Közvélemény-kutatás a pártok támogatottságáról: A mézeshetek vége

szerző
Marián Béla
publikálva
1998/51. (12. 17.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A Marketing Centrum legutóbbi felmérése az önkormányzati választások előtt készült, a legfrissebb adatfelvétel pedig december elején fejeződött be. A két felmérés között nem változott a pártok támogatottsága, ugyanakkor talán még sohasem volt olyan megosztott a magyar társadalom pártállás szerint, mint jelenleg. Az MSZP hívei minden eddiginél jobban haragszanak a kormánypártokra, és immár a Fidesz táborában is magasabb a MIÉP, mint az MSZP rokonszenv-indexe. Az SZDSZ táborában éveken át csaknem olyan magas vagy magasabb volt a Fidesz rokonszenvmutatója, mint egykori koalíciós partneréé, most viszont az MSZP indexe 13 ponttal meghaladja körükben a Liberális Internacionálé másik magyar tagjának indexét. Ha a pártok támogatottsága nem is változott, a közhangulatra és a vezető kormánypártok elnökeinek népszerűségére nem maradtak hatás nélkül az elmúlt időszak belpolitikai botrányai, derül ki a MaNcs és a Világgazdaság megbízásából készített közvélemény-kutatásból.

A Marketing Centrum legutóbbi felmérése az önkormányzati választások előtt készült, a legfrissebb adatfelvétel pedig december elején fejeződött be. A két felmérés között nem változott a pártok támogatottsága, ugyanakkor talán még sohasem volt olyan megosztott a magyar társadalom pártállás szerint, mint jelenleg. Az MSZP hívei minden eddiginél jobban haragszanak a kormánypártokra, és immár a Fidesz táborában is magasabb a MIÉP, mint az MSZP rokonszenv-indexe. Az SZDSZ táborában éveken át csaknem olyan magas vagy magasabb volt a Fidesz rokonszenvmutatója, mint egykori koalíciós partneréé, most viszont az MSZP indexe 13 ponttal meghaladja körükben a Liberális Internacionálé másik magyar tagjának indexét. Ha a pártok támogatottsága nem is változott, a közhangulatra és a vezető kormánypártok elnökeinek népszerűségére nem maradtak hatás nélkül az elmúlt időszak belpolitikai botrányai, derül ki a MaNcs és a Világgazdaság megbízásából készített közvélemény-kutatásból.

Mozgalmas időszakát éli a magyar belpolitika. Békésebb időkben a megkérdezettek 41-46 százaléka szokott válaszolni valamit arra a kérdésre, hogy mik voltak az elmúlt hónap legfontosabb belpolitikai eseményei. Most viszont a kérdezettek kétharmada említett egy vagy több dolgot az önkormányzati választások óta eltelt időszak belpolitikai eseményei közül. Legutóbb a NATO-csatlakozásról szóló népszavazás előtti felmérés során válaszoltak ilyen sokan a Marketing Centrum kérdőíveinek standard bemelegítő kérdésére. Ami a jelen felmérést illeti, most az árvizet, a Torgyán család tagjainak kinevezései ügyeit, az önkormányzati választásokat, a nyugdíjemelés mértékével kapcsolatos vitát, valamint a Nemzeti Színházzal és a 4-es metróval kapcsolatos kormánydöntést említették a legtöbben. Meglehetősen sokan szóltak a Postabank hiányáról is, viszont az adórendőrségre és a drogtörvény tervezett szigorítására mindössze a kérdezettek 3-4 százaléka utalt, egyéb ügyekre pedig még ennél is kevesebben.

Bármennyire is mozgalmas időszakát éli a magyar belpolitika, a pártok támogatottságán ez nem hagyott nyomot. Mindössze a "biztos" szavazók aránya csökkent 57 százalékról 53 százalékra. Ez azonban természetesnek tekinthető, hiszen - jó esetben - csak 2002-ben kell majd legközelebb az urnákhoz járulnunk. Az eddigi tapasztalatok szerint egyébként a választási ciklusok közepén szokott a mélypontra kerülni a szavazókedv. 1992-ben 40-45 százalék körül alakult a "biztos" szavazók aránya, 1996-ban pedig 50 százalék körül.

Ha a pártok támogatottsága nem is módosult, azért az elmúlt időszak eseményei eléggé megtépázták a vezető kormánypártok elnökeinek népszerűségét. Különösen Torgyán Józsefét. A kisgazdapárt elnöke sohasem tartozott a népszerű politikusok közé (kivéve saját párthívei körét), ám ilyen alacsonyan még sohasem állt a bizalomindexe, mint most a Trixi- és egyéb ügyek után. Orbán Viktor viszont közismertté válása óta a népszerű politikusok közé tartozik, a Fidesz választási győzelme után pedig nemcsak a pártja, hanem ő maga is felértékelődött. Júniusban 68 pontra emelkedett a bizalomindexe. Mára azonban ez ismét visszaesett a választások előtti 56 pontra. Ezzel éppen ellentétes folyamatot figyelhettünk meg Kuncze Gábornál. Az ő népszerűsége nagyot esett pártja választási kudarca után, és csak mostanra kezdett visszaállni a választások előtti szintre.

Ami a többi politikus megítélését illeti, azt látjuk, hogy az Orbán-Torgyán-kormány tagjai (a névadókon kívül) még nem tudtak közismertté válni. Ehhez persze nem is elég az, ha valaki miniszter. A Horn-kormány tagjai közül is csak azok lettek igazán közismertek, akik kormányfeladataikon túl is részt vettek a politikában. A kevésbé ismert politikusok mutatói viszont nem igazán hasonlíthatók össze a közismertekével, hiszen róluk csak a politika iránt fokozottan érdeklődők mondanak véleményt, míg a közismertekről a politika világához ellenségesen viszonyulók is. Az azért megállapítható, hogy (Torgyán után) Pintér Sándor a kormány legnépszerűtlenebb tagja. Dávid Ibolya és Járai Zsigmond viszont népszerűbbek, mint elődeik voltak, Martonyi János mutatója pedig megegyezik Kovács László előző ciklusban regisztrált bizalomindexével. Ugyanakkor a volt külügyminiszter pártelnökké válása óta növelte a népszerűségét, és pillanatnyilag ő a harmadik legnépszerűbb politikus az országban.

Az első helyen változatlanul az államelnök áll, utána pedig Budapest főpolgármestere következik. Demszky Gábor mindig is dobogós volt, ám újraválasztása óta még tovább növekedett iránta a bizalom. Ennek nyilván több oka is van: egyrészt a sikeres politikusok fel szoktak értékelődni (lásd Orbán Viktor júniusban), másrészt a 4-es metró és a Nemzeti Színház építése körüli huzavonában az ő szerepe pozitív.

Végül az is megállapítható, hogy csak három párt tudott tartósan népszerű politikusokat állítani az ország nyilvánossága elé: a Fidesz, az MSZP és az SZDSZ. A kis pártok és az FKGP politikusai évek óta a népszerűségi listák végén kullognak. Ennek értékeléséhez azt is figyelembe kell vennünk, hogy a közismert politikusok bizalomindexe csak akkor kerülhet 50 pont fölé, ha saját pártjuk táborán kívül sem közutálat tárgyai.

Az elmúlt időszak belpolitikai eseményei nemcsak a politikusok népszerűségére hatottak, hanem az általános közhangulatra is. Júniusban a megkérdezettek 45 százaléka arra számított, hogy a kormányváltás hatására javulni fog az ország gazdasági helyzete, miközben ennek ellenkezőjét mindössze 11 százalékuk gondolta. A relatív többség a saját gazdasági kilátásai tekintetében is optimista volt. A megkérdezettek 34 százaléka számított javulásra, és mindössze 15 százalékuk romlásra. Október elejére azonban ez az optimista hangulat kopni kezdett: ekkor nagyjából ugyanannyian gondolták azt, hogy 1999-ben jobban fognak élni, mint ahányan gazdasági helyzetük romlására számítottak. Ugyanakkor az ország gazdasági kilátásainak tekintetében még ekkor is az optimisták voltak többen. Mára viszont a pesszimisták száma mindkét tekintetben meghaladja az optimistákét. A gazdasági várakozásokat mindig is a kérdezettek anyagi helyzete és pártállása befolyásolta a leginkább. Ez most is így van, ám jelenleg mindkét szempont szerint sokkal nagyobbak a különbségek, mint régebben voltak, és az optimisták aránya csak a magas jövedelműek, illetve a Fidesz híveinek körében haladja meg a pesszimistákét.

Nagyon sokan kivárták a száz nap türelmi időt, mielőtt véleményt alkottak magukban az Orbán-Torgyán-kormányról. Augusztusban a megkérdezettek 27 százaléka, október elején pedig 21 százalékuk tért ki a jelenlegi kormány tevékenységének értékelése elől. Most viszont a megkérdezettek 93 százaléka válaszolt a kérdésre. Eszerint az új kormány megítélése semmivel sem jobb, mint az előzőé. Ugyanakkor a Horn-Kuncze-kabinet tevékenységének utólagos megítélése javult egy kicsit az előző felmérés óta, míg az Orbán-Torgyán-kormányé romlott. A mindenkori kormányok tevékenységének értékelését természetesen a válaszadók pártállása befolyásolja a legjobban. Ez mindig is így volt, de most még valamivel nagyobbak is a pártállás szerinti különbségek, mint amekkorákat az előző ciklus idején regisztráltunk.

A pártálláson túl a kérdezettek lakóhelye, életkora és jövedelmi helyzete is jelentősen befolyásolja a kormányok megítélését. A budapestiek körében a Horn-Kuncze-kormány mutatója a jobb, a vidéki városokban megegyezik az előző és a jelenlegi kabinet mutatója, míg a községekben regisztrált átlagokat tekintve az Orbán-Torgyán-kormány vezet.

Életkor szerint azt látjuk, hogy a 18-29 éveseknek sokkal jobb a véleményük a jelenlegi kormányról, mint az előzőről, ugyanakkor az összes többi korcsoportban az előző kormány mutatója magasabb. Különösen nagy az eltérés a nyugdíjasok körében. Itt 47 pont a Horn-kormány indexe, míg az Orbán-kormányé 38 pont.

Érdekes a kép gazdasági helyzet szerint is. Azok körében, akik az átlagosnál magasabb jövedelműnek gondolják magukat, megegyezik az előző és a jelenlegi kormány mutatója, az átlagos jövedelműek körében az Orbán-kormány vezet, míg azok körében, akik az átlagosnál szegényebbnek vélik magukat, a Horn-kabinet.

A kormány legutóbbi intézkedései közül háromra külön is kitértünk. Arról, hogy leállították a budapesti Erzsébet téren az új Nemzeti Színház építését, a megkérdezettek 93 százaléka hallott. 85 százalékuknak arról is van tudomása, hogy a kabinet tervei szerint a Városligetben, kevesebb pénzből fog felépülni a Nemzeti Színház. A beruházás leállítása természetesen nem növelte a kormány népszerűségét. Az intézkedéssel mindössze a megkérdezettek 12 százaléka ért egyet maradéktalanul, miközben 43 százalékuk egyáltalán nem szereti a döntést. Nem járt jól az Orbán-Torgyán-kormány a budapesti 4-es metró építésének leállításával sem. Erről is a megkérdezettek 93 százaléka hallott, és még a vidéken élők többsége sem ért egyet a döntéssel. A drogtörvény tervezett szigorítása viszont sok embernek tetszik. Minél iskolázatlanabb, illetve minél kisebb településen lakik valaki, annál nagyobb valószínűséggel. Ez a döntés azonban kisebb jelentőségű, mint az előző kettő, ugyanis csak a kérdezettek 81 százaléka hallott arról, hogy a kormány Európa legszigorúbb drogtörvényét készül elfogadtatni a parlamenttel. Ráadásul a törvény ellenzőinek legfontosabb érve (a fogyasztót nem büntetni, hanem gyógykezelni kellene) legalább annyira hat a közvéleményre, mint a szigorításpárti érvelés.

Marián Béla

A Marketing Centrum Országos Piackutató Intézet közvélemény-kutató üzletágának munkatársai 1998. november 27. és december 1. között ezer választópolgárnak tettek fel kérdéseket. A kérdezőbiztosok összesen 125 mintavételi pontról kiindulva - úgynevezett véletlen sétás mintavételi eljárással - keresték fel a válaszadókat. A mintavételi pontok pontosan tükrözik az ország településszerkezetét, ugyanakkor a véletlen kiválasztás miatt a minta összetétele a nemek, az életkor és az iskolai végzettség szerint kismértékben eltér a népszámlálási adatok alapján várhatótól. Ezeket a kisebb eltéréseket - a KSH 1996-os mikrocenzusa alapján - több szempontos súlyozással korrigáltuk. Az alapadatok becslési hibája általában ± 3 százalék alatt van.

Mennyire volt elégedett az előző kormány tevékenységével?
Mennyire elégedett a jelenlegi kormány tevékenységével?
(teljesen = 100; nagyobb részben = 67; kisebb részben = 33; egyáltalán nem = 0)
százfokú skálára vetítve előző jelenlegi
Fidesz - MPP-támogatók 33 62
FKGP-támogatók 28 52
MSZP-támogatók 65 22
SZDSZ-támogatók 49 24
MIÉP-támogatók 14 37
Bizonytalanok 37 31
Átlag 42 41
Hogyan fog változni az ország, illetve a saját gazdasági helyzete?
(javulásra számít = 100; nem számít változásra = 0; romlásra számít = -100)
mérlegindexre vetítve az országé a sajátja
az átlagosnál sokkal szegényebbnek érzi magát -26 -55
az átlagosnál szegényebbnek tartja magát -19 -36
átlagos jövedelműnek tartja magát +12 -1
az átlagosnál magasabb jövedelműnek tartja magát +3 +9
gazdaságilag aktív -7 -13
nyugdíjas -8 -39
Fidesz - MPP-támogatók +42 +12
FKGP-támogatók +11 -19
MIÉP-támogatók -14 -32
MSZP-támogatók -48 -46
SZDSZ-támogatók -35 -45
Átlag -7 -23

Mennyire ért egyet a következő állításokkal?

A millenniumi ünnepségekre szánt pénzből simán fel lehetne építeni a Nemzeti Színházat az eredeti tervek szerint.

Az Erzsébet térre tervezett színházépület túl nagy és költséges volt az ország anyagi lehetőségeihez képest.

A kormány valójában politikai okból állította le az Erzsébet téren a Nemzeti Színház építését.

Az Erzsébet téren rossz helyen állt volna a Nemzeti Színház, mert akadályozta volna a forgalmas városrész szellőzését.

A metróépítés nemcsak a budapestiek érdekeit szolgálja, hanem az egész országét.

A budapesti metróépítés helyett inkább a vidék infrastruktúráját kellene fejleszteni.

A kormány azért nem támogatja a budapesti metróberuházást, mert a fővárosiak többsége az ellenzéki jelöltre szavazott.

A drogfogyasztást csak akkor lehet visszaszorítani, ha a hatóságok szigorúbban bánnak a fogyasztókkal, mint jelenleg.

A hatóságoknak csak a drogterjesztőket kell üldözniük, a fogyasztókat gyógykezelni kellene.

A törvényeknek különbséget kellene tenniük a lágy és a kemény drogok között.

Van véleménye %

67

80

79

70

91

91

75

91

91

84

Százfokú skálára vetítve

60

53

52

31

60

60

46

68

63

45

A vezető politikusok ismertsége és bizalomindexe
Van róla Bizalomindex
véleménye %százfokú skálára
vetítve
Göncz Árpád 95 75
Orbán Viktor 95 56
Torgyán József 95 27
Deutsch Tamás 86 51
Pintér Sándor 68 38
Kövér László 52 44
Dávid Ibolya 50 55
Járai Zsigmond 49 50
Martonyi János 44 56
Stumpf István 37 45
Szabó János 30 43
Chikán Attila 24 47
Pepó Pál 18 44
Horn Gyula 94 43
Demszky Gábor 92 65
Kuncze Gábor 91 50
Csurka István 90 23
Kósáné Kovács Magda 75 47
Magyar Bálint 73 35
Kovács László 72 61
Giczy György 70 27
Thürmer Gyula 68 25
Szabó Iván 66 39
Szájer József 59 47
szerző
Marián Béla
publikálva
1998/51. (12. 17.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra