A szórakozóhelyek új szabályozása - A legjobb otthon

  • Rényi Pál Dániel
  • 2011.03.17 00:00

Belpol

Figyelmen kívül hagyva a január végi razziasorozat, illetve a rendezvényszervezőkkel és helyiségtulajdonosokkal történt minisztériumi egyeztetések tapasztalatait, a kormány a múlt héten váratlanul kihirdette a szórakozóhelyek működési és az alkalmi bulik rendezési feltételeiről szóló kormányrendeletet. Az intézkedés még annál is durvább, mint amire számítani lehetett.

Január 16-án, a három lány életét követelő West-Balkán-tragédiát követően (erről lásd: Mi történt itt?, Magyar Narancs, 2011. január 20.) több népszerű fővárosi szórakozóhely zárt be néhány hétre, kegyeleti okokra hivatkozva. Ezt a gyász mellett, legalábbis a rossz nyelvek szerint, a szigorodó hatósági fellépés miatti félelem is indokolta, s a tulajdonosok a tűzvédelmi és egyéb hatósági előírásoknak való megfelelésüket is igyekeztek zárt körben felmérni.

Ha így volt, aggodalmuk nem volt alaptalan. A tragédia és az azt övező rasszista hisztéria nagypolitikai ügy lett, Orbán Viktor miniszterelnök pedig azonnali, írásos garanciákat kért belügyminiszterétől, Pintér Sándortól, hogy ehhez hasonló borzalom többet nem következik be. (Pintérnek egyébként is nyomás alatt kell dolgoznia: elhíresült "két hét alatt rend lesz" kezdetű szólamait nem ok nélkül dörgöli az orra alá a szélsőjobboldal.) Noha akkorra a történtek pontos rekonstruálása sem történt meg, január 20-i ülésén a kormány a Belügyminisztérium (BM) felügyelte munkacsoport felállításáról döntött. Ennek feladatát nem a tömegrendezvények biztonságos feltételeinek megállapításában, hanem "a zenés-táncos szórakozóhelyek biztonságosabbá tételét szolgáló jogszabály-módosítási javaslatok kidolgozásában" határozta meg. (A BM megkeresésünkre adott tájékoztatása szerint a munkában kezdettől részt vesz a Jegyzők Országos Szövetsége, a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége - Maresz -, valamint a Magyar Lemezlovas Egyesület.)

A felülvizsgálat eredményeként a munkacsoport két azonnali törvénymódosításról rendelkezett - és a vonatkozó építésügyi, illetve tűzvédelmi szabályok betartatásának és szankcionálásának szigorítása indokolt is. Ám ezzel egy időben - négy nappal a tragédia után, jócskán a nyomozás lezárulta előtt - egy kormányhatározatot is elfogadtak, amely szerint akármi lesz is a hatósági vizsgálatok eredménye a West-Balkán-ügyben, a zenés szórakozóhelyeken "a megyei kormányhivatalok közreműködésével összehangolt, fokozott hatósági ellenőrzéseket kell végrehajtani". Ekkor kezdődött a szabályozás konkrét intézkedéseit tartalmazó kormányrendelet kidolgozása, amelynek elfogadását a kormány az alkotmányozás lezárulta utáni hetekre irányozta elő. A múlt héten mégis váratlanul kihirdették a rendeletet, amely június elején lép érvénybe, és amely jelen formájában rövid távon is az éjszakai szórakozóhelyek ellehetetlenüléséhez vezethet.

Casus belli

A kormányülés másnapjától rég nem látott razziahullám söpört végig az országon; Budapest belvárosát valósággal elözönlötték a járőrautók. Hogy mindez átgondolt akciósorozat, vagy inkább kényszeres politikai látszatintézkedés volt-e, arról az ORFK hivatalos statisztikái árulkodnak. E kilenc nap leforgása alatt a rendőrség országszerte 690 szórakozóhelyet vizsgált meg úgy, hogy az intézkedéseknél jelen voltak az ÁNTSZ, a katasztrófavédelem, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Munkavédelmi Főfelügyelőség emberei is. Több tulajdonos értetlenkedett is, amiért az illetékesek - a rendőrségi intézkedésen túl - a szakhatósági vizsgálatokat is a rendezvények kellős közepén folytatták le. A bulik félbeszakítása sokszor több százezer forintnyi kimutatható kárt okozott; ráadásul egy ÁNTSZ-, tűzoltósági vagy munkavédelmi ellenőrzést a koncertek kezdetén zavartalanul, alaposan le lehet folytatni. Az ellenőrzések nem egységes szempontok alapján zajlottak: a belvárosi Merlinben például mindent rendben találtak, ám egy hét múlva indokoltnak találtak egy újabb ellenőrzést; egy másik népszerű V. kerületi klubban pedig kétszer jelentek meg a tűzrendvédelmi szakhatóság emberei, és egymásnak teljesen ellentmondó szakvéleményt fogalmaztak meg. Számos hiánypótlásra kötelező határozat született, és több nagy összegű bírságot is kiszabtak, de az országban csupán három szórakozóhely működési engedélyét függesztették fel, közülük kettőt a tűzoltóság javaslatára. (Az egyik a belvárosi Living Room volt, ahol a megengedhetőnél jóval többen buliztak.) A 8646 intézkedés alá vont személy közül kb. 1200 volt fiatalabb 18 évesnél, a hatóságok pedig mindösszesen 44 (!) esetben kezdeményeztek szabálysértési eljárást. (A statisztikák szerint öt alkalommal kábítószerrel való visszaélés volt az indok, három esetben ittas vezetés és egyetlen esetben merült fel szerzői jog megsértésének gyanúja. Az adatsor a maradék 35 eljárás jellegére nem tartalmaz információt, így csak sejthető, hogy tulajdonosokról vagy üzemeltetőkről van szó.) Az ellenőrzések "eredményessége" fölveti, volt-e értelme egyáltalán az összevont hatósági ellenőrzések sűrítését előíró kormányhatározatot a razziasorozat előtt megalkotni. Ennél azonban nagyobb baj, hogy a rajtaütések tapasztalatai a minap elfogadott kormányrendelet-tervezet szempontjaiban sem jelentek meg (erről később még szó lesz).

A tervezet ismerete nélkül, de már a razziahullám lezárulta után 24 cég és magánember kezdeményezésére megalakult az Egyesület a Kulturált és Biztonságos Szórakoztatásért (EKBSZ), amely pár hét alatt - az elnök Pálosi Boglárka szerint - "az egyik legnagyobb létszámú tagságot tömörítő szakmai szervezet lett az országban". Azóta közel 130 üzemeltető, helytulajdonos, független szakértő és rendezvényszervező kezdeményezte felvételét az EKBSZ-be, pártoló tagként pedig részese a közös munkának a Fesztiválszövetség, illetve folyamatban van a szervezet önálló fesztiválszekciójának kialakítása is. "Folyamatosan konzultálunk és együttműködünk a Maresz és a tragédia után Facebookon szerveződött Budapesti Szülők Riadóláncának képviselőivel is. Nem azt mondjuk, hogy ne legyen új szabályozás, sőt. De ennek megalkotása nem történhet meg a közeget legjobban ismerő érintettek nélkül" - mondta a Narancsnak még a rendelet kihirdetése előtt Pálosi.

A taglétszám gyors növekedésének azonban más oka is van. Noha senki nem vitatja, hogy a West-Balkán üzemeltetői felelősek, és súlyos hibákat vétettek a tragédia előtt, a rendezvényszervezők, üzemeltetők és tulajdonosok inkább a rendezést vállaló Noise Night Life (NNL) brigád felelősségét hangsúlyozzák. Mint azt egy csalódott helytulajdonos mondta a Narancsnak: "Az NNL-féle felelőtlen és mohó gyakorlat egyáltalán nem tekinthető általánosnak, a tragédia után viszont minden partiszervezőn és klubtulajdonoson egyformán és ugyanakkorát csattan az ostor."

Mennyi? 300!

A razziahullám lezárulta utáni első előterjesztést Tállai András önkormányzati államtitkár jegyezte, a három héttel később megfogalmazott második kormányrendelet-tervezetet pedig Navracsics Tibor és Pintér Sándor miniszterek írták alá. A jogalkotói koncepció lényege, hogy minden egyes - akár alkalmi, akár rendszeres - "zenés-táncos rendezvény" megtartását átfogó, előzetes engedélyeztetéshez köti, a szakhatósági vélemények összegzését és az engedély kiadását pedig az illetékes önkormányzat jegyzőjéhez utalja. A cél tehát nem általában a tömegrendezvények biztonságos körülményeinek a megteremtése, hiszen a szabályozás csak a rendszeres "zenés-táncos rendezvénynek" helyt adó, "tömegtartózkodásra szolgáló építményekre" vonatkozik; nem tartozik viszont a hatálya alá az akár az ugyanezen építményekben tartott vallási vagy politikai esemény, ahogyan a közoktatási intézményekben tartott rendezvény sem. E felfogás szerint tömegpszichózis csak bulikon és koncerteken alakulhat ki. A rendelet mindeközben a létszámminimumot egy "településrendezési és építési követelményekről szóló" 1997-es kormányrendeletre hivatkozva állapítja meg 300 főben. Pedig - mint azt a West-Balkán-tragédia rekonstruálása is tisztán mutatja - egy építmény befogadóképessége nagyon keveset árul el arról, hogy mennyire tekinthető biztonságosnak. (A tér és a tömeg eloszlása, a kijáratok száma annál inkább, erről szintén lásd hivatkozott cikkünket.) Miként Síklaki István szociálpszichológus - az EKBSZ rendelkezésére bocsátott - szakvéleményéből is kiderül, "a beltéri-kültéri létszámkorlátoknak önmagukban semmi értelmük, rossz szervezéssel 200 ember is összetaposhat húszat egy beltéri rendezvényen, és 2000 is szórakozhat biztonságosan, ha jó a szervezés". A 300 fős alsó határszám annyira alacsony, hogy több ezer szórakozóhely a bejelentéskötelezettség hatálya alá esik: a bevett bulihelyeken kívül a bárok, az esti órákban táncteret biztosító éttermek, sőt júniustól minden, 300 főnél több vendéggel kalkuláló alkalmi "zenés-táncos rendezvény" helyszíne is. Cégadatokat, pontosan körülírt biztonsági és tűzvédelmi terveket kell előzetesen benyújtani, az üzemeltetők pedig csakúgy, mint az alkalmi rendezvények szervezői, kötelesek lesznek előzetesen alávetni magukat az illetékes jegyző koordinálta összevont "helyszíni szemlének". A hatóságok ezeken az alkalmi rendezvényeken akkor razziáznak, amikor akarnak - vagy ahogy a rendelet fogalmaz: "ha szükséges". Ugyanez vonatkozik a rendszeres rendezvényekre is. Noha az utóbbiaknak elég egyszer túlesniük az engedélyeztetési eljáráson, a klubokban az egyes hatóságok évente kétszer a "zenés-táncos rendezvény" ideje alatt, egyszer pedig azon kívül kötelesek szakhatósági ellenőrzést tartani.

Ezer zsebből

A kötelező helyszíni ellenőrzés azért sem indokolt, mert ha valami képes kiváltani pánikot egy több száz emberrel megtöltött helyen, akkor az épp az, mikor a hatóságok nagy erőkkel kivonulnak, és felgyújtatják a fényeket. "Az előzetes ellenőrzések szükségességét meg tudom érteni, még ha a 300 fős határszám teljesen életszerűtlen is. De mi értelme az átfogó ellenőrzésnek? A szakhatósági szemlét bármikor meg lehet tartani, a buli alatti létszámellenőrzést pedig két tűzoltó is el tudja végezni anélkül, hogy fel kéne függeszteni a bulit" - sorolja egy helytulajdonos.

A szabályozás természetesen kitér a kültéri rendezvényekre is. A szabad ég alatti rendezvényekre előirányzott 1000 fős határ sem életszerűbb. (A tizenkilenc áldozatot, több száz sérülést követelő duisburgi Love Parade-tragédiát követően Németországban is szigorítottak a szabályokon, ám ott az új rendelet csak az 5000 fő feletti vendégszámot vonzó fesztiválokra vonatkozik.) A szakmai hozzáértés totális hiányát mutatja, hogy a kültéri rendezvényeknél kötelező biztonsági tervhez a szervezőnek csatolnia kell az Országos Meteorológiai Szolgálat vonatkozó előrejelzését is, aminek egy többnyire hónapokon át szerveződő, akár egy évre előre meghirdetett fesztiválnál igen kevés a relevanciája. (Ráadásul amíg a szervező nem kapja meg a végleges engedélyt, a fellépőkkel sem tud érvényesen szerződni.) Márpedig bejelentés és engedélyeztetés nélkül egyetlen, a rendelet hatálya alá kerülő szórakozóhely sem nyithat meg, és egyetlen alkalmi bulit vagy fesztivált sem rendezhetnek meg. "A rendszeres események esetében kötelező hatósági vizsgálatot csak szakhatósági engedélyeztetéssel foglalkozó magáncégek végzik el, több százezer forint értékben, tehát egy-egy vendéglátóhelyen vagy alkalmi bulinál akár milliós pluszterhekről is lehet szó" - egészítette ki a képet Laki László, az EKBSZ ügyvezetője, a Cinetrip partik főszervezője. Szerinte valószínűleg az egyes szakhatósági és rendvédelmi felügyeletek is lobbiztak jogosítványaik kiszélesítéséért. "A kormány ezzel épp az ország kulturális turizmusból származó bevételeinek döntő részét adó vendéglátóhelyeket nyomorítja meg. Egy új szabályozásnak a korrupt szakhatósági eljárások kiküszöbölésére kellene törekednie - ez viszont épp hogy intézményesíti ezeket" - fejtegette lapunknak Laki. A rendelet értelmében egyébként a jegyző az elfogadott szakhatósági minősítések ismeretében sem köteles automatikusan kiadni az engedélyt, mert további mérlegelési lehetősége lesz. Az EKBSZ írásos állásfoglalása emellett okkal fogalmaz meg egyéb kételyeket is: a jegyző "nem rendelkezik megfelelő szakmai tapasztalattal (...), és miután a bűnügyi felelősség személy szerint is a jegyzőt terheli, nem fogja vállalni az engedélyek kiadását". A szervezet inkább azt támogatta volna, ha a jegyzőnek csupán "láttamozási" jogosultsága van, vagy ha az egyes önkormányzatok kulturális bizottságai által kialakított, hatósági szakértőkből összeállított testület hozná meg a végleges döntést. A rendelet szerint azonban a jegyző gyakorlatilag élet és halál ura az éjszakában: ő dönt arról, ki nyithat ki, 90 napra bármelyik hely működési engedélyét felfüggesztheti, bárhol elrendelhet rajtaütésszerű hatósági vizsgálatot. S miközben a szabályozás a jegyzők (tehát az adott önkormányzat) kezébe kirívó jogosítványokat ad, az alacsony létszámminimum meghatározása miatt egyúttal irreális mennyiségű adminisztrációs munkára is fogja őket. Ez pedig Laki szerint oda is vezethet, "hogy hibázni fognak, de oda is, hogy a túlterheltség miatt inkább meg sem fontolják egyes engedélyeztetések megindítását".

A rendelet számos megkötése eleve eltántoríthatja a rendezvényszervezőket egy alkalmi buli megszervezésétől is. "Zenés-táncos rendezvényt" a továbbiakban csak olyan személy szervezhet, aki rendelkezik "vagy kulturális rendezvényszervezői vagy rendezvény- és konferenciaszervezői" képesítéssel, noha az EKBSZ szakértői anyaga szerint az efféle OKJ-s képzéseken alig esik szó a koncertek, nagyobb partik biztosításának szempontjairól - vagyis egy egyedi képzési rendszer kialakítása lenne indokolt. A hely üzemeltetője ilyen képesítés hiányában is tarthat bulikat, de - mivel a biztonsági tervért mindig a szervező felel - a drákói szigor közepette aligha kockáztatja majd, hogy nevét és büntetőjogi felelősségét adja egy-egy külsős szervezésű rendezvény megtartásához.

Se szó, se beszéd

Végképp elbizonytalaníthatja a buli- és koncertszervezőket, hogy a jegyző számára 20 nap áll rendelkezésre, hogy a szakhatósági eljárások eredményét összesítve meghozza végleges döntését. Vagyis az engedélyeztetési folyamatot legalább másfél-két hónappal a rendezvény előtt meg kell indítani ahhoz, hogy maradjon idő a koncert megszervezésére, meghirdetésére. Több paragrafus egyszerűen betarthatatlan, egyszersmind bármilyen esetben jogalapot adhat egy szórakozóhely működési engedélyének 90 napos felfüggesztésére (amire a jegyző "súlyos jogsértés" esetén bármikor jogosult). Ilyen például, hogy az adott esemény "biztosítását a zenés-táncos rendezvény és a helyszín jellegzetességeihez, valamint a helyszín befogadóképességéhez igazodó számú biztonsági személy végzi" - ami a homályos fogalomértelmezés mellett azért is problematikus, mert a rendelet végső soron azt sem tisztázza, hogy egy építmény hivatalos befogadóképességét pontosan mely hatóság és milyen szempontok alapján határozza meg. "Ha már mindenképp kell egy beltéri létszámminimum, azt - tűzvédelmi, építésügyi, biztonságtechnikai és pszichológiai szakértőink egyetértése szerint - minimum 850 főben kellene meghatározni, kültéri rendezvények esetében pedig 2000 fő lehetne indokolt" - mondta Pálosi, aki megdöbbent a rendelet hirtelen kihirdetésén, hiszen az tartalmában pontosan megegyezik az EKBSZ-hez hetekkel korábban eljuttatott "vitaanyaggal". (Azzal az apró eltéréssel, hogy azon nem a miniszterek, hanem Orbán Viktor neve szerepel.) Pedig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) beosztottjaival is zajlottak konzultációk, ahogyan kerületi kormánypárti képviselőkkel is. "Úgy éreztük, a politika nyitott a véleményünkre, és hajlanak arra, hogy finomítsanak a szabályokon. Egy aprólékosabb, a szórakozóhelyeket pontosabb kategóriák közé soroló osztályozás kialakításáról egyeztettünk." Múlt heti megkeresésünkre reagálva még Mihalovics Péter, a KIM illetékes miniszteri biztosa is azt valószínűsítette, hogy 850-re emelik a beltéri helyekre érvényes létszámhatárt. Későbbi beszélgetésünk során maga is elismerte, hogy váratlanul érte a rendelet kihirdetése. "Az egész felhajtás és a tervezet körüli álvita csak újabb politikai látszatcselekvés volt, az érdemi kérdések nagypolitikai szinten dőltek el" - foglalta össze tömören Laki, hogy szerinte miért csapta be a kormány nemcsak őket, de a saját alkalmazottait is.

Az előzetes előterjesztés még külön leszögezte, hogy "a tervezett szabályozás kialakítása során tekintettel voltunk a kormány azon célkitűzésére, amely szerint csökkenteni kell a vállalkozásokat terhelő adminisztratív és pénzügyi terheket". Ám csupán két héttel a tragédia után - noha sem a West-Balkán-esetről, sem általában a szórakozóhelyekről nem készült egyetlen hatástanulmány vagy átfogó vizsgálat sem - már azt állapította meg a kormányzati dokumentum, hogy "az előterjesztés alapján bár előreláthatólag növekedni fognak a vállalkozások pénzügyi terhei, de ez arányban áll a szabályozással elért társadalmi hatásokkal". Ami újfent azt igazolja, hogy puszta politikai látszatcselekvés zajlik. Azt viszont továbbra sem tudni, miért érdeke a kormánynak, hogy a kulturális turizmus egyik legjövedelmezőbb (és legtöbb adóbevételt termelő) ágazatát így hazavágja.

Neked ajánljuk