A májusi választások végső kimenetelét nagymértékben befolyásolja a részvételi arány, s különösen igaz ez a második fordulóra. Az eddigi parlamenti választásokon a tényleges részvételt a "biztos szavazók" aránya alapján lehetett prognosztizálni. Az önkormányzati választásokon, illetve legutóbb a NATO-népszavazáson azonban ez nem jött be, ugyanis lényegesen többen mondták azt, hogy biztosan elmennek, mint ahányan ténylegesen az urnákhoz járultak. Az önkormányzati választások és a népszavazás elsősorban abban különböztek a parlamenti választásoktól, hogy rövidebb és kevésbé intenzív kampány előzte meg őket. Igaz,
a mostani kampány is visszafogott
és kifejezetten csendes az 1994-eshez képest. Ez a részvételi szándékokban is megmutatkozik: ´94 áprilisában a megkérdezettek 73 százaléka mondta azt a Medián kérdező-biztosainak, hogy biztosan elmegy szavazni, és a polgárok 70 százaléka végül is tényleg elment. Jelenleg viszont a megkérdezettek 63 százaléka ígéri biztosra részvételét, ráadásul a bizonytalanok aránya is magasabb, mint négy éve volt. Mindez azt vetíti előre, hogy az első fordulóban leadott érvényes szavazatok száma közelebb lesz a 60 százalékhoz, mint a 70-hez. A második fordulóban viszont inkább 50, mint 60 százalékos részvételre lehet számítani, mivel azon pártok hívei, amelyek jelöltjei elvéreznek az első körben, általában nem túl szívesen járulnak másodszor is az urnák elé.
A részvételi kedvet befolyásolja a lakóhely, az életkor és az iskolai végzettség. A megyeszékhelyeken, illetve a megyei jogú városokban élők a legelszántabbak, míg a budapestiek, illetve a kisebb településeken lakók kevésbé azok. A legkevésbé aktívnak a 18-29 évesek (azaz a tipikus Fidesz-támogatók!) mutatkoztak, míg a legaktívabbnak a 46-59 évesek (azaz a tipikus MSZP-támogatók!). Az iskolázottság tekintetében az érettségi a választóvonal: a középfokú vagy magasabb végzettséggel rendelkezők 72 százaléka "biztos szavazó", míg az alacsonyabb végzettségűeknek csak 58 százaléka az. Még ezeknél is jobban befolyásolják a részvételi kedvet a gazdasági várakozások. Azok körében, akik arra számítanak, hogy az idén jobb lesz a helyzet, mint tavaly volt, 74 százalék a "biztos szavazók" aránya, míg azok körében, akik nem számítanak változásra, 64 százalék; azok közül, akik szerint romlik a gazdaság helyzete, előreláthatóan 49 százaléknyian fognak voksolni.
Mindez jelentősen
növeli az MSZPválasztási esélyeit
A szocialisták lakossági támogatottsága március óta nem változott számottevően (+2 százalék), ám a párt híveinek 81 százaléka ismét azt ígéri, hogy biztosan részt vesz a május 10-i választáson. A lakosság körében a Fidesz támogatottsága gyakorlatilag ugyanakkora, mint a vezető kormánypárté, ám híveik mindössze 65 százaléka ígéri biztosra választási részvételét. Ennek következtében az első fordulóban (várhatóan) átlagosan 10 százalékos - nehezen behozható - előnyt szereznek az MSZP jelöltjei legnagyobb kihívójukkal szemben.
Az első helyért küzdő két párt táborának eltérő részvételi aktivitásában - a társadalmi-demográfiai különbségeken túl - az is szerepet játszik, hogy az MSZP hívei nagyon optimisták pártjuk választási esélyeit illetően, míg a Fidesz támogatói közül sokan pesszimisták. Az MSZP-támogatók 89 százaléka úgy véli: kedvenc pártjuk nyeri a 98-as választásokat, más párt győzelmére mindössze 1 százalékuk számít (a hiányzó 10 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre). A Fidesz híveinek körében viszont csak 55 százalék azok aránya, akik a győzelem reményével támogatják kedvenc pártjukat, 15 százalékuk viszont a nagy ellenfél MSZP győzelmére számít, 3 százalékuk az SZDSZ-t tartja befutónak, másik 3 százalékuk pedig egyéb pártokat. A Fidesz-hívek 24 százaléka nem tippelt a választások nyertesére. A kisgazdapárt számos hívére szintén nem jellemző a Torgyán József sugallta optimizmus. A párt támogatóinak mindössze 58 százaléka számít az FKgP elsőségére, 11 százalékuk viszont az MSZP-ére, 7 százalákuk a Fideszére, 1 százalékuk az SZDSZ-ére, a maradék 23 százaléknak pedig nincs tippje.
Az FKgP híveinek ugyanakkor magasabb a szavazókedve, mint a Fidesz, illetve az SZDSZ támogatóinak: a kisgazda-támogatók 71 százaléka ígérte biztosra választási részvételét, míg a szabad demokraták híveinek csak 67 százaléka. Ez azt jelenti, hogy egyre biztosabb az FKgP bronzérme, és az eddigi két választás másodikja (az SZDSZ) ez alkalommal visszacsúszik a 4. helyre. Ugyanakkor a 3. és 4. helyen álló pártok nagyon lemaradtak az első két helyezettől, azaz mindketten csak elvétve juthatnak egyéni mandátumhoz. Ebben egyébként valamivel jobbak az SZDSZ esélyei, hiszen több ismert és helyben kifejezetten népszerű jelöltet indított, mint az FKgP.
Ezzel a négy párttal viszont végeztünk is a ´98 májusa után alakuló parlament frakcióinak felsorolásával. A 90-es választásokon az összes érvényes szavazat 16 százaléka veszett el az akkor még 4 százalékos küszöb miatt. ´94-ben a voksok 12 százalékát adták le olyan pártra, amelyik aztán nem jutott be a parlamentbe, a mostani felmérés szerint pedig a "biztos pártválasztók" 10 százaléka kíván olyan pártra voksolni, amelyik nagyon nagy valószínűséggel
5 százalék alatt
marad. Az emiatt fennmaradó mandátumokat végül is az 5 százalék fölött teljesítő pártok között osztják majd szét, azonban korántsem arányosan. A legerősebb párthoz (azaz az MSZP-hez) több mandátum jut majd a kieső pártoktól, mint a Fideszhez vagy az FKgP-hez.
Az 5 százalékos küszöb alatt teljesítő pártok általában a bizonytalan preferenciájú szavazók voksaira alapozzák választási reményeiket. A mostani felmérés során az összes megkérdezett 29 százaléka nem pártnevet mondott a választási szándékait firtató kérdésekre, és a bizonytalanok aránya még a "biztosan szavazók" körében is 19 százalék. Ugyanakkor egy többváltozós matematikai statisztikai eljárás (az úgynevezett diszkriminancia analízis) segítségével meglehetősen pontosan (79 százalékos biztonsággal) meghatározható a bizonytalanok több mint a felének a kedvenc pártja. (A meghatározás a pártok rokonszenvindexe, a pártlistavezetők miniszterelnöki alkalmasságának megítélése, az elégedettségi mutatók és néhány általános ideológiai, politikai kérdésre adott válasz alapján történt.) Ez a korrekció azonban csak tized százalékokkal módosítja választási előrejelzésünket, ami viszont azt jelenti, hogy a ma még bizonytalanok döntései - ha egyáltalán elmennek majd szavazni - gyakorlatilag meg fognak egyezni azokéval, akiknek már most van kedvenc pártjuk.
A 94-es választások előtti
közhangulat
jellemzője az volt, hogy több mint kétszer annyi "biztos szavazó" kívánt az akkori ellenzéki pártokra (MSZP, Fidesz, SZDSZ) voksolni, mint a kormánypártokra. Most viszont kiegyenlített a kormányoldal és az ellenzék támogatottsága, és a kormány megítélése is egyértelműen javuló tendenciát mutat. Olyannyira, hogy most ismét ugyanolyan magasak a kabinet mutatói, mint 1994 őszén voltak. Ráadásul most sokkal kevésbé látják széthúzónak az emberek a koalíciót, mint egy hónapja, és a legtöbben úgy vélik: az SZDSZ abban az esetben is vállalja a kormányzati részvételt, ha ismét abszolút többséget szerez az MSZP.
A megkérdezettek 21 százaléka egyébként szeretné is ezt, és mindössze 8 százalékuk szerint lenne előnyösebb, ha a szocialisták egyedül kormányoznának. Mindenesetre a kormányoldalon van kikristályosodott koalíciós elképzelés, az ellenzéki oldalon viszont nincs. Az egyetlen reálisnak tűnő ellenzéki koalíciónak - a Fidesz-FKgP-összefogásnak - mindössze 11 százaléknyi híve van, miközben csaknem ennyien (9 százalék) látnák szívesen az SZDSZ-Fidesz-összefogást, és az MSZP-Fidesz-kombináció híveinek aránya is 7 százalék. Mindennek azért van jelentősége, mert ha a mostani felmérés alapján megpróbáljuk megjósolni a végső mandátumeloszlást, akkor azt látjuk, hogy a jelenlegi koalíció leváltására csak akkor nyílik esély, ha a választásokig hátralévő időben a Fidesz rá tudja venni támogatóit arra, hogy elmenjenek szavazni, illetve a második fordulóban minden körzetben visszalépnek egymás javára az ellenzéki jelöltek. Ez a gyakorlatban mindig az FKgP visszalépését fogja jelenteni a Fidesz önálló, illetve az MDF-fel közösen állított jelöltjei javára. Az persze kérdés, hogy erre hajlandó lesz-e Torgyán József, és ha igen, akkor Orbán Viktor megfizeti-e az FKgP-nek ezért a politikai árat. Mindenesetre a második fordulóra két forgatókönyv valószínűsíthető. A Fidesz számára előnyös forgatókönyv szerint az MSZP csak az egyéni mandátumok felét vagy valamivel kevesebb mint a felét tudja besöpörni, az MSZP számára előnyös forgatókönyv szerint viszont a kétharmadát vagy többet. Emlékeztetőül: ´94-ben az MSZP az érvényes szavazatok 33 százalékát kapta meg az első fordulóban, ám az egyéni mandátumok 85 százalékát a szocialisták szerezték meg. Ezt az eredményt most biztosan nem tudják megismételni, és ez azt jelenti, hogy a végelszámolás után az MSZP vagy a mandátumok 45, vagy 51 százalékát szerezheti meg. Az SZDSZ 6-7 százalék körüli mandátumra számíthat, és ez csak abban az esetben módosulhat jelentősen a javukra, ha az MSZP jelöltjei néhány olyan helyen is visszalépnek, ahol vezetnek. Mindenesetre az látszik a legvalószínűbbnek, hogy a jelenlegi koalíciónak meglesz a kormányalakításhoz szükséges többsége, ám ez a többség messze lesz a jelenlegi kétharmadostól.
Marián Béla
A Marketing Centrum Országos Piackutató Intézet Közvélemény-kutató üzletágának munkatársai 1998. április 3. és 7. között ezer véletlenszerűen kiválasztott választópolgárt kerestek fel személyesen az ország száz településén. A mintavételi pontok tükrözik az ország településszerkezetét. Ugyanakkor a véletlen kiválasztás miatt a minta összetétele a nemek, az életkor és az iskolai végzettség szerint kismértékben eltér a népszámlálási adatok alapján várhatótól. Ezeket a kisebb eltéréseket a KSH 1996-os mikrocenzusának felhasználásával matematikai módszerrel - úgynevezett több szempontos súlyozással - korrigáltuk. A közölt adatok hibahatára a válaszadók számától és a válaszok szóródásától függően általában 3-5 százalék.
