Közvélemény-kutatás a pártok támogatottságáról: Jön a Fidesz

Február és március eleje között a megkérdezettek kétharmada tudott említeni egy vagy több dolgot az elmúlt hónap legfontosabb belpolitikai eseményei közül. A legtöbben a bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos dolgokra utaltak valamilyen formában. Vízlépcsőügyben az MSZP magára maradt a véleményével, és az SZDSZ tiltakozása nyomán a kormányfő lehátrált a Nemcsók János nevével jelzett megállapodásról. Mindez természetesen nem használt a szocialisták népszerűségének: a lakosság körében 5 százalékkal, a "biztos pártválasztók" körében pedig 9 százalékkal csökkent a támogatottságuk. A változások nyertese azonban nem a megállapodás-tervezet megvétózását bejelentő koalíciós partner lett, hanem az ellenzék, elsősorban a Fidesz - mindez abból a felmérésből derül ki, amelyet a Marketing Centrum készített a Magyar Narancs és a Világgazdaság megbízásából.

A kampánystart az MSZP-nek sikerült a legjobban: a Marketing Centrum február eleji adatfelvétele azt mutatta, hogy a szocialisták akár a ´94-ben szerzett mandátum-mennyiséget is felülmúlhatják. A folytatás azonban kevésbé tűnik sikeresnek: a március eleji felmérés szerint már nem szerezne abszolút többséget az MSZP. Februárban csaknem 20 százalékkal vezettek a szocialisták a Fidesszel szemben, míg előnyük mostanra 4 százalékra zsugorodott. A második fordulóban - mint ahogyan azt korábbi felméréseinkben is rögzítettük - változatlanul több egyéni mandátumra számíthat a vezető ellenzéki párt, mint a nagyobbik kormánypárt; a Fidesz másodlagos támogatottsága mindig is nagyobb volt, mint a szocialistáké. Ráadásul az elmúlt hónap folyamán a Fidesz nemcsak elsődleges támogatói számát növelte jelentősen, hanem azokét is, akik saját jelöltjük kiesése után a Fidesz-jelöltekre voksolnának.

Az MSZP jó kampánystartja

annak volt köszönhető, hogy február elejére maguk mellé állították 94-es támogatóik döntő többségét. Ugyanakkor Horn Gyula kissé túl magabiztos nyilatkozatai, a koalíciós partnert érintő bírálatai, illetve a Bős-Nagymaros körül kavargó viták ismét elbizonytalanították az MSZP-hez csak lazán kötődő választókat. A vízlépcső elleni tiltakozás pedig aktivizálta az ellenzék szimpatizánsait. A Fidesz híveinek száma ugyan csak 3 százalékkal (azaz a hibahatár környékén) emelkedett a lakosság körében, ám a "biztos pártválasztók" között már 6 százalékos a párt támogatottságának javulása, és ezzel ismét szorossá vált a választási győzelemért folyó verseny. A Fideszen kívül az FKgP és az MDF közvélemény-kutatási eredményei is javultak, bár kisebb mértékben. Mindenesetre a kisgazdák megerősítették harmadik helyezésüket, az MDF pedig ismét esélyesnek látszik a parlamentbe jutásra.

Az továbbra is biztos, hogy

az FKgP nélkül nem lesz

elegendő mandátum az ellenzéki oldalon a kormányalakításhoz, az viszont kérdéses, hogy - akár az FKgP-vel együtt is - meglesz-e a szükséges többség. Mindez azért lényeges, mert felveti azt, hogy meg tudják-e őrizni jelenlegi kedvező pozícióikat az ellenzéki pártok. A Fidesz-FKgP-koalíció gondolata ugyanis továbbra is népszerűtlen, és a kisgazdákkal kötendő szövetséget csak a Fidesz híveinek harmada tartja elképzelhetőnek. Ez azt jelenti, hogy a Torgyán-Orbán-koalíció lehetősége továbbra is rontja a fiatal demokraták választási esélyeit.

Az FKgP esélyeit viszont nem csökkenti, mivel a kisgazdahívek kétharmada egyenesen szeretné, ha együtt kerülnének hatalomra a Fidesszel. A Fideszt egyébként az SZDSZ hívei is szeretnék bevonni a kormányzásba, és az MSZP-t támogatók harmadától sem idegen ez a gondolat. Ugyanakkor azok körében, akik a jelenlegi politikai irányvonalat szeretnék tartani, változatlanul az MSZP-SZDSZ-koalíció a legelfogadottabb. Olyannyira, hogy ebben a körben az az általános vélemény, hogy az SZDSZ-nek még akkor is koalícióra kellene lépnie az MSZP-vel, ha a szocialisták ismét abszolút többséget szereznének. A szabad demokraták frontemberei viszont azt nyilatkozták, hogy nagy szocialista többség esetén nem lépnek be a koalícióba. Ez akár sok szavazatot is hozhatott volna az SZDSZ számára, hiszen sokan hajlandók lennének átszavazni a kisebbik kormánypártra a koalíció fenntartása érdekében, ám a nyilatkozatok ellenére a megkérdezetteknek pontosan a fele azt gondolja, hogy az SZDSZ végül is belépne a koalícióba az MSZP abszolút többsége esetén is (ennek ellenkezőjét a válaszadók csupán 14 százaléka hitte el; a többiek nem tudtak válaszolni a kérdésre).

Horn Gyula jól érzékelte

a közvélemény hangulatváltozását, és az MSZP kongresszusán egyértelműen kiállt a jelenlegi koalíció fenntartása mellett, valamint régebbi nyilatkozataival ellentétben kiemelte azt is, hogy a kormányzati sikerekben az SZDSZ-nek is szerepe volt. Mindez növelheti pártja támogatottságát, hiszen továbbra sincs "leváltós" hangulatban az ország. Az MSZP visszaesése - a vízlépcsőügyön túl - főleg annak volt köszönhető, hogy az emberek nem díjazzák a koalíciós pártok közötti vitákat. Elsősorban azért nem, mert ezek csökkentik biztonságérzetüket. Az elmúlt hónap vitáiért egyébként valamivel többen okolták az MSZP-t, mint az SZDSZ-t, bár a legtöbb ember (52 százalék) mindkét pártot felelősnek tartotta. A kisebbik kormánypárt azonban nem veszített a támogatottságából: az SZDSZ esetében csak a másodlagos mutatók romlottak. Most négy százalékkal kevesebben tartják elképzelhetőnek, hogy esetleg rájuk szavaznak, és 5 százalékkal csökkent azok aránya is, akik szívesen látnák az SZDSZ-t a következő kormányban. Mindennek az a következménye, hogy most még rosszabbak a szabad demokrata jelöltek második fordulós esélyei, mint egy hónapja.

Növeli viszont a kormánypártok esélyeit az a tény, hogy gazdasági helyzetünk várható alakulása tekintetében mérsékelt optimizmus jellemzi a közvéleményt. Mi több, az optimisták aránya hónapról hónapra növekszik pár százalékkal, míg a határozottan pesszimistáké csökken. Jelenleg mindössze a megkérdezettek negyede számít arra, hogy az idén rosszabb lesz az ország gazdasági helyzete, mint tavaly volt, és a saját gazdasági helyzetéről is csak harmaduk gondolja ezt. A pesszimizmus természetesen az ellenzék híveire jellemző, hiszen az ellenzéki pártok frontemberei rendre megkérdőjelezik a gazdasági kibontakozásról szóló jelentéseket. Ezeket a szkeptikus nyilatkozatokat persze kissé hitelteleníti, hogy Orbán Viktor és Torgyán József még a kormánypártoknál is nagyobb gazdasági növekedést ígérnek választóiknak.

Érzékelhetően megosztja a társadalmat

a rendszerváltás megítélése is

Szinte pontosan ugyanannyi egyetértésre, mint elutasításra talált az a kijelentés, hogy a rendszerváltás több kárt, mint hasznot okozott az országnak. A rendszerváltást a legszegényebbek, a kevéssé iskolázottak, a kis településeken élők, a 46-59 évesek és a politika iránt egyáltalán nem érdeklődők ítélik meg a legnegatívabban. Pártállás szerint pedig azt látjuk, hogy a kérdés az FKgP és az SZDSZ támogatóit állítja a legélesebben szembe egymással. A kisgazdapárt híveinek körében 68 pont a rendszerváltás negatív hatásairól szóló állítás elfogadottsági indexe, míg az SZDSZ támogatóinak körében mindössze 23 pont, ami már teljes elutasítást jelez - vagyis a szabad demokrata szavazók változatlanul rendszerváltáspártiak.

Marián Béla

A Marketing Centrum Országos Piackutató Intézet Közvélemény-kutató üzletágának munkatársai 1998. március 6. és 10. között ezer véletlenszerűen kiválasztott választópolgárt kerestek fel személyesen az ország száz pontján. A mintavételi pontok tükrözik az ország településszerkezetét. Ugyanakkor a véletlen kiválasztás miatt a minta összetétele a nemek, az életkor és az iskolai végzettség szerint kismértékben eltér a népszámlálási adatok alapján várhatótól. Ezeket a kisebb eltéréseket a KSH 1996-os mikrocenzusának felhasználásával matematikai módszerrel - úgynevezett több szempontos súlyozással - korrigáltuk. A közölt adatok hibahatára a válaszadók számától és a válaszok szóródásától függően általában 3-5 százalék.

Mennyire ért egyet a következő kijelentéssel?
"A rendszerváltás több kárt, mint hasznot okozott az országnak."
	százfokú skálára vetítve
18-29 évesek	41
30-45 évesek	51
46-59 évesek	55
60 év fölöttiek	51
nincs érettségije	56
érettségizett	42
diplomás	31
5000 lakos alatt	57
5000-20 000 lakos	55
20 000 lakos fölötti város	46
megyeszékhely,
megyei jogú város	46
Budapest	39
egyáltalán nem érdekli
a politika	59
egy kicsit érdekli	49
közepesen érdekli	46
nagyon érdekli a politika	43
sokkal szegényebbnek érzi
magát az átlagosnál	62
egy kicsit szegényebbnek
érzi magát az átlagosnál	53
átlagos jövedelműnek
tartja magát	46
az átlagosnál jobb módúnak
tartja magát	28
FKgP-támogató	68
MDF-támogató	50
Fidesz - MPP-támogató	48
KDNP-támogató	42
MSZP-támogató	42
SZDSZ-támogató	23
nem tudja, nem mondja	52
összes válaszadók	50
Hogyan szavaznának a 2. forduló "biztos pártválasztói" különböző felállások esetén
Résztvevők	Fidesz	MSZP	SZDSZ	FKgP
Fidesz-MSZP-FKgP	44	39	*	17
Fidesz-MSZP-SZDSZ	50	39	11	*
Fidesz-SZDSZ-FKgP	49	*	31	20
MSZP-SZDSZ-FKgP	*	43	22	35
Fidesz-MSZP	57	43	*	*
Fidesz-SZDSZ	65	*	35	*
Fidesz-FKgP	75	*	*	25
MSZP-FKgP	*	59	*	41
SZDSZ-FKgP	*	*	58	42
Mely pártokat látná szívesen a következő kormánykoalícióban?
A pártok említési gyakorisága pártpreferencia szerint
	Fidesz	FKgP	MDF	KDNP	MSZP	SZDSZ
Fidesz-támogatók	*	33	29	9	16	20
FKgP-támogatók	66	*	14	15	10	6
MDF-támogatók	73	7	*	5	9	16
KDNP- támogatók	74	38	25	*	9	12
MSZP-támogatók	31	3	4	2	*	67
SZDSZ-támogatók	49	2	8	0	51	*
nem tudja, nem mondja	37	18	10	6	27	22
1998. I. negyedévi összevont adatok