Közvélemény-kutatás a pártok népszerűségéről: A kormányzás koptat

szerző
Marián Béla
publikálva
1998/41. (10. 08.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az Orbán-Torgyán-kormány meghozta az első olyan intézkedését - a nyugdíj-emelés mértékéről szólót -, amely sok ember érdekét sérti, és ennek meg is fizette az árát. A 60 évnél idősebbek körében 8 százalékkal csökkent a Fidesz - Magyar Polgári Párt támogatottsága, miközben egyetlen társadalmi-demográfiai csoportban sem lettek népszerűbbek. Összességében 3 százalékkal apadt a Fidesz tábora, ám a közelgő önkormányzati választások előtt ennél sokkal érzékenyebben érinti a pártot, hogy megmaradt híveik most sokkal kevésbé aktívak, mint augusztus közepén voltak, így a biztos pártválasztók körében már 10 százalékkal csökkent a támogatottságuk. Ugyanakkor a Szabad Demokraták Szövetsége és a Független Kisgazdapárt hívei kezdenek magukhoz térni a választások utáni csalódottságukból, és mindkét párt támogatottsága közelíteni kezdett a választások előtti szintjéhez, derül ki a Marketing Centrum legfrissebb felméréséből, amely a Magyar Narancs és a Világgazdaság megbízásából készült.

Az Orbán-Torgyán-kormány meghozta az első olyan intézkedését - a nyugdíj-emelés mértékéről szólót -, amely sok ember érdekét sérti, és ennek meg is fizette az árát. A 60 évnél idősebbek körében 8 százalékkal csökkent a Fidesz - Magyar Polgári Párt támogatottsága, miközben egyetlen társadalmi-demográfiai csoportban sem lettek népszerűbbek. Összességében 3 százalékkal apadt a Fidesz tábora, ám a közelgő önkormányzati választások előtt ennél sokkal érzékenyebben érinti a pártot, hogy megmaradt híveik most sokkal kevésbé aktívak, mint augusztus közepén voltak, így a biztos pártválasztók körében már 10 százalékkal csökkent a támogatottságuk. Ugyanakkor a Szabad Demokraták Szövetsége és a Független Kisgazdapárt hívei kezdenek magukhoz térni a választások utáni csalódottságukból, és mindkét párt támogatottsága közelíteni kezdett a választások előtti szintjéhez, derül ki a Marketing Centrum legfrissebb felméréséből, amely a Magyar Narancs és a Világgazdaság megbízásából készült.

Az elmúlt hónap legfontosabb belpolitikai eseményének az önkormányzati választásokkal kapcsolatos dolgokat (38 százalék), a gabonaválságot (27 százalék) és a nyugdíjemelési ügyet (24 százalék) tekintették a legtöbben. A Simicska- és az úgynevezett megfigyelési ügyet viszont mindössze a megkérdezettek 2-2 százaléka említette. Az önkormányzati választási kampány ismét ráirányította a figyelmet a pártpolitikára, és kezdenek feltámadni a már-már jelentéktelenné váló kisebb pártok. Augusztus közepe óta 8 százalékkal csökkent a pártválasztásukban bizonytalanok aránya, miközben a Független Kisgazdapárt (FKGP) és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) támogatottsága 3-3 százalékkal növekedett, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) híveinek száma ismét 2 százalék fölé került, és a többi kis párt támogatottsága is növekedett egy kicsit az összes megkérdezett körében. A nagy pártok közül a Fidesz híveinek száma 3 százalékkal csökkent, míg a Magyar Szocialista Párt (MSZP) támogatóié ugyanennyivel gyarapodott. Ezek a változások persze önmagukban nem igazán jelentősek, ám összességükben az erőviszonyok átrendeződését jelzik. Augusztus közepén a megkérdezettek 57 százaléka mondta azt, hogy biztosan elmenne szavazni "egy most vasárnap tartandó" parlamenti választáson. A "biztos" szavazók aránya most is ennyi (mind "a most vásárnapi" elképzelt, mind az október 18-i önkormányzati választáson).

Más szempontból azonban jelentős változások történtek. Augusztusban az MSZP és a Fidesz hívei voltak a legaktívabbak, most viszont az SZDSZ támogatóinak a legnagyobb a szavazókedve. Ez utóbbira egyébként utoljára a NATO-népszavazás időszakában volt példa.

Különösen sokat esett a Fidesz támogatóinak részvételi elszántsága (-22 százalék), és ez még a támogatottság csökkenésénél is jobban jelzi a legnagyobb kormánypárt táborának elbizonytalanodását. Mindazonáltal továbbra is a Fidesz a legnépszerűbb párt, és még mindig több hívük van, mint a májusi választások időszakában volt. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Fidesz színeiben való indulás növeli legjobban a jelöltek befutási esélyeit az önkormányzati választásokon. Ugyanakkor az önkormányzati jelöltek közötti választásnál a szavazók nagyon alárendelt jelentőséget tulajdonítanak a pártállásnak. Különösen igaz ez a polgármesterek esetében (2. ábra). Az országgyűlési képviselőjelöltek közötti választásnál viszont azok voltak többen, akik a jelöltek pártállását tekintették elsődleges szempontnak.

A pártok alárendelt szerepét jelzi az is, hogy a megkérdezettek 36 százaléka egyetlen olyan pártról sem tud, amelyik jelölteket indított volna a lakóhelyén, 16 százalékuk csak egy ilyen pártról tud, és mindössze ötödük tud 4 vagy több jelöltállító pártról. Ennek nyilván az az elsődleges oka, hogy a kisebb településeken nincsenek is pártjelöltek. Mindenesetre a budapestiek átlagosan 2,1 jelöltállító pártról tudnak, a megyeszékhelyen, megyei jogú városban élők 2,6-ről, a kisebb vidéki városokban élők 3,1-ről, míg a tízezer lakosnál kisebb településeken élők csak 1,1-ről. A legnagyobb figyelem egyébként az MSZP és Fidesz jelöltjeire irányul, majd az FKGP és az SZDSZ következik. A kisebb pártok jelöltjeit viszont kevesebben tartják számon, mint a helyi szervezetek színeiben indulókat.

Mindez és az önkormányzati választások egyéb sajátosságai (például a rendkívül változatos helyi szövetségek) azt eredményezik, hogy nem lehet és nem is értelmes olyan közvélemény-kutatási előrejelzést készíteni október 18-ára, mint amilyet a parlamenti választásokra szoktunk készíteni. Azt viszont meg lehetett kérdezni az emberektől, hogy melyik párt jelöltjeire, illetve listájára kívánnak szavazni az önkormányzati választásokon. Ha egybevetjük az 1. és a 3. ábrát, akkor az a legfeltűnőbb, hogy mennyivel magasabb a bizonytalanok aránya a konkrét önkormányzati választások esetében, mint a képzeletbeli parlamenti választásnál. Pedig az önkormányzati esetben a sokféle pártszövetség miatt a válaszadók 6 százaléka egynél több pártot nevezett meg. A másik szembeötlő különbség az, hogy az SZDSZ kivételével valamennyi párt önkormányzati támogatottsága alacsonyabb, mint a parlamenti. Ez persze javarészt abból adódik, hogy sok helyen nincsenek pártjelöltek, de az is szerepet játszik ebben, hogy a közvélemény eltérően ítéli meg a pártok parlamenti és önkormányzati szerepét. Főleg azért, mert az önkormányzatokat megszemélyesítő polgármesterek népszerűsége visszahat az őket jelölő pártokra.

Különösen feltűnő ez az SZDSZ esetében a fővárosban. A budapestiek 37 százaléka tanácstalan abban a tekintetben, hogy melyik párt jelöltjeit, illetve listáját támogassa az önkormányzati választásokon, miközben 73 százalékuknak van kedvenc pártja. Ennek ellenére az SZDSZ önkormányzati támogatottsága (15 százalék) lényegesen magasabb az összes fővárosi polgár körében, mint parlamenti támogatottsága (8 százalék). Ennek nyilvánvalóan az a magyarázata, hogy - fővárosi felméréseink szerint - a főpolgármester-választásnak egyértelműen Demszky Gábor a favoritja, aki húzza maga után a pártját. A hivatalban lévő polgármesterek egyébként mindazokon a településeken versenyelőnyt élveznek kihívóikkal szemben, ahol nem borzolták helyi "Tocsik-ügyek" vagy egyéb botrányok a polgárok kedélyeit. Ennek több oka van. Egyrészt a hivatalban lévő polgármesterek messze ismertebbek, mint az összes többi jelölt, másrészt a közvélemény lényegesen elégedettebb azzal, ahogy a saját településén mennek a "dolgok", mint azzal, ahogy az országban mennek. Márpedig aki nincs felháborodva, az nagyobb valószínűséggel szavaz a status quo fennmaradására, mint a mégoly kecsegtető, de mindenképpen bizonytalanságot keltő változásra.

Az ország dolgaival való elégedettség a válaszadók anyagi helyzetén és pártállásán múlik leginkább. A mindenkori ellenzék hívei és a legszegényebbek mindig rosszabb véleménnyel szoktak lenni, mint a kormánypártok támogatói, illetve a kedvezőbb anyagi helyzetűek. A pártok szavazóinak attitűdjei követték a kormányváltást, és - a legszegényebbek után - most az MSZP és az SZDSZ hívei a legelégedetlenebbek, míg a Fidesz támogatói a legelégedettebbek az ország dolgaival. A saját település dolgainak megítélésénél viszont alig játszik szerepet a pártállás. Itt csak az figyelhető meg, hogy a bizonytalan preferenciájúak, illetve a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) és a Munkáspárt támogatói elégedetlenebbek az átlagosnál. Az előző és a jelenlegi kormány megítélése szorosan együtt jár az általános elégedettséggel, ám itt kevésbé tiszta a kép. Ennek elsősorban az az oka, hogy a jelenlegi kormány tevékenységének értékelésére jóval kevesebben vállalkoznak, mint az előző kormány-, illetve a "dolgok" értékelésére. Ez azt jelzi, hogy a közvélemény óvatosan alkot ítéletet, és sokan kivárják a száz nap türelmi időt. Az viszont egyértelműen megállapítható, hogy a nyugdíjas korosztály tagjainak, valamint a legszegényebbeknek és a leggazdagabbaknak határozottan jobb a véleményük az előző kormányról, mint a jelenlegiről. A vidéki kisvárosokban élők és az átlagos jövedelműek viszont elégedettebbek az Orbán-Torgyán-kormány tevékenységével, mint amennyire a Horn-Kuncze-kormányéval voltak (4. ábra).

Marián Béla

A Marketing Centrum Országos Piackutató Intézet közvélemény-kutató üzletágának munkatársai 1998. szeptember 25. és 29. között ezer véletlenszerűen kiválasztott választópolgárt kerestek fel személyesen az ország száz településén. A mintavételi pontok tükrözik az ország településszerkezetét. Ugyanakkor a véletlen kiválasztás miatt a minta összetétele a nemek, az életkor és az iskolai végzettség szerint kismértékben eltér a népszámlálási adatok alapján várhatótól. Ezeket a kisebb eltéréseket a KSH 1996-os mikrocenzusának felhasználásával matematikai módszerrel - úgynevezett több szempontos súlyozással - korrigáltuk. A közölt adatok hibahatára a válaszadók számától és a válaszok szóródásától függően általában 3-4 százalék.

1. ábra

A pártok támogatottsága

a lakosság körében a "biztos" pártválasztók körében
Fidesz3143
MSZP2331
FKGP79
SZDSZ57
MIÉP23
MDF23
egyéb34

nt. nm. 28

"biztos" szavazó = 57%

2. ábra

Amikor eldönti, melyik polgármester-jelöltet fogja támogatni, akkor mi befolyásolja jobban a véleményét?
a jelölt személyes
tulajdonságai,
felkészültsége: 52%
a jelölt pártállása: 9%
mindkettő egyformán: 29%
nem tudja: 10%

3. ábra

Mely párt jelöltjeit, illetve listáját kívánja támogatni október 18-án?
Fidesz:27%
MSZP:15%
FKGP:7%
SZDSZ:5%
egyéb pártok:4%
helyi szervezet:8%
nem tudja, nem kíván
pártjelöltet támogatni:41%

4. ábra

Biztosra ígérte részvételét október 18-án, az önkormányzati választásokon

százalék
Budapest46
megyei jogú város, megyeszékhely53
20 000 lakos feletti város54
5000-19 999 lakosú település51
5000 lakos alatti település70
18-29 éves48
30-45 éves59
46-59 éves66
60 év fölöttiek55
nincs érettségije52
érettségizett59
diplomás79
az átlagosnál sokkal szegényebbnek érzi magát52
az átlagosnál egy kicsit szegényebbnek érzi magát56
átlagos jövedelműnek tartja magát62
az átlagosnál magasabb jövedelműnek tartja magát66
SZDSZ-támogatók77
MSZP-támogatók67
FKGP-támogatók65
Fidesz-támogatók55
MDF-támogatók55
MIÉP-támogatók45
megkérdezettek57
szerző
Marián Béla
publikálva
1998/41. (10. 08.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Akadozik a szemétszállítás
Káosz és kosz
Radnóti András írása
Ukrajna és a magyar külpolitika
Interjúk
Gőz László, Simon Márton, Zurbó Dorottya
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Kis-Magyarország

Kultúra