Miután tavaly október 26-án Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője kezdeményezte az Alkotmánybíróság (AB) egyes jogköreinek megvonását, az LMP és az MSZP még aznap bejelentette: a továbbiakban nem vesznek részt az alkotmány-előkészítő eseti bizottság munkájában. (Három héttel később - a részkoncepciók ismertetését követően - ugyanígy tett a Jobbik is.)
A kereszténydemokrata Salamon László vezette grémium december 2-án hozta nyilvánosságra az új alaptörvény koncepcióját, ám a február eleji, háromnapos kormánypárti frakcióülés végére abból nem sok maradt. A Fidesz-frakció - első igazi "gesztusként" - a tervezetet nyílt vitairattá minősítette, és felkérte a parlamenti pártokat saját tervezeteik benyújtására. Ekkor derült ki az is, hogy a parlament nem alakul át alkotmányozó nemzetgyűléssé, amit az ellenzék kezdettől okkal tekintett illegitimnek. Sokasodó nyilatkozataiban Gulyás Gergely, a bizottság fideszes alelnöke pontról pontra biztosította az ellenzéket (és nem mellesleg a közvéleményt) arról, hogy a koncepció nyilvánosan kifogásolt elemei nem (vagy nem úgy) lesznek részei a március 15-én nyilvánossá váló normaszövegnek. A hízelgés persze inkább az LMP-nek szólt, amit bizonyít, hogy Gulyás végül meglebegtette az AB eredeti jogköreinek a visszaállítását is, amivel a kormány teljesítené az LMP szabta három feltétel egyikét. (Gulyás a Narancsnak azt mondta, hogy a bizottságban ez a kérdés már eldőlt, és "csak a végső politikai döntésre várnak"). Az ökopárt múlt heti sajtótalálkozóján viszont újfent hangsúlyozta, hogy az eljárást érintő kitételeiből biztosan nem enged. Ezek szerint az LMP csak akkor hajlandó részt venni az alkotmányozásban, ha arra az év végén kerül sor, és ha az alaptörvényt - az európai trendhez igazodva - a következő parlament kétharmados többsége vagy egy népszavazás hagyja jóvá.
Az LMP tavaly május óta kifogásolja az alkotmányozási folyamat egészét, amit Schiffer András frakcióvezető rendre (és joggal) azzal indokol, hogy a Fidesz a választási kampányában szót sem ejtett egy esetleges új alkotmányról. Az ökopárt azonban nem volt határozott abban, hogy milyen pozíciót foglaljon el. Kezdettől kifogásolták a tervezés folyamatát, de azért részt vettek az előkészítő bizottság munkájában; és ősszel ugyan kivonták magukat az előkészítésből, január végére mégis kidolgozták és nyilvánosságra hozták a saját koncepciójukat. Ezt nem tervezik benyújtani az általános vita előtt, noha részletesen reflektálnak benne a Fidesz terveire. (Schiffer András frakcióvezető épp a napokban indul országjáró turnéra, hóna alatt a zöldek alaptörvény-tervezetével.) Ezzel együtt a párton belül csak kevesen érveltek amellett, hogy az LMP visszatérjen az alkotmányozási munkába.
Nem tartalmi kérdés
A Fidesz első ajánlata után a frakció és az Országos Politikai Tanács egymástól függetlenül 95 százalékos egyetértésben döntött a feltételekről. A viták döntő része a feltételek pontosítása körül zajlott - konkrétan arról, vajon tartalmi kérdésnek minősül-e feltételként megszabni az AB jogköreinek visszaállítását, mivel tartalmi feltételeket elvi okokból nem kívántak szabni. "Végig az volt az érzésünk, hogy a fideszesek azt hitték, mi ebből egy szimpla pozicionálási kérdést csinálunk, és csak azért, hogy ne sodródjunk az MSZP mellé, visszamegyünk magunktól" - mondta egy frakciótag, aki szerint még mindig folyamatosak a Fidesz "nyájas tapogatózásai" a parlament folyosóin. A nyomásgyakorlásnak továbbra is része a "képviselő azért kapja a fizetését, hogy bejárjon a parlamentbe" kezdetű nyilvános érvelés - ami azért Orbán Viktor beosztottjaitól elég furcsán hangzik.
Bárándy Gergely, az eseti bizottság korábbi MSZP-s alelnöke szerint ezek a célzások épp annyira szólnak a szocialistáknak, mint a zöldeknek - noha őket informálisan nem környékezték meg. Bárándy arra hívta fel figyelmünket, hogy az alkotmányozó többség munkája kezdetén épp a Horn-kormány azon 1998-ban foganatosított törvényét iktatta ki, amely négyötödös többséghez köti a normaszöveg újrafogalmazását. "Ennek visszaemelése nélkül pedig számunkra az alkotmányozásban történő részvétel kizártnak tekinthető. Ennél tisztább bizonyíték nincs is arra, hogy a kormánypártok nem törekednek valódi konszenzusra." Noha az MSZP ezen túl "csak" a következő parlament jóváhagyását tette meg feltételként, Bárándy szerint is pártolható lenne egy népszavazás, melynek eredménye ellen - ha egyértelműen megerősíti az alkotmány legitimációját - az ellenzéknek nem lenne elvi alapja tiltakozni. Mivel a két ellenzéki párt álláspontja szilárd, a Fidesz pedig biztosan nem teljesíti feltételeiket, az általános viták egy hónapja alatt a kormánypártok a Jobbikkal diskurálhatnak majd, amitől okkal tartanak a kormány kommunikációs stratégái. (A Jobbik részt vesz az általános vitában, de állítja, hogy az új alaptörvényt nem szavazza meg.)
Az új kör szelleme
A tizenhat oldalas alkotmánykoncepció látszólag kapkodás közepette született meg, bár ellenzéki képviselők gyanítják, hogy egyes pontatlanságok éppen a "mesterséges álviták" gerjesztése végett kerültek a szövegbe. Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes (LMP) szerint a (közjogi tekintetben lényegében irreleváns) preambulum és a Szent Korona-tan körül generált polémia, vagy a gyermekek után járó szavazati jog felvetése csak azt a célt szolgálja, hogy a kormány egy létező társadalmi vita illúzióját keltse, és palástolja azt, hogy igazából teljesen egyedül alkotmányozgat. "Az efféle gumicsontok arra alkalmasak, hogy a táboruk jobb széle előtt demonstrálják elkötelezettségüket, és ezzel is elterelik a figyelmet az elkerülhetetlen gazdasági szükségintézkedésekről." Karácsony teóriájának nem mond ellent, hogy a siófoki (zárt) frakcióülésről szokatlanul sok részletet szivárogtattak ki, és a Fidesz - a KDNP-t arrébb rakva - végül minden lényegesebb tartalmi kérdésben lazított az álláspontján. Mint azt Gulyás Gergely a Narancsnak is elmondta, a normaszövegnek egészen biztosan nem lesz része az eredeti terv egyik legtöbbet vitatott mondata, miszerint "az Alkotmány akkor módosítható, ha a javaslatról két egymást követő Országgyűlés változatlan formában, mindkét szavazásnál külön-külön az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt". Több okból is érthetetlen, ez miért szerepelt a tervek között. Egyrészt nehezen védhető álláspont, amely az új alkotmány legitimálásához elegendőnek tekint egy kétharmados parlamenti többséget, de a módosítást két egymást követő parlament hasonló arányú többségének felhatalmazásához köti. (Lapunknak adott decemberi interjújában Schiffer András ezt nevezte "alkotmányos puccsnak".) Másrészt - mint azt kérdésünkre egy neve elhallgatását kérő alkotmányjogász megerősítette - nem lehet olyan precizitással megalkotni egy alaptörvényt, hogy annak módosítása időről időre ne legyen szükségszerű; következésképp ezzel a második Orbán-kormány a saját kezét is megkötötte volna.
A Salamon-bizottság alelnöke lapunknak elmondta, hogy a végleges szöveg nem tartalmazza majd azt a vitatott paragrafust sem, amely egyes jogértelmezések szerint túlzott hatalmat adna a köztársasági elnök kezébe. A koncepció egyik lehetséges megoldása szerint ugyanis az államfő akkor is jogosult lenne a parlament kivételes feloszlatására, ha azt a "súlyos bizalomvesztés miatt előállt alkotmányossági-politikai válság feloldása" indokolja. Eredeti formájában bizonyosan nem lesz része az alkotmánynak az a sokat citált mondat sem, miszerint "alapvető emberi jogként minden ember életét, fogantatásától kezdve védelem illeti meg". Gulyás - aki kezdettől e puhítások mellett érvelt - úgy látja, hogy "csak és kizárólag olyan mondat szerepelhet a végleges verzióban, ami az abortusztörvényre vonatkozóan vállalt moratóriumot nem érinti, és nem teszi szükségessé az érintett törvény módosítását". Ugyancsak ténynek tekinthető, hogy Szili Katalin minden erőfeszítése ellenére sem lesz kétkamarás parlament, és - amint az sejthető volt - a fiatalkorú gyermekek után járó szavazati jog sem lesz része a közjogi rendszernek. Utóbbi, ahogyan az abortuszvita is, egészen biztosan "gumicsont" volt; idézett alkotmányjogász forrásunk szerint ez nem meglepő, hiszen "ha ilyen kitételeket tartalmazó alkotmányt akarna elfogadni a kormánytöbbség, azzal - a médiatörvény botránya után - végleg elvágná magát Európában".
Kiút?
Karácsony szerint elképzelhető, hogy "ha tényleg visszaadják az AB eredeti jogosítványait, akkor a normaszöveggel nem lesz komoly gond", bár azért óvatosan hozzátette: "Tudjuk, hogy nagyon cselesek az Alkotmánnyal. Az eddigi pici módosítások esetében, mint mondjuk a médiatörvénynél is, csak utólag lett értelmezhető, miért is volt arra szükség." Bárándy viszont az AB még kérdőjeles jogosítványai mellett azt is kifogásolja, hogy a koncepció szerint túl sok minden - például fontos igazságszolgáltatási alapelvek, illetve az alapjogi katalógus jelentős része - maradhat ki az új Alkotmány szövegéből, amit a kormány később sarkalatos törvények keretében kíván rendezni. Az MSZP különösen a választójog pontos körülírását hiányolja. Gulyás kérdésünkre megerősítette: annak állandó lakhelyhez való kötelező hozzárendeléséről szinte biztos, hogy egy későbbi kétharmados törvény dönt. Több alkotmányjogász szerint viszont nem egyértelmű, érdeke-e egyáltalán a Fidesznek túl sok döntést későbbi sarkalatos törvényekre hagyni, hiszen kétharmados többsége akár a ciklus végére is elolvadhat - az pedig valószínűtlen, hogy a következő választáson hasonló nagyságú felhatalmazást kapjon.
Gulyás Gergely az eredeti koncepcióhoz képest egyetlen fontos újításként a közpénzekről rendelkező fejezetet említette: ez a mindenkori államadósság mértékéhez igazítaná az éves költségvetés mozgásterét. Ha ez benne marad, ez lesz az új alkotmány egyetlen említésre méltó közjogi adaléka - de ettől még az alaptörvény csak a hű Fidesz-szavazók számára lesz legitim. Márpedig úgy fest, a választópolgároknak kiküldött kérdőívek "eredményeit" az alkotmányozó kormánypártok sem veszik túl komolyan; Gulyás legalábbis azt mondta, "remélhetőleg sikerül feldolgozni azokat március 15. előtt, de ha nem, akkor egyes fontosnak ítélt változtatásokat módosítókkal is tudunk majd foganatosítani".
A Fidesz egyetlen módon legitimálhatná Alkotmányát: ha a már végleges normaszövegről ügydöntő népszavazást rendezne. Nemrég Lázár János frakcióvezető is komolyan érvelt e verzió mellett a pártjában, de elképzelésének semmiféle támogatottsága nincs. Ennek oka az lehet, hogy a párton belül kétségesnek tartják, mozgósíthatók-e ebben az ügyben a Fidesz-szavazók. A Fidesz-tábor egy része egyébként is bizonytalan, ráadásul - a Medián decemberi felmérése szerint - csupán 41 százalékuk támogatja egy új alaptörvény elfogadását.
