A Marketing Centrum 1998. április elején készült felmérése során arra kérte az embereket, döntsék el 40 különböző dologról, fogalomról, hogy szeretik-e ezeket, közömbösek-e iránta, vagy nem szeretik. A feladat nem keltett ellenérzéseket a kérdezettekben, hiszen 92 százalékuk mind a 40 dologra mondott valamit, és legalább öt fogalomról sarkos véleményt nyilvánított (azaz szerette vagy nem szerette). A lista tudatosan volt nagyon kevert: a válaszok elemzése önmagában is izgalmas. Például "1956"-ra többen mondták azt, hogy nem szeretik, mint ahányan pozitívan viszonyulnak hozzá. A "kommunizmus", a "baloldal", a "nacionalizmus", a "konzervativizmus", a "jobboldal", illetve a "tüntetés" és a "sztrájk" szintén több ellenérzést, mint pozitív reakciót váltanak ki a közvéleményből - ugyanakkor a "környezetvédők", a "sajtószabadság" és a "piacgazdaság" pozitív töltésű fogalmak, a "liberalizmus" és a "szocializmus" mérlege pedig nullán áll. A 40-es listán szerepelt 11 nép, illetve etnikum neve is. A "franciák"-hoz, az "amerikaiak"-hoz, a "németek"-hez és a "lengyelek"-hez valamivel többen viszonyulnak pozitívan, mint negatívan, a "zsidók" esetében gyakorlatilag nullán áll a mérleg, a "cigányok", az "arabok", a "kínaiak", a "románok", az "oroszok" és a "szlovákok" viszont általában ellenérzést váltottak ki a megkérdezettekből.
Az alábbiakban azt vizsgáljuk, hogy milyen érzelmi, ideológiai jellegzetességei vannak a Fidesz, az FKgP, az MSZP és az SZDSZ szavazótáborának. A könnyebb kezelhetőség érdekében a válaszokat úgynevezett mérlegindexekre vetítettük egy nagyon egyszerű szabály szerint: szereti = +100; közömbös = 0; nem szereti = -100.
Először azt mutatjuk be, hogy miben és mennyiben tér el (matematikai statisztikai értelemben is) jelentősen a valamilyen pártot választók véleménymegoszlása azokétól, akik nem pártnévvel válaszoltak a választási preferenciákat firtató kérdésekre. (Lásd 1. táblázatunkat.)
Egy hónappal a májusi választások előtt a megkérdezettek 29 százalékáról nem derült ki, hogy melyik a kedvenc pártjuk. Õk háromféle választ szoktak adni: 1. nem tudom (19 százalék), 2. nem mondom meg, titok (8), 3. semmiképpen sem megyek el szavazni (7). Ez nem meglepő, hiszen őket lényegesen kevésbé érdekli a politika, mint azokat, akik úgynevezett "biztos szavazók". Részben ez az oka annak is, hogy körükben kevésbé népszerű az euroatlanti integráció, mint általában. Ugyanakkor a pénz és a piacgazdaság mérlegindexe is alacsonyabb: ennek elsősorban az a magyarázata, hogy ez a kör tipikusan a rendszerváltás vesztesei közül került ki, anyagi helyzete és az iskolázottsága általában elmarad a pártot választókétól.
Az MSZP hívei
természetesen "jóval baloldalibbak" a többi párt átlagánál, de az átlagnál fontosabb számukra az Európai Unió is, és nem ellenségesek a politikával szemben. (E két dolog többnyire szorosan összefügg egymással.) Az, hogy a szocialisták hívei másoknál elutasítóbbak a kapitalizmussal, a vallással és a nacionalizmussal szemben, tulajdonképpen az összes nyugat-európai baloldali pártra jellemző. Az viszont már nem, hogy az MSZP hívei rendpártibbak a többi párt átlagánál, és kevésbé szeretik a környezetvédőket is. Az, hogy az átlagosnál is lesújtóbb a véleményük a sztrájkról és a tüntetésről, elsősorban abból adódik, hogy ezek általában a mindenkori kormányok ellen irányulnak, márpedig most a szocialisták a kormány vezető ereje. Mint ahogy valószínűleg annak is napi politikai okai lehetnek, hogy másoknál kevésbé kedvelik a környezetvédőket (vízlépcső!).
A Fidesz-szavazók
érzelmi, ideológiai profilja egyértelműen egy jobboldali párt szavazótáborának a profilja, és nyoma sincs benne liberális elemeknek (hacsak a környezetvédők iránti rokonszenvet nem tekintjük ilyennek) - sőt az arabokkal szemben még az átlagosnál is elutasítóbbak. Meglehet, ez utóbbinak elsősorban életkori okai vannak, mint ahogy annak is, hogy másoknál jobban kedvelik az amerikaiakat. Az idősebb korosztályok tagjai viszont még azt tanulták, hogy az amerikaiak ellenségeink, míg az arabokkal szolidárisak voltunk. (Lásd 3. táblázatunkat.)
Az FKgP-szimpatizánsok
profilja egyáltalán nem nevezhető jobboldali, konzervatív profilnak, ugyanakkor antiliberálisnak egyértelműen igen. Az is kitűnik, hogy Torgyán József pártja elsősorban a rendszerváltás veszteseit szólította meg. Ebből adódik az is, hogy az FKgP hívei szeretik a szegényeket, míg például a Fidesz támogatói közömbösek irántuk. (Lásd 4. táblázatunkat.)
A Fidesz és az FKgP profilját más szempontból is érdemes egybevetni, hiszen a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a két párt csak együtt válthatja le a jelenlegi koalíciót, már ha. Ugyanakkor a két tábor értékválasztásaiban csak a szocialistaellenesség a közös nevező, illetve az, hogy a jobboldali konzervatív értékvilághoz köthető fogalmak közül más-más elemek különítik el a két párt táborát a többi pártétól.
A "sztrájk" és a "tüntetés" az FKgP táborában a legkevésbé elutasított fogalmak. Ez az FKgP politikai radikalizmusának egyértelmű visszajelzése - ugyanakkor a kisgazdapárt híveinek kevésbé negatív fogalom a "hatalom", mint másoknak.
Erre az ellentmondásra, és a profil számos más elemére elsősorban az a magyarázat, hogy minden párt tábora közül az FKgP híveinek a legalacsonyabb az átlagos iskolai végzettsége. Ebből adódik egyébként az is, hogy a kisgazdák körében alacsony az euroatlanti integrációnak és a politikának a presztízse.
Az SZDSZ-pártiak profilja
egyértelműen liberális. A párt hívei számára kiugróan fontos érték a sajtószabadság és a környezetvédelem, és - ellentétben a Fidesszel -többségük a "liberalizmus"-t is szereti (5. táblázat). Ráadásul a kapitalizmus számukra kevésbé szitokszó, mint másoknak, ugyanakkor a "hatalom" a legkevésbé szeretett dolog körükben. Az SZDSZ-hívek liberalizmusa azonban csak a többi párt táborához viszonyítva egyértelmű, hiszen náluk is negatív például a "cigányok" mérlegindexe (igaz, kevésbé, mint a többi párt táborában), és a szomszédos országok népeivel, illetve az arabokkal szemben is megértőbbek másoknál.
Marián Béla
A Marketing Centrum Országos Piackutató Intézet Közvélemény-kutató Üzletágának munkatársai 1998. április 3. és 7. között ezer véletlenszerűen kiválasztott választópolgárt kerestek fel személyesen, az ország száz településén. A mintavételi pontok tükrözik az ország településszerkezetét. Ugyanakkor a véletlen kiválasztás miatt a minta összetétele a nemek, az életkor és az iskolai végzettség szerint kismértékben eltér a népszámlálási adatok alapján várhatótól. Ezeket a kisebb eltéréseket a KSH 1996-os mikrocenzusának felhasználásával matematikai módszerrel - úgynevezett több szempontos súlyozással - korrigáltuk. A közölt adatok hibahatára a válaszadók számától és a válaszok szóródásától függően általában 3-5 százalék.
1. táblázat
Érzelmi, ideológiai különbségek a pártot választók és a bizonytalanok között
| pártvá- | bizony- | lasztók | talanok | |
| politika | -15 | -38 | ||
| választás | +36 | +21 | ||
| amerikaiak | -15 | +9 | ||
| NATO | +28 | +10 | ||
| Világbank | +5 | +9 | ||
| Európai Unió | +36 | +24 | ||
| pénz | +76 | +64 | ||
| piacgazdaság | +32 | +23 |
2. táblázat
| Érzelmi, ideológiai különbségek az MSZP és más pártok szavazói között | ||
| MSZP | más pártok | |
| szocializmus | +22 | -16 |
| baloldal | +9 | -21 |
| politika | +1 | -22 |
| kommunizmus | -30 | -52 |
| jobboldal | -30 | -11 |
| vallás | +12 | +31 |
| kapitalizmus | -41 | -24 |
| Európai Unió | +47 | +31 |
| sztrájk | -51 | -36 |
| tüntetés | -50 | -35 |
| környezetvédők | +47 | +61 |
| rendszerváltás | -7 | +7 |
| nacionalizmus | -47 | -33 |
3. táblázat
| Érzelmi, ideológiai különbségek a Fidesz és más pártok szavazói között | ||
| Fidesz | más pártok | |
| kommunizmus | -60 | -38 |
| rendszerváltás | +15 | -4 |
| szocializmus | -14 | +3 |
| szegények | +6 | +23 |
| jobboldal | -7 | -22 |
| amerikaiak | +17 | +2 |
| baloldal | -20 | -6 |
| környezetvédők | +65 | +52 |
| politika | -23 | -11 |
| arabok | -57 | -47 |
| nacionalizmus | -31 | -41 |
4. táblázat
Érzelmi, ideológiai különbségek az FKgP és más pártok szavazói között
| FKgP | más pártok | |
| rendszerváltás | -22 | +6 |
| sajtószabadság | +31 | +56 |
| liberalizmus | -15 | +10 |
| NATO | +7 | +31 |
| szegények | +37 | +14 |
| vallás | +43 | +21 |
| politika | -34 | -12 |
| sztrájk | -24 | -44 |
| tüntetés | -25 | -43 |
| Európai Unió | +22 | +38 |
| oroszok | -37 | -22 |
| szocializmus | -16 | -4 |
| privatizáció | -43 | -29 |
| hatalom | -19 | -32 |
5. táblázat
Érzelmi, ideológiai különbségek az SZDSZ és más pártok szavazói között
| SZDSZ | más pártok | |
| sajtószabadság | +73 | +50 |
| környezetvédők | +75 | +54 |
| liberalizmus | +24 | +3 |
| zsidók | +12 | -8 |
| románok | -22 | -41 |
| kapitalizmus | -14 | -32 |
| arabok | -36 | -53 |
| szlovákok | -8 | -24 |
| cigányok | -38 | -54 |
| hatalom | -47 | -28 |
| Világbank | +17 | +3 |
