Közvélemény-kutatás a pártok támogatottságáról: Jön a Fidesz

  • Marián Béla
  • 1998. március 26.

Belpol

Február és március eleje között a megkérdezettek kétharmada tudott említeni egy vagy több dolgot az elmúlt hónap legfontosabb belpolitikai eseményei közül. A legtöbben a bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos dolgokra utaltak valamilyen formában. Vízlépcsőügyben az MSZP magára maradt a véleményével, és az SZDSZ tiltakozása nyomán a kormányfő lehátrált a Nemcsók János nevével jelzett megállapodásról. Mindez természetesen nem használt a szocialisták népszerűségének: a lakosság körében 5 százalékkal, a "biztos pártválasztók" körében pedig 9 százalékkal csökkent a támogatottságuk. A változások nyertese azonban nem a megállapodás-tervezet megvétózását bejelentő koalíciós partner lett, hanem az ellenzék, elsősorban a Fidesz - mindez abból a felmérésből derül ki, amelyet a Marketing Centrum készített a Magyar Narancs és a Világgazdaság megbízásából.
Február és március eleje között a megkérdezettek kétharmada tudott említeni egy vagy több dolgot az elmúlt hónap legfontosabb belpolitikai eseményei közül. A legtöbben a bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos dolgokra utaltak valamilyen formában. Vízlépcsőügyben az MSZP magára maradt a véleményével, és az SZDSZ tiltakozása nyomán a kormányfő lehátrált a Nemcsók János nevével jelzett megállapodásról. Mindez természetesen nem használt a szocialisták népszerűségének: a lakosság körében 5 százalékkal, a "biztos pártválasztók" körében pedig 9 százalékkal csökkent a támogatottságuk. A változások nyertese azonban nem a megállapodás-tervezet megvétózását bejelentő koalíciós partner lett, hanem az ellenzék, elsősorban a Fidesz - mindez abból a felmérésből derül ki, amelyet a Marketing Centrum készített a Magyar Narancs és a Világgazdaság megbízásából.

A kampánystart az MSZP-nek sikerült a legjobban: a Marketing Centrum február eleji adatfelvétele azt mutatta, hogy a szocialisták akár a ´94-ben szerzett mandátum-mennyiséget is felülmúlhatják. A folytatás azonban kevésbé tűnik sikeresnek: a március eleji felmérés szerint már nem szerezne abszolút többséget az MSZP. Februárban csaknem 20 százalékkal vezettek a szocialisták a Fidesszel szemben, míg előnyük mostanra 4 százalékra zsugorodott. A második fordulóban - mint ahogyan azt korábbi felméréseinkben is rögzítettük - változatlanul több egyéni mandátumra számíthat a vezető ellenzéki párt, mint a nagyobbik kormánypárt; a Fidesz másodlagos támogatottsága mindig is nagyobb volt, mint a szocialistáké. Ráadásul az elmúlt hónap folyamán a Fidesz nemcsak elsődleges támogatói számát növelte jelentősen, hanem azokét is, akik saját jelöltjük kiesése után a Fidesz-jelöltekre voksolnának.

Az MSZP jó kampánystartja

annak volt köszönhető, hogy február elejére maguk mellé állították 94-es támogatóik döntő többségét. Ugyanakkor Horn Gyula kissé túl magabiztos nyilatkozatai, a koalíciós partnert érintő bírálatai, illetve a Bős-Nagymaros körül kavargó viták ismét elbizonytalanították az MSZP-hez csak lazán kötődő választókat. A vízlépcső elleni tiltakozás pedig aktivizálta az ellenzék szimpatizánsait. A Fidesz híveinek száma ugyan csak 3 százalékkal (azaz a hibahatár környékén) emelkedett a lakosság körében, ám a "biztos pártválasztók" között már 6 százalékos a párt támogatottságának javulása, és ezzel ismét szorossá vált a választási győzelemért folyó verseny. A Fideszen kívül az FKgP és az MDF közvélemény-kutatási eredményei is javultak, bár kisebb mértékben. Mindenesetre a kisgazdák megerősítették harmadik helyezésüket, az MDF pedig ismét esélyesnek látszik a parlamentbe jutásra.

Az továbbra is biztos, hogy

az FKgP nélkül nem lesz

elegendő mandátum az ellenzéki oldalon a kormányalakításhoz, az viszont kérdéses, hogy - akár az FKgP-vel együtt is - meglesz-e a szükséges többség. Mindez azért lényeges, mert felveti azt, hogy meg tudják-e őrizni jelenlegi kedvező pozícióikat az ellenzéki pártok. A Fidesz-FKgP-koalíció gondolata ugyanis továbbra is népszerűtlen, és a kisgazdákkal kötendő szövetséget csak a Fidesz híveinek harmada tartja elképzelhetőnek. Ez azt jelenti, hogy a Torgyán-Orbán-koalíció lehetősége továbbra is rontja a fiatal demokraták választási esélyeit.

Az FKgP esélyeit viszont nem csökkenti, mivel a kisgazdahívek kétharmada egyenesen szeretné, ha együtt kerülnének hatalomra a Fidesszel. A Fideszt egyébként az SZDSZ hívei is szeretnék bevonni a kormányzásba, és az MSZP-t támogatók harmadától sem idegen ez a gondolat. Ugyanakkor azok körében, akik a jelenlegi politikai irányvonalat szeretnék tartani, változatlanul az MSZP-SZDSZ-koalíció a legelfogadottabb. Olyannyira, hogy ebben a körben az az általános vélemény, hogy az SZDSZ-nek még akkor is koalícióra kellene lépnie az MSZP-vel, ha a szocialisták ismét abszolút többséget szereznének. A szabad demokraták frontemberei viszont azt nyilatkozták, hogy nagy szocialista többség esetén nem lépnek be a koalícióba. Ez akár sok szavazatot is hozhatott volna az SZDSZ számára, hiszen sokan hajlandók lennének átszavazni a kisebbik kormánypártra a koalíció fenntartása érdekében, ám a nyilatkozatok ellenére a megkérdezetteknek pontosan a fele azt gondolja, hogy az SZDSZ végül is belépne a koalícióba az MSZP abszolút többsége esetén is (ennek ellenkezőjét a válaszadók csupán 14 százaléka hitte el; a többiek nem tudtak válaszolni a kérdésre).

Horn Gyula jól érzékelte

a közvélemény hangulatváltozását, és az MSZP kongresszusán egyértelműen kiállt a jelenlegi koalíció fenntartása mellett, valamint régebbi nyilatkozataival ellentétben kiemelte azt is, hogy a kormányzati sikerekben az SZDSZ-nek is szerepe volt. Mindez növelheti pártja támogatottságát, hiszen továbbra sincs "leváltós" hangulatban az ország. Az MSZP visszaesése - a vízlépcsőügyön túl - főleg annak volt köszönhető, hogy az emberek nem díjazzák a koalíciós pártok közötti vitákat. Elsősorban azért nem, mert ezek csökkentik biztonságérzetüket. Az elmúlt hónap vitáiért egyébként valamivel többen okolták az MSZP-t, mint az SZDSZ-t, bár a legtöbb ember (52 százalék) mindkét pártot felelősnek tartotta. A kisebbik kormánypárt azonban nem veszített a támogatottságából: az SZDSZ esetében csak a másodlagos mutatók romlottak. Most négy százalékkal kevesebben tartják elképzelhetőnek, hogy esetleg rájuk szavaznak, és 5 százalékkal csökkent azok aránya is, akik szívesen látnák az SZDSZ-t a következő kormányban. Mindennek az a következménye, hogy most még rosszabbak a szabad demokrata jelöltek második fordulós esélyei, mint egy hónapja.

Növeli viszont a kormánypártok esélyeit az a tény, hogy gazdasági helyzetünk várható alakulása tekintetében mérsékelt optimizmus jellemzi a közvéleményt. Mi több, az optimisták aránya hónapról hónapra növekszik pár százalékkal, míg a határozottan pesszimistáké csökken. Jelenleg mindössze a megkérdezettek negyede számít arra, hogy az idén rosszabb lesz az ország gazdasági helyzete, mint tavaly volt, és a saját gazdasági helyzetéről is csak harmaduk gondolja ezt. A pesszimizmus természetesen az ellenzék híveire jellemző, hiszen az ellenzéki pártok frontemberei rendre megkérdőjelezik a gazdasági kibontakozásról szóló jelentéseket. Ezeket a szkeptikus nyilatkozatokat persze kissé hitelteleníti, hogy Orbán Viktor és Torgyán József még a kormánypártoknál is nagyobb gazdasági növekedést ígérnek választóiknak.

Érzékelhetően megosztja a társadalmat

a rendszerváltás megítélése is

Szinte pontosan ugyanannyi egyetértésre, mint elutasításra talált az a kijelentés, hogy a rendszerváltás több kárt, mint hasznot okozott az országnak. A rendszerváltást a legszegényebbek, a kevéssé iskolázottak, a kis településeken élők, a 46-59 évesek és a politika iránt egyáltalán nem érdeklődők ítélik meg a legnegatívabban. Pártállás szerint pedig azt látjuk, hogy a kérdés az FKgP és az SZDSZ támogatóit állítja a legélesebben szembe egymással. A kisgazdapárt híveinek körében 68 pont a rendszerváltás negatív hatásairól szóló állítás elfogadottsági indexe, míg az SZDSZ támogatóinak körében mindössze 23 pont, ami már teljes elutasítást jelez - vagyis a szabad demokrata szavazók változatlanul rendszerváltáspártiak.

Marián Béla

A Marketing Centrum Országos Piackutató Intézet Közvélemény-kutató üzletágának munkatársai 1998. március 6. és 10. között ezer véletlenszerűen kiválasztott választópolgárt kerestek fel személyesen az ország száz pontján. A mintavételi pontok tükrözik az ország településszerkezetét. Ugyanakkor a véletlen kiválasztás miatt a minta összetétele a nemek, az életkor és az iskolai végzettség szerint kismértékben eltér a népszámlálási adatok alapján várhatótól. Ezeket a kisebb eltéréseket a KSH 1996-os mikrocenzusának felhasználásával matematikai módszerrel - úgynevezett több szempontos súlyozással - korrigáltuk. A közölt adatok hibahatára a válaszadók számától és a válaszok szóródásától függően általában 3-5 százalék.

Mennyire ért egyet a következő kijelentéssel?
"A rendszerváltás több kárt, mint hasznot okozott az országnak."
százfokú skálára vetítve
18-29 évesek41
30-45 évesek51
46-59 évesek55
60 év fölöttiek51
nincs érettségije56
érettségizett42
diplomás31
5000 lakos alatt57
5000-20 000 lakos55
20 000 lakos fölötti város46
megyeszékhely,
megyei jogú város46
Budapest39
egyáltalán nem érdekli
a politika59
egy kicsit érdekli49
közepesen érdekli46
nagyon érdekli a politika43
sokkal szegényebbnek érzi
magát az átlagosnál62
egy kicsit szegényebbnek
érzi magát az átlagosnál53
átlagos jövedelműnek
tartja magát46
az átlagosnál jobb módúnak
tartja magát28
FKgP-támogató68
MDF-támogató50
Fidesz - MPP-támogató48
KDNP-támogató42
MSZP-támogató42
SZDSZ-támogató23
nem tudja, nem mondja52
összes válaszadók50
Hogyan szavaznának a 2. forduló "biztos pártválasztói" különböző felállások esetén
RésztvevőkFideszMSZPSZDSZFKgP
Fidesz-MSZP-FKgP4439*17
Fidesz-MSZP-SZDSZ503911*
Fidesz-SZDSZ-FKgP49*3120
MSZP-SZDSZ-FKgP*432235
Fidesz-MSZP5743**
Fidesz-SZDSZ65*35*
Fidesz-FKgP75**25
MSZP-FKgP*59*41
SZDSZ-FKgP**5842
Mely pártokat látná szívesen a következő kormánykoalícióban?
A pártok említési gyakorisága pártpreferencia szerint
FideszFKgPMDFKDNPMSZPSZDSZ
Fidesz-támogatók*332991620
FKgP-támogatók66*1415106
MDF-támogatók737*5916
KDNP- támogatók743825*912
MSZP-támogatók31342*67
SZDSZ-támogatók4928051*
nem tudja, nem mondja37181062722
1998. I. negyedévi összevont adatok

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.