A felmérés előtti időszakban - minden bizonnyal a karácsonyi és az újévi ünnepek miatt - 70-ről 53 százalékra csökkent azok aránya, akik válaszoltak valamit arra a kérdésre, hogy mik voltak az elmúlt hónap legfontosabb belpolitikai eseményei. Decemberben a megkérdezettek 53 százaléka említette a NATO-népszavazást, most viszont mindössze 13 százalékuk. Ezzel együtt még mindig ezt mondták a legtöbben. A bős-nagymarosi vízlépcsőhöz kapcsolható dolgokat a válaszadók 11 százaléka említette, az ár- és a nyugdíjemelésekről 10-10 százalékuknak volt tudomása, míg a székesfehérvári romák elhúzódó kálváriájáról 7 százalékuknak. Pártügyeket, választási előkészületeket 6 százalék említett, a 65 év fölöttiek ingyenes utazását a megkérdezettek 5 százaléka tartotta említésre méltónak, a költségvetés elfogadását viszont mindössze 1 százalékuk.
Alakulások
A botránymentes, politikailag csendesebb időszakok általában a kormánypártok népszerűségének kedveznek, ráadásul Horn Gyula számos ajándékot helyezett (elsősorban a nyugdíjas) választók karácsonyfája alá. Mindez meg is látszik az MSZP közvélemény-kutatási eredményein: az összes megkérdezett körében 4 százalékkal, a biztos pártválasztók körében pedig 8 százalékkal nőtt a nagyobbik kormánypárt támogatottsága. Ugyanakkor az FKgP mutatói 3, illetve 5 százalékkal romlottak. Vagyis a kampány felgyorsulása előtt a Fidesz és az MSZP küzd egymással az első helyért, a harmadikért pedig az FKgP és az SZDSZ, miközben más párt aligha fogja átlépni az ötszázalékos küszöböt.
A változások egyébként azt is eredményezték, hogy a koalíció támogatottsága meghaladja az ellenzékét, amire utoljára 1996 májusában volt példa. Jelenleg a biztos szavazók 36 százaléka adná a voksát a koalíció pártjaira, míg valamelyik ellenzéki pártra mindössze 33 százalékuk. Érdemes megnézni ebből a szempontból a ´94. januári helyzetet is. Akkor a "biztos szavazók" 21 százaléka akart az akkori kormánypártokra szavazni, miközben az ellenzéki pártok támogatottsága 47 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy az előző választások előtt egyértelműen "leváltós" hangulatban volt a közvélemény, most viszont nincs. Valószínűleg ez is szerepet játszik abban, hogy jelenleg a megkérdezettek 58 százaléka ígéri biztosra választási részvételét, míg 1994 januárjában 63 százalékuk ígérte ezt.
Ha pártonként is összevetjük az 1994. januári adatokat a mostaniakkal, azt látjuk, hogy az MSZP, a Fidesz és az FKgP valamivel jobb esélyekkel vág neki a választásoknak, mint legutóbb, az összes többi párt pedig rosszabbakkal. A Fidesz helyzete nemcsak a mutatók tekintetében jobb, mint ´94-ben, hanem támogatottságuk alakulása szempontjából is. Az előző választási ciklusban kifejezetten rossz volt a Fidesz "formaidőzítése". Támogatottságuk 1992-ben volt a csúcson, 1993-ban viszont leszálló ágba kerültek, és hanyatlásuk meg sem állt a választásokig. Most viszont ´97-ben növekedett a legjobban a fiatal demokraták támogatottsága, és jelenleg inkább stagnálnak, mint hanyatlanak. Más a helyzet az FKgP-vel. Az előző ciklusban kisgazdapártból több is akadt, ám komoly támogatottsága csak a Torgyán József-féle formációnak volt. Az viszont meglehetősen állandónak mutatkozott, 5 százalék körül. A mostani ciklusban ezzel szemben az FKgP lakossági támogatottsága többször is elérte a 18 százalékot, ám jelenleg határozottan leszálló ágban vannak, így egyáltalán nem biztos, hogy meg tudják őrizni harmadik helyezésüket a hagyományosan jól kampányoló szabad demokratákkal szemben, s ennek komoly következményei lehetnek a második fordulóban.
A dolgok állása most
Az MSZP ´94-ben annak köszönhette elsöprő választási győzelmét, hogy csaknem az összes egyéni mandátumot besöpörte. Támogatottságuk ´93-ban kezdett szép fokozatosan növekedni, és éppen ´94 januárjában átvették a Fidesztől a vezető ellenzéki párt szerepét, így aztán az akkori második fordulóban be tudták gyűjteni a "leváltós" szavazatok döntő többségét. Jelenleg jelentősen nagyobb a szocialisták támogatottsága, mint ´94 januárjában volt, ám az egyelőre korántsem tűnik biztosnak, hogy ismét be tudják majd gyűjteni az egyéni mandátumok döntő többségét. Tehát hiába számíthat most valamivel jobb első fordulós eredményre az MSZP, mint ´94-ben, az még nem dőlt el egyértelműen, hogy ismét abszolút többséget szereznek-e. Ebben elsősorban a Fidesz, másodsorban az SZDSZ akadályozhatja meg őket. A Fidesz - Magyar Polgári Párt második fordulós esélyei változatlanul jobbak valamivel a szocialistákéinál. Főleg azért, mert ők gyűjtik majd be a "leváltós" szavazatokat. Abban az esetben pedig, ha az SZDSZ át tudja venni az FKgP-től a harmadik helyezést, akkor a folytonosságra szavazók voksai sem kerülnek mind egy szálig a nagyobbik kormánypárthoz. Főleg azért nem, mert az SZDSZ-nek vannak hagyományosan jó körzetei és kifejezetten népszerű jelöltjei: így jó eséllyel pályáznak néhány egyéni mandátumra. Az FKgP-nek ugyanakkor még abban az esetben sincs túl sok esélye egyéni mandátumok szerzésére, ha megőrzi harmadik helyezését, hiszen nincs olyan második fordulós felállás, amelyben jelöltjeik meg tudnák verni akár a Fidesz, akár az MSZP vagy akár az SZDSZ jelöltjeit.
Marián Béla
A Marketing Centrum Országos Piackutató Intézet Közvélemény-kutató üzletágának munkatársai 1998. január 16. és 20. között ezer véletlenszerűen kiválasztott választópolgárt kerestek fel személyesen az ország száz pontján. A mintavételi pontok tükrözik az ország településszerkezetét. Ugyanakkor a véletlen kiválasztás miatt a minta összetétele a nemek, az életkor és az iskolai végzettség szerint kismértékben eltér a népszámlálási adatok alapján várhatótól. Ezeket a kisebb eltéréseket a KSH 1996-os mikrocenzusának felhasználásával matematikai módszerrel - úgynevezett többszempontos súlyozással - korrigáltuk. A közölt adatok hibahatára a válaszadók számától és a válaszok szóródásától függően általában 3-5 százalék.
| Hogyan szavaznának a 2. forduló "biztos pártválasztói" különböző felállások esetén? | |||||
| Résztvevők: | Fidesz | MSZP | SZDSZ | FKgP | |
| Fidesz-MSZP-FKgP | 41 | 44 | * | 15 | |
| MSZP-SZDSZ-FKgP | * | 48 | 22 | 30 | |
| Fidesz-SZDSZ-FKgP | 43 | * | 37 | 20 | |
| Fidesz-MSZP | 53 | 47 | * | * | |
| Fidesz-SZDSZ | 62 | * | 38 | * | |
| Fidesz-FKgP | 75 | * | * | 25 | |
| MSZP-FKgP | * | 64 | * | 36 | |
| SZDSZ-FKgP | * | * | 62 | 38 |
