Közvélemény-kutatás a politikusok népszerűségéről és a koalícióról: Győztesnek áll a világ

A választások eredménye jelentősen átformálta a közvéleményt. A Marketing Centrum június eleji felmérése során a megkérdezettek 74 százaléka azt állította, hogy május 10-én elment szavazni, és emlékezetük szerint abszolút többséget szerzett volna a Fidesz - MPP. Mindez azt is jelzi, hogy a polgárok bizalommal várják a polgári kormány megalakulását, és sok embert az sem zavar olyan nagyon, hogy Torgyán József lesz Orbán Viktor koalíciós partnere. A választások után a Fidesz - MPP elnökének bizalom-indexe 56 pontról 68 pontra ugrott, miközben Kuncze Gáboré 54 pontról 41 pontra esett. A legyőzötteknek egyébként is jaj: még annál is kevesebben mondták, hogy az SZDSZ-re szavaztak az első fordulóban, mint ahányan ténylegesen. Ugyanakkor az emlékek szerint az MSZP-re is többen voksoltak, mint valójában, ami azt jelzi, hogy a választások után is folytatódik a pártpolitikai erőtér polarizálódása, derül ki a Marketing Centrum - a Magyar Narancs és a Világgazdaság megbízásából készített - felméréséből.

A Marketing Centrum adatfelvétele annyira közel esett a választások második fordulójához, hogy nem volt értelme feltenni a szokásos "melyik párt listájára szavazna egy most vasárnapi parlamenti választáson?" kérdést. Ehelyett azt kérdeztük: hogyan voksoltak az eddigi választásokon a polgárok. Az emlékek azonban nagyon csalókának bizonyultak.

Győzteshez kötődni

Az 1990-ben szavazati joggal rendelkezők 82 százaléka állította azt, hogy részt vett az első szabad választáson, miközben a tényleges részvételi arány 65 százalékos volt, és ha mindenki igazat mondott volna, akkor már ´90-ben is az MSZP nyert volna. A ´94-re vonatkozó emlékek is komolyan eltérnek a valóságtól: az akkor jogosultak 83 százaléka mondta azt, hogy elment, és az így nyilatkozók 50 százaléka azt állította, hogy az MSZP listájára szavazott. Ezek után már nem is nagy meglepetés, hogy a 18 évnél idősebb polgárok 74 százaléka azt nyilatkozta munkatársainknak, hogy élt a szavazati jogával, miközben május 10-én valójában csak a jogosultak 56 százaléka voksolt. Mindez azt jelzi, hogy az emberek normasértésnek tartják a távolmaradást, és azok, akik inkább a kiskertet vagy a strandolást választották a verőfényes májusi vasárnapon, nem szívesen vallják be "bűnüket" egy hivatalos személynek is tekinthető kérdezőbiztosnak. (Lásd az 1. táblázatot.)

Az idei választásoknak tulajdonképpen két győztese is volt. Az MSZP hozta az első fordulót, a Fidesz - MPP pedig megnyerte magát a választásokat. A győztesekhez, a többséghez kötődni kellemesebb, mint kisebbségben lenni, és egy sikertelen párt táborához tartozni. A válaszokban ez is jól tükröződik. Az emlékek szerint a Fidesz - MPP 15 százalékkal jobb eredményt ért volna el az első fordulóban, mint valójában, és az MSZP is 5 százalékkal többet kapott volna. A kisebb pártok eredménye viszont jócskán elmaradt volna a valóságostól, ha tényleg mindenki úgy szavazott volna, ahogy állította.

Fidesz-FKgP-koalíció: csökkenő elutasítás

A Fidesz - MPP rokonszenvindexe még sohasem volt olyan magas, mint most (66 pont), mint ahogy Orbán Viktor bizalomindexe sem (68 pont). Ugyanakkor a vesztes pártok rokonszenvindexei rendre csökkentek, és a sikertelen pártok listavezetői iránt megcsappant a bizalom. Ez a jelenség az SZDSZ-nél a leglátványosabb: a párt rokonszenvindexe 47 pontról 39 pontra esett, Kuncze Gábor bizalom-indexe pedig 54 pontról 41 pontra. Ennek persze az is az oka, hogy az SZDSZ hivatalosan is vesztesnek nyilvánította magát. (Lásd a 3. táblázatot.)

Az új kormány iránti bizalom elsősorban a Fidesz - MPP-nek, illetve Orbán Viktornak szól. A megkérdezettek 43 százaléka úgy véli: az új kabinet jobban fog ténykedni, mint az előző, miközben ennek az ellenkezőjét mindössze 16 százalékuk gondolja. Ugyanakkor az azért továbbra sem vált ki osztatlan lelkesedést, hogy a következő ciklusban együtt fog kormányozni Orbán Viktor és Torgyán József. Persze ezzel a gondolattal is kezdenek megbarátkozni a polgárok: a választások első fordulója előtt a megkérdezettek 31 százaléka azt mondta, hogy Fidesz-FKgP-koalíció nagyon rossz lenne az ország számára, most viszont mindössze 15 százalékuk nyilatkozott így. (Lásd a 2. táblázatot.)

Mellesleg szavazatszerzési szempontból jól tette a Fidesz, hogy a második forduló előtt mereven elzárkózott a koalíciós találgatások elől. A politikával hivatásszerűen foglalkozók számára (így természetesen a Fidesz - MPP vezetői számára is) nyilvánvaló volt, hogy a kisgazdapárt mandátumai nélkül nem lehet majd leváltani az MSZP-t, a polgárok 54 százaléka viszont a második forduló előtt nem számított arra, hogy koalíciót fog kötni a két párt. Ráadásul a Fidesz (és az MDF) jelöltjeit támogatók körében még ennél is magasabb (63 százalék) az így nyilatkozók aránya, míg annak a 38 százaléknak a zöme, akik számítottak erre a koalícióra, az MSZP jelöltjeit támogatta a második fordulóban.

Kormányváltás:

optimizmus

Mindenesetre a kormányváltást bizakodva várja a közvélemény.

A kérdezettek 45 százaléka arra számít, hogy javulni fog az ország gazdasági helyzete, 34 százalékuk pedig abban is bízik, hogy a saját gazdasági helyzete is jobb lesz az új kabinet működése alatt. Az ország gazdasági helyzetének romlására viszont csak minden tizedik megkérdezett számít, és a saját helyzetének tekintetében is csak 15 százalékuk borúlátó.

Ezek lényegesen kisebb arányok, mint ahányan a választások előtt mutatkoztak pesszimistának. Az új kormánytól nemcsak általában várnak javulást az emberek; minden részterületen azok vannak többségben, akik szerint az Orbán-Torgyán-kormány sikeresebb lesz, mint a Horn-Kuncze- kormány volt. Különösen a közoktatás és a közbiztonság területén pozitívak a várakozások, de még a költségvetési hiány csökkentése terén is pozitív a megalakulás előtt álló kabinet mérlege. (Lásd a 4. táblázatot.)

Mindez azt jelzi, hogy a közvélemény nagy része - az előző koalíció politikusaival ellentétben - nem érzi megvalósíthatatlannak a Fidesz - MPP választási ígéreteit, illetve az emberek nem igazán félnek attól, hogy az ígéretek megvalósítása felborítja az ország nehezen kiizzadt pénzügyi egyensúlyát. Az persze még a jövő zenéje, hogy meddig fog tartani ez a bizalom.

Marián Béla

A Marketing Centrum Országos Piackutató Intézet Közvélemény-kutató üzletágának munkatársai 1998. június 5. és 9. között ezer véletlenszerűen kiválasztott választópolgárt kerestek fel személyesen az ország száz pontján. A mintavételi pontok tükrözik az ország településszerkezetét. Ugyanakkor a véletlen kiválasztás miatt a minta összetétele a nemek, az életkor és az iskolai végzettség szerint kismértékben eltér a népszámlálási adatok alapján várhatótól. Ezeket a kisebb eltéréseket a KSH 1996-os mikrocenzusának felhasználásával, matematikai módszerrel - úgynevezett több szempontos súlyozással - korrigáltuk. A közölt adatok hibahatára a válaszadók számától és a válaszok szóródásától függően általában 3-5 százalék.

1. TÁBLÁZAT
A 98-as választások első fordulóján "részt vevők" emlékei és a tényleges eredmények százalékban
	emlék	tény
Fidesz	43	28
MSZP	37	32
FKgP	9	14
SZDSZ	5	8
MIÉP	3	5
egyéb	3	13
2. TÁBLÁZAT
Véleménye szerint a következő kormány Orbán Viktor vezetésével hogyan fog tevékenykedni?
sokkal jobban, mint az előző	5
jobban, mint az előző	37
ugyanúgy	23
roszabbul	14
sokkal rosszabbul	2
nem tudja	19
3. TÁBLÁZAT
A pártelnökök bizalomindexe
	április eleje	április vége	június
2. Orbán Viktor	55	56	68
1. Kuncze Gábor	56	54	41
3. Horn Gyula	50	46	41
4. Szabó Iván	44	40	33
5. Lezsák Sándor	36	36	33
8. Torgyán József	31	33	31
6. Giczy György	35	30	21
9. Thürmer Gyula	25	27	20
7. Maczó Ágnes	32	32	19
10. Csurka István	20	25	17
4. TÁBLÁZAT
Véleménye szerint a következő területeken az Orbán-Torgyán-kormány sikeresebb lesz, ugyanolyan lesz, vagy sikertelenebb lesz, mint a Horn-Kuncze-kormány?
	sikeresebb	ugyan-	nem	siker-
	lesz	olyan	tudja	telenebb
		lesz		lesz
A közoktatás fejlesztése	54	25	15	6
A közbiztonság javítása	47	28	13	12
Az egészségügyi ellátás javítása	45	31	14	10
A mezőgazdaság fellendítése	45	30	15	10
A vállalkozások támogatása	44	33	17	6
A gazdasági helyzet javítása	43	31	14	12
A környezetvédelem	41	38	15	6
Az életszínvonal-csökkenés megállítása	41	32	14	13
A kultúra támogatása	40	36	16	8
A korrupció visszaszorítása	39	34	16	12
Az Európához való csatlakozás	37	39	15	8
A közigazgatás korszerűsítése	35	38	19	8
A munkanélküliség visszaszorítása	35	38	14	13
Az áremelkedések visszaszorítása	35	37	14	14
A költségvetési hiány csökkentése	33	34	17	16
Az ipar korszerűsítése	32	40	19	9
A szabadságjogok tiszteletben tartása	31	45	17	7
A szegények támogatása	31	38	16	15
A bíróságok munkájának javítása	31	38	8	23
A NATO-csatlakozás gyorsítása	29	46	17	8
A közlekedés fejlesztése	29	46	16	9
A szomszédos országokkal való
kapcsolatok javítása	27	43	18	13
A szomszédos országokban élő
magyarok támogatása	26	48	16	10
A társadalmi egyenlőtlenségek
csökkentése	26	43	16	15
A hadsereg korszerűsítése	23	45	22	10