Rényi Pál Dániel

Szalai Annamária egyéves regnálása óta harmadszor alakulhat át a közszolgálati média szerkezete. Ennek első lépéseként megvalósul a hónapok óta halogatott leépítés: a napokban hatszáz médiamunkás kapja meg felmondólevelét, az őszi második turnussal együtt pedig közel ezer dolgozó elbocsátásáról születhet döntés. A lojalitásukat nyíltan vállaló vezetőknek és a kormányközeli médiaguruk családtagjainak viszont nincs félnivalójuk.

A Lázár János és Balsai István által benyújtott alkotmánymódosító javaslat értelmében az állam elveheti a rendvédelmi dolgozóktól már megszerzett korkedvezményes szolgálati nyugdíjukat. Ezzel a kormány ismert stílusában üzente meg: senkivel nem tárgyal munkavállalói kiváltságokról. A rendvédelmiek sztrájkkal fenyegetnek, és meginoghat Pintér Sándor belügyminiszter széke is.

A Kopint-Datorg Infokommunikációs Zrt. megkezdte a felügyelete alá rendelt állami tulajdonú optikai hálózatok konszolidálását, így akár bő egy év múlva üzembe helyezheti az összekapcsolt állami gerinchálózatot. Fellegi Tamás fejlesztési miniszter az elmúlt hónapokban új feladatokat és komplett informatikai részlegeket helyezett át kedvenc cégéhez.

Erdő című vizsgafilmje az idei Berlinale rövidfilmprogramjának egyetlen magyar darabja volt. Most a 42. Magyar Filmszemlén látható.

Pár ezer ember előtt tüntetett az alkotmányozás ellen az "Egymillióan a magyar sajtószabadságért" Facebook-csoportból kinőtt civil közösség. A szóvivő szerint a kormány hatalomgyakorlási technikája garantálja a mozgalom erősödését.

Eljárást indított március közepén Magyarország ellen az Európai Bizottság a telekommunikációs szektorra kivetett különadó miatt. Az ügy minden bizonnyal a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságon ér véget, és az is valószínű, hogy ott az Európai Bizottságnak adnak majd igazat. Ítéletre, esetleges kártérítési perekre csak évek múlva lehet számítani. Ennél nagyobb baj, hogy a kormányt csak a gyors bevételnövelés érdekli, és nem foglalkozik az intézkedés káros közép- és hosszú távú hatásaival.

Az első parlamenti ciklusban a Fidesz, 1994-től 1998-ig az SZDSZ médiapolitikusa volt. Részt vett az 1996-os médiatörvény kidolgozásában. Az egyik bírálója volt a televíziós szabályozást az internet egy részére kiterjesztő uniós irányelvnek. 1994-től hazai és amerikai egyetemeken tanít szólásszabadságjogot, 2004-től a CEU Médiakutató Központ egyik alapító munkatársa. Az új médiatörvényről és az uniós szabályozás problémáiról kérdeztük.

Figyelmen kívül hagyva a január végi razziasorozat, illetve a rendezvényszervezőkkel és helyiségtulajdonosokkal történt minisztériumi egyeztetések tapasztalatait, a kormány a múlt héten váratlanul kihirdette a szórakozóhelyek működési és az alkalmi bulik rendezési feltételeiről szóló kormányrendeletet. Az intézkedés még annál is durvább, mint amire számítani lehetett.

Egyre biztosabb, hogy a Fidesz demokratikus ellenzéke nélkül, a KDNP-vel kettesben fogadja el Magyarország új alaptörvényét. A kérdés egyre kevésbé az, hogy mi kerül ki a normaszövegből, inkább az, hogy mi nem.

Írásunk múlt heti első részében az új jobboldali nemzedék, a "polgári undergroundként" ismertté vált fiatalok közösséggé formálódását mutattuk be. Alább politikafilozófiai vitáikkal és önmeghatározásuk fő állításaival foglalkozunk.

Tíz éve nevezik magukat "polgári undergroundnak" - ők az új világképet, gondolkodásmódot megjelenítő jobboldali nemzedék. A politikai blogoszféra legaktívabb szereplői. Írásunk első részében közösségeik kialakulásának történetét foglaltuk össze.

A magyar kormány jó eséllyel csitíthatja az uniós elnökség idejére a médiatörvény miatti európai fölzúdulást, s tarthatja egyúttal érvényben a vitatott jogszabályt az Európai Bizottság kérte módosítások átvezetésével. Ha viszont a politikai vereség látszatának elkerülése végett inkább huzakodik, megégetheti magát.