezni az alábbi beszélgetést interjúalanyunkkal. Lázár Jánostól természetesen nem a feje fölött zajló változások politikai elemzését kértük, inkább azt próbáltuk megtudni, hogyan néz ki a napi nyomozati munka, mennyire ellenőrzik a rendőrök a maffiákat és fordítva, valamint hogy meddig korlátozhatja egyéni szabadságjogainkat egy éjjeli razzia.

A jövőben várhatóan keményedik az SZDSZ hangvétele a koalíciós tárgyalásokon, markánsabban jelenítik meg a párt liberális arculatát - nagyjából így summázható a kisebbik kormánypárt hétvégi küldöttgyűlésének eredménye. És bár most nem szavaztak a koalícióról, a teremben azok kaptak vastapsot, akik a legszívesebben otthagynák Horn Gyulát.

Bent maradni harakiri, kilépni öngyilkosság - érzékeltette az SZDSZ Heves megyei elnöke a pártja előtt álló lehetőségeket néhány nappal a sorsdöntő Országos Küldöttgyűlés előtt. A párt Tocsik-ügybeli érintettsége, a választók elfordulása csak hab a koalíciós tortán: a liberálisokat minden szempontból megviselte az MSZP-vel való közös kormányzás. Az SZDSZ-identitás elvesztésétől való félelem pedig sokakat azonnali kilépésre sarkall - igaz, ez csak egy a lehetséges forgatókönyvek közül.

A médiaháború véget ért: ami most van, az valószínűleg a béke egyik alfajtája. Az elmúlt hetekben kiújult a nyilatkozatháború a Magyar Televízió körül, kiderült, hogy műsorok szűnnek meg, struktúrák alakulnak át, belső balhé van a Híradónál, végül, de nem utolsósorban lemond a politikai műsorok főszerkesztője. A jó hír az, hogy marad az Esti mese és a Szomszédok.

A vesztes nem tud veszteni, a győztes fél a győzelemtől, égnek a választási urnák - így lehetne jellemezni a nicaraguai állapotokat, miután napokkal a választás után sem volt még igazi végeredmény, "csalás" miatt újra kellett számolni a voksokat. A nagy vesztes azonban nem csak a baloldal, hanem a harmadik világ harmadik útja, amely az új világrenddel szabályosan összeomlott.

A legújabb KSH-statisztikák ismét kimutatták, hogy a nők átlag harminc százalékkal kevesebbet keresnek a gyengébb nemnél. És ha nem is igaz néhány nőpolitikus állítása, hogy a nők a gazdasági átalakulás nagy vesztesei - jóval több a hímnemű munkanélküli -, tény, hogy patriarchális viszonyaink között továbbra is rájuk hárul minden, ami család. Néhány hónapja, gyakorlatilag a nyilvánosság teljes kizárásával, a kormányzati munkában is megjelentek a női érdekek: a Munkaügyi Minisztériumban egy ötfős kis hivatal próbálja képviselni a magyar lakosság felét.

A Magyar Narancs értesülése szerint 360 millió dolláros amerikai magánadománnyal, sőt nagy összegű német kormánypénzekkel is bővülne annak a közalapítványnak a vagyona, amelyet négymilliárd forinttal, az örökös nélkül maradt egyéni és közösségi zsidó vagyon hazai felhasználására hamarosan létrehoz a kormány. És mivel a Párizsi Békeszerződés kifejezetten az államot kötelezi megfelelő kárpótlásra, a külföldi segítség jogi és erkölcsi problémákat is felvethet.

Hónapok óta a fővárosról szólnak a hírek: a MIÉP-től tárgyalásos úton visszaszerzett honfoglalási évfordulón nem lesz metró az orosz adósságból, leépülnek a kórházi ágyak, és akkor ott van még a hajléktalanokat felkaroló lelkész fegyelmi eljárása. Mindeközben gazdagodott is épülő-szépülő fővárosunk, az ellenzék viszont a kétmilliós Budapest eladósodásától fél. Az ügyekben a legilletékesebbet kerestük meg.

Mindenki civil. Pontosabban: a lakosság fele, mintegy öt és fél millió ember tagja a 40 ezer civil szervezet valamelyikének: bélyeget gyűjt, környezetet véd, sportol, polgárjogokért harcol vagy átmentett KISZ-vagyonból a magyar ifjúságot önszervezi. A civilek hatéves álma teljesül hamarosan: a hónap végén a kormány elé kerülhet a várva várt nonprofit-törvény, amelynek koncepciójáról most zárult le a vita. Kiderült azonban, hogy a civilek nem ilyen lovat akartak, sőt, akadt, akinek már ló sem kellett. A civil szféra törvényesítése ugyanis érdekes csapdákat rejt magában.

A terem csak nevetett: a főpolgármester embere a fegyelmi tanács előtt közölte, Demszky Gábor szerint meg kell ugyan róni Iványi Gábort intézménye (a Fővárosi Szociális Központ és Intézményei, FSZKI) pénzügyi-szervezeti szabálytalanságaiért, de a látványos szakmai sikerek miatt csak "nevelő célzattal". A fővárosi hajléktalanokért talán legtöbbet tevő ember bürokratikus meghurcolása azonban nagyon is szomorú történet, amely a felszínen SZDSZ-es szociálpolitikusok szakmai rivalizálásáról szól, valójában inkább arról: stagnáló anyagiak mellett elfogadható-e, hogy nem minden hajléktalanon lehet segíteni.

Felgyorsultak az események a nyugdíjrendszer átalakításáról: több kompromisszum után egységesült a két szakminisztérium koncepciója, kicsit módosult a nyugdíjbiztosítási önkormányzat eleve kilátástalan javaslata; így múlt szerdán, egy nappal a kabinet döntése elôtt már különösebb tét nélkül tarthatott parlamenti vitanapot a nyugdíjreformról néhány éppen arra járó képviselô.