A közvéleményt élénken foglalkoztatják a romák és az önkormányzatok közötti konfliktusok. (Szeptember elején például a megkérdezettek 77 százaléka hallott valamit a sátoraljaújhelyi önkormányzat esetéről a ricsei romákkal.) A konfliktusról - arról, hogy a székesfehérvári önkormányzat 25 négyzetméteres, közművesítés nélküli alumínium lakó-konténerbe akart kilakoltatni 13 roma családot (37 kiskorú gyermekkel) egy bontásra ítélt házból, a Rádió utca 11.-ből - a megkérdezettek 90 százaléka (!) értesült. Arról is igen sokan tudtak, hogy az önkormányzat döntése ellen tüntettek az érintett családok, a Gettóellenes Bizottság (GeB) és más jogvédő szervezetek. Azt viszont, hogy a konténereket a városon kívül, egy kutyamenhely mellé telepítenék, már csak a válaszadók fele hallotta.
Mintavétel
A válaszadók életkora, lakóhelyének mérete, jövedelmi helyzete és politika iránti érdeklődése befolyásolja a tájékozottság mértékét, ugyanakkor ez nem függ a kérdezettek iskolai végzettségétől. A legtájékozottabbaknak a 30-59 évesek, a kisvárosokban, illetve községekben élők, a politika iránt legalább közepesen érdeklődők és az átlagos jövedelműek mutatkoztak. A pártállás szerint viszont azt találtuk, hogy a Fidesz híveinek körében a többi párt táboráéhoz képest még akkor is alacsonyabb a tájékozottsági mutató, ha kiszűrjük az életkor hatását. Székesfehérvárnak már két ciklus óta fideszes polgármestere van, és a város pozitív példaként szokott szerepelni a fiatal polgári demokraták propagandájában, ezért is hárítják a párt hívei az onnan érkező rossz híreket.
Akár voltak előzetes ismeretei valakinek, akár nem, munkatársaink röviden ismertették az önkormányzat, illetve a GeB érvelését, majd megkérdezték az embereket, hogy melyik álláspont áll közelebb az övékhez. A véleménynyilvánítás elől meglehetősen sokan kitértek (23 százalék), viszont az önkormányzat érvelését kétszer annyian fogadták el, mint a Gettóellenes Bizottságét (39, illetve 19 százalék). E mögött mindenekelőtt a társadalom cigányellenessége húzódik meg, de az is, hogy a kívülállók és a részleteket nem ismerők számára a székesfehérvári önkormányzat (tervezett) intézkedése nem nyilvánvalóan diszkriminatív.
Magyarországon nem könnyű felmérni a cigányokkal kapcsolatos érzelmeket. Mivel már a szocializmus évei alatt is politikailag inkorrektnek számított a nyílt cigányellenesség, az emberek részben elfogadták, részben pedig jól megtanulták a nyilvánosan is vállalható véleményeket. Munkatársaink ezért megkérték a mintába került polgárokat: mondják meg, mennyire értenek egyet három állítással. A többség egyedül azt az állítást fogadta el fenntartások nélkül, hogy az etnikumok közötti konfliktusok kialakulásáért elsősorban maguk a cigányok a felelősek. Ez az állítás ma már nyilvánosan is vállalható, hiszen maga a miniszterelnök rendre hasonlókat mond minden, romákat érintő nyilatkozatában: a cigányoknak el kellene határolódniuk a körükből kikerülő bűnözőktől stb. Ráadásul a relatív többség (43 százalék) szerint igenis van cigánykérdés. Õk teljesen elvetik azt az állítást, hogy csak szegénykérdés van. A többségi társadalom felelősségére utaló állítás megítélése viszont nagyon megosztja a közvéleményt.
Tipológia
A három kérdésre adott válaszok együttes elemzése alapján három csoportba sorolhatók a válaszadók. Az első csoport tagjai nyíltan cigányellenesek, szerintük igenis van cigánykérdés, és az etnikumközi konfliktusokért egyértelműen a cigányok a felelősek. Ugyanakkor a csoportba tartozók egy része valamennyire egyetért azzal az állítással is, hogy a leszakadó kisebbség hosszabb távon a demokráciát és a szabadságot is veszélyezteti. A csoportba nagyjából a megkérdezettek 45 százaléka sorolható be.
A második csoport tagjait elsősorban az különbözteti meg az előzőtől, hogy szerintük nem cigány-, hanem csak szegénykérdés van. Ugyanakkor a csoport tagjainak többsége teljesen egyetért azzal, hogy a konfliktusokért a cigányok felelősek. Õk tehát szintén negatívan viszonyulnak a romákhoz, ám ezt nem (feltétlenül) etnikai alapon teszik. A megkérdezettek 31 százalékát lehet ide sorolni.
Végül a harmadik csoportba azok kerültek, akik szerint van ugyan cigánykérdés, de a konfliktusokért nem (vagy legalábbis nem csak) a cigányok felelősek, és a többségnek segítenie kéne a leszakadó kisebbségeket. Ebbe a csoportba a megkérdezettek pontosan ötöde tartozik. (A hiányzó 4 százalék nem válaszolt kérdéseinkre.)
A székesfehérvári önkormányzat érvelésével az 1. csoport tagjai értenek egyet a legnagyobb valószínűséggel, a 3. csoport tagjai pedig általában a Gettóellenes Bizottság álláspontját támogatják. A 2. csoport véleménymegoszlása inkább az 1. csoportéhoz hasonlít, ám ezek az összefüggések korántsem automatikusak. Mindez viszont azt jelzi, hogy az eset megítélése nem pusztán attitűdök kérdése.
A társadalom valamennyi szegmensében jelen vannak mindhárom csoport tagjai, de az arányok lakóhely, életkor és iskolai végzettség szerint eltérőek. Budapesten az átlagosnál kevesebb a nyíltan cigányellenesek aránya, míg a községekben élők körében ők alkotják az abszolút többséget (52 százalék). A fővárosban a 45 évnél fiatalabbak körében, illetve az érettségizettek és a diplomások között a 3. csoportba tartozók aránya 7-9 százalékkal magasabb az átlagosnál, míg a 60 év fölöttiek körében a 2. csoportba tartozók aránya a kiugróan magas (41 százalék). Azaz a legidősebbek körében él a leginkább az a hagyomány, hogy leplezni illik a romákkal szembeni ellenérzéseket. A 18-29 évesek között a cigányellenesek aránya átlagos, a 3. csoportba tartozóké viszont magasabb az átlagosnál. Ez viszont azt jelenti, hogy az etnikai kérdések megítélése éppen a legfiatalabbakat osztja meg a leginkább.
Szerepek
Ami a székesfehérvári konfliktust illeti, annak kiéleződésében minden érintettnek elég nagy szerepet tulajdonít a közvélemény, ám a legnagyobbat az érintett családoknak és a cigány szervezeteknek. Adatainkból ezenkívül az is megállapítható, hogy a szervezetek szerepének megítélésére jóval többen vállalkoztak, mint a személyek szerepének értékelésére.
A válaszok együttes elemzése azt mutatja, hogy a fejekben jól elkülönülnek az egy körbe tartozó szereplők, és a megkérdezettek négy csoportba sorolhatók. A legnépesebb csoport tagjai mind az önkormányzatnak, mind a romáknak, mind a Belügyminisztériumnak (közel egyformán) nagy szerepet tulajdonítanak a konfliktus kiéleződésében. A polgárok 41 százaléka jellemezhető így. A megkérdezettek 27 százaléka szerint viszont csak a romák felelősek a történtekért, míg 11 százalékuk szerint csak az önkormányzat. Végül a kérdezettek ötöde nem vállalkozott arra, hogy legalább két szereplő felelősségéről ítéletet alkosson.
Arról, hogy Kuncze Gábor felkérte a székesfehérvári polgármestert: halasszák el a kilakoltatást, és a város keressen más megoldást a konténerek helyett, a megkérdezettek 65 százaléka értesült. Magáról a fellépésről megoszlanak a vélemények. A relatív többség szerint ez nem volt kötelessége a belügyminiszternek, de joga volt hozzá. A kérdezettek ötöde viszont úgy vélekedik, hogy a felkérés sértette a székesfehérvári önkormányzat függetlenségét. Igaz, pontosan ennyien vannak azok is, akik szerint Kuncze Gábornak kötelessége volt fellépni a békés rendezés érdekében, vagyis a nagy többség legalábbis nem ítéli el a beavatkozást. Persze az adatok értelmezésénél figyelembe kell venni, hogy viszonylag magas (23 százalék) azok aránya, akik nem akartak vagy nem tudtak állást foglalni a kérdésben. Kuncze Gábor fellépésének megítélését befolyásolja a válaszadók viszonya a cigányokhoz, és természetesen a beavatkozás azok szerint sérti az önkormányzatok függetlenségét, akik ellenségesek a romákkal. A pártállás is befolyásolja a véleményeket: a belügyminiszter fellépését az SZDSZ hívei támogatják a legnagyobb valószínűséggel, míg leginkább az MDF, illetve a KDNP támogatói szerint csorbult az önkormányzat függetlensége.
Végül is kompromisszumos megoldás született az ügyben. Az önkormányzat ragaszkodott a kilakoltatáshoz és a balesetveszélyessé vált épület lebontásához, de a konténerek helyett a városon belül kerestek ideiglenes elhelyezési lehetőséget, és forrást biztosítanak a végleges megoldáshoz. A közvéleményt ez igen-igen megosztja: a megkérdezettek 35 százaléka szerint ragaszkodni kellett volna az eredeti határozathoz, azaz a kutyamenhely mellé telepített konténergettóhoz.
Munkatársaink azt is megkérdezték, hogy a konfliktus megoldásában milyen szerepet tulajdonítanak az ügy egyes szereplőinek a válaszadók. Az önkormányzat megítélése volt a legkedvezőbb, a romáké a legkedvezőtlenebb, ugyanakkor valamennyi félnek meglehetősen nagy jelentőséget tulajdonított a közvélemény. Ez azt jelzi, hogy a polgárok értékelik a kompromisszumkészséget.
Az emberek elsősorban "önkormányzat kontra romák"-ügyként kezelték a történteket, így a miniszter, illetve a minisztérium csak mellékszereplő. A konfliktus kiéleződésében és megoldásában játszott szerepek megítélése természetesen összefügg egymással, de korántsem ellentmondásmentesen. Főleg azért nem, mert nagyon sokan vannak azok, akik mind a kiéleződésben, mind a megoldásban kiemelt szerepet tulajdonítanak mindegyik félnek. Mindazonáltal a Belügyminisztérium és Kuncze Gábor is magasabb pontszámot kapott a békés megoldásban játszott szerepére, mint a konfliktus kiéleződésében játszottra.
Marián Béla
Mennyire ért egyet a következő állításokkal?
| teljesen | nagyobb | kisebb | nem | egyáltalán | |
| részben | részben | válaszolt | nem | ||
| Az etnikumok közötti konfliktusok kialakulásáért maguk a cigányok a felelősek | 53 | 22 | 13 | 6 | 6 |
| Ha a többség nem segíti a leszakadókisebbségek felemelkedését, akkor ez hosszabb távon a demokráciát és a szabadságot is veszélyezteti | 26 | 26 | 20 | 14 | 14 |
| Magyarországon nincs cigány- | |||||
| kérdés, csak szegénykérdés van | 18 | 15 | 17 | 6 | 43 |
A konfliktus kiéleződésében mekkora szerepe volt a következő szervezeteknek, illetve személyeknek?
| nagy | közepes | egy kicsi | nem tudja | semekkora | |
| nem válaszolt | |||||
| az érintett roma családok | 48 | 16 | 8 | 23 | 4 |
| székesfehérvári cigány kisebbségi önkormányzat | 46 | 18 | 8 | 25 | 4 |
| Gettóellenes Bizottság | 46 | 16 | 6 | 30 | 2 |
| Horváth Aladár, a Gettóellenes Bizottság vezetője | 42 | 13 | 6 | 37 | 2 |
| Székesfehérvár polgármestere | 35 | 19 | 13 | 25 | 8 |
| székesfehérvári önkormányzati közgyűlés | 33 | 20 | 13 | 27 | 7 |
| Kuncze Gábor belügyminiszter | 23 | 15 | 13 | 34 | 15 |
| Belügyminisztérium | 20 | 16 | 15 | 34 | 15 |
| Mózs József, a székesfehérvári önkormányzat megbízottja | 18 | 19 | 11 | 48 | 4 |
