"Az első hónapokban Élő Gábor (az MTV hírosztályának korábbi vezetője, jelenleg az MTI hírigazgatója - R. P. D.) ott strázsált minden híradónál, belenyúlt szerkesztett anyagokba is, csak hogy világos legyen, mi az elvárás. Mára kialakultak bizonyos automatizmusok. A megszorítás szót például kimondottan tilos használni, helyette a szerkezeti átalakítás az elvárt formula. Tescóban tilos forgatni, kivéve, ha lehúzós a riport, tehát kardfogú patkányt láttak a zöldségek között, romlott húst találtak vagy hasonló. Bármilyen más bolti sztori esetén a CBA-ba küldi a szerkesztő a stábot, ha nem akar konfliktust a hírigazgatóval. Volt, aki próbálkozott saját riportokkal Esztergomról vagy Papcsák Ferencről, de a kényes munkákról hamar kiderült, hogy időpocsékolás, ilyesmi sose kerülhet adásba" - írta körül a közszolgálati híradót szerkesztő hírosztály napi gyakorlatát a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA, vagy ahogy a közmédia dolgozói nevezik: az Alap) alkalmazásában lévő munkatárs.
Az elmúlt hetekben tovább romlott a hangulat, amióta Böröcz István, az MTVA februárban kinevezett új elnöke bejelentette: hamarosan hatszáz főt bocsátanak el a közmédiából. A bejelentés nem volt váratlan, hiszen szűk két éve napirenden van a 3400 közszolgálati alkalmazott legalább negyedének az elbocsátása - de csak most lettek ismertek a leépítést meghatározó szempontok, amikről sokat elárul, hogy az eltávolításra váró politikai műsorkészítők listáját az MTVA hír- és hírháttér-főszerkesztője, Papp Dániel állítja össze. Papp - aki korábban a Echo Tv és a Lánchíd Rádió alkalmazásában is Élő Gábor jobbkezeként volt ismert - néhány hete azzal szerzett hirtelen ismertséget, hogy az MTV Híradójában egyszerűen meghamisította a Daniel Cohn-Bendit sajtótájékoztatóján elhangzottakat. (A korábban a Jobbik médiapolitikai kabinetjét is vezető Papp riportja szerint Cohn-Bendit nem válaszolt a "pedofil múltját" firtató kérdésre, és elhagyta a termet - ami bizonyítható hazugság.) Forrásunk szerint azonban nem csak emiatt rideg a hangulat a szerkesztőségek folyosóin, ahol a dolgozók inkább megtartják maguknak a véleményüket, nehogy egy rossz helyen, rossz pillanatban elejtett megjegyzéssel idő előtt kirúgassák magukat. A kaotikus munkakörülmények miatt eleve bizonytalan mindenki. Az elmúlt egy évben csak a hírműsorokat készítő szerkesztőségekben folyt állandó munka, a pénzhiány miatt más belső gyártású televíziós anyag alig készül. Folyamatosak voltak viszont az áthelyezések, kinevezések, átcsoportosítások. "Voltam olyan értekezleten, ahol több volt a főnök, mint a riporter. Az alkalmazottak még azt sem tudják, kinek kell szólni, ha szabadságra mennek: inkább jelzik mind az öt embernek, akiről tudják vagy csak sejtik, hogy felettük dolgozik. Van olyan, hogy a felettesnek címzett kérdésre csak napok múlva kapsz választ, mert a vezetők is egymást kérdezgetik. Fogalmuk nincs, ki miről dönt" - szemléltette a szerkesztőségek mindennapjait egy pontos beosztásának elhallgatását kérő MTVA-alkalmazott.
Egy káosz elméletei
A most zajló átrendeződés okairól a Narancs két lehetséges forgatókönyvet hallott. Az első szerint Szalai és közvetlen stábja úgy látja, hogy a centralizált struktúra még mindig nem elég hatékony (a ma működő struktúra kialakításáról és működéséről lásd keretes írásunkat). Emiatt a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) vezetése jelenleg is új szerkezeti koncepciókat készíttet, és e munka részeként több európai közszolgálati modellt is vizsgáltak. Egyes információk szerint a médiatörvény kodifikációjában részt vállalt Jaczkovics Ügyvédi Irodában jelenleg is a törvény - esetleg ősszel elfogadandó - módosításain dolgoznak, miközben az eredeti - az alkotók által szerényen "BBC-modellként emlegetett" - koncepció kialakítását elvégző Heltai Péter is kapott felkérést tervei pontosítására.
A január óta működő felállásban a hírek szerkesztését továbbra is az MTI végzi, minden belső gyártású anyag elkészítéséért az MTVA felel, így a tévék és a rádió élére kinevezett intendánsoknak csak a műsorstruktúra kialakításában és a műsorok megrendelésében marad szerepük. A valóságban azonban az átszervezés újabb hatalmi gócokat és ezáltal újabb belső konfliktusokat teremtett, aminek következtében a konstrukció kezelhetetlenné vált. E teória szerint a médiatörvény őszi módosításának köszönhetően az MTV, a Magyar Rádió, a Duna Tv és akár az MTI függetlensége is végleg megszűnhet, és az intézmények az MTVA által felügyelt közszolgálati márkanév alatt egyesülnek majd (ami gyakori megoldás más európai közszolgálati médiarendszerek esetében is). Belénessy Csaba MTI-vezér állítólag komolyan aggódik is amiatt, hogy a felső vezetés az állami hírügynökség megszüntetésén gondolkodik.
A másik - legalább ennyire életszerű - magyarázat szerint Szalai szándékosan sakkozik az intézményekkel és a hozzá személyesen kötődő vezetők hatásköreivel, így tartva fenn a bizonytalanságot és bizalmatlanságot az emberei között. Tény, hogy februárban Szalai váratlanul leváltotta az Alap élén alig pár hetet eltöltő - korábban a Hír Tv-t igazgató és a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Hung-Ister Zrt.-t vezető - Fazekas Csabát, és helyére az alkalmazottak körében teljesen ismeretlen Böröcz Istvánt nevezte ki. A kapcsolatok és elismertség híján a hatalmát kizárólag Szalaitól eredeztető Böröcz azonnal védekezésre kényszerült, miután napvilágot látott egy 6-os karton, amin az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára felirat szerepel (Böröcz tagadta a valódiságát, és perrel fenyegette az ügyét pedzegető Népszavát). Böröcz "súlyát" szemlélteti az is, hogy állítólag nagyon nem örült, amikor megtudta: Papp Dánielt kell kineveznie egyik főszerkesztőjének. (A döntés Böröcz feje fölött született, hivatalosan azonban neki kellett megtennie Pappot az MTVA hír- és hírháttér-főszerkesztőségének élére, ráadásul épp egy nappal az említett Cohn-Bendit-botrány után.) A hírszerkesztést tehát informálisan, Pappon keresztül továbbra is Élő Gábor irányítja, csak már nem az MTV szerkesztőjeként, hanem mint az MTI Hírcentrumának vezetője. (Élő áthelyezését mindenekelőtt az indokolta, hogy ő a tavaly kinevezett MTI-elnök, a kormány és Szalai iránti lojalitását minden lehetséges fórumon megerősítő Belénessy Csaba bizalmasa. A korábban a Lánchíd rádiónál együtt dolgozó Belénessy és Élő forrásaink szerint közeli, egyesek szerint mentor-tanítvány kapcsolathoz hasonló viszonyt ápolnak.)
A belső hierarchia átláthatóságáról sokat elárul, hogy április 8-án Böröcz Gazsó L. Ferencet, a Kossuth Rádió intendánsát nevezte ki az MTVA közéleti főszerkesztőjének, aki ezek után lényegében az általa felügyelt szerkesztőségtől, azaz saját magától is rendelhet készülő műsorokat.
Bérátömlesztés
Szalai nemcsak az MTI-ben hagyott meg erős embereket, hanem az MTV-ben is. A Médiahatóság elnök asszonyával való bizalmi kapcsolatának köszönhetően őrizhette meg helyét a köztévé sokat támadott vezérigazgatója, Medveczky Balázs. Medveczky semmit nem bízott a véletlenre: már 2009 októberében, jócskán a kormányváltás előtt kiebrudalta az MTV műsorprogramjából a Gyárfás Tamás vezette Nap-Keltét, és rögvest a kormányváltás után kinevezte a Lánchíd Rádiótól érkező Élő Gábort a hírműsorok főszerkesztőjének. Emellett Medveczky - függetlenségére és szigorú szakmai megfontolásaira hivatkozva - minden lehetséges fórumon világossá tette: boldogan működik együtt az új politikai vezetéssel is. Hozzá hasonlóan posztján maradhatott az elmúlt években az MTV milliárdos tartozásai miatt jobbról is támadott Rudi Zoltán, aki stratégiai és kommunikációs kérdésekben illetékes igazgatóként nagyjából másfél millió forintot keres havonta (ámbár nem világos, milyen stratégiai tanácsokra szorul egy olyan, negyvenkilenc alkalmazottal dolgozó szatellit intézmény, melynek egyetlen érdemi feladata a műsorstruktúra kialakítása és az egyes programok megrendelése, s melynek intendánsa, vezérigazgatója és helyettes igazgatója is van. Medveczky számos korábbi MTV-s beosztottja kapott magas beosztást az MTVA-ban, és e kinevezések egyike sem valósulhatott volna meg Szalai áldása nélkül. Az egykor az MTV gazdasági igazgatóhelyetteseként dolgozó Adamik Ágnes - aki 2007-től a Székház Projekt élén szervezte, majd bonyolította a köztelevízió telephelyváltását - ma az MTVA egyik legerősebb embere. (Munkáját segíti húga, Adamik Judit is, aki szintén magas beosztásban dolgozott a köztévénél, és aki szintén Rudi Zoltán könyvelőjének lánya.) Az MTVA stratégiai integrációs irodájának vezetőjeként Adamik Ágnes vezényelte le az eddig lezajlott átszervezéseket, és forrásaink szerint informálisan ő az Alap operatív - és egyben stratégiai kérdésekben is megkerülhetetlen - vezetője, aki idővel Böröcz helyére léphet. A korábban az MTV Üzleti és Termékfejlesztési Igazgatóságán dolgozó Schatz Péter az Alap sales house igazgatói posztját kapta meg, míg Helembai Eszter, az MTV volt humánerőforrás-igazgatója ma hasonló beosztásban az Alap alkalmazottja. Dobos Menyhértet, aki addig a köztévé szolgáltatási vezérigazgató-helyetteseként dolgozott, Medveczky a választások előtt jelölte ki az MTV választási műsorokért felelős vezetőjének, hogy - miként arra az elnök hivatkozott - így biztosítsa a választási műsorok politikai függetlenségét. Ez olyannyira jól sikerült, hogy Dobos ma már nem csupán az MTV vezérigazgató-helyetteseként kap fizetést, de az Alap tartalom-előállításért felelős vezérigazgató-helyetteseként is dolgozik, így Gazsó L.-hez hasonlóan ő is bátran dolgoztathatja saját magát. Nem túlzás kijelenteni, hogy a politikai műsorszerkesztés felügyeletén túl - más beosztásban és helyenként más feladatköröket ellátva - jórészt ugyanaz a garnitúra igazgatja a közmédiumokat, amely az elmúlt években.
Barátok közt
Az MTVA-t vezető állomány másik része vagy a Liszkay Gábor vezette - a Magyar Nemzet, Hír Tv, Lánchíd Rádió hármasból álló - portfólió köreiből, vagy a Széles Gábor tulajdonolta Echo Tv, Magyar Hírlap garnitúrájából kerül ki. Előbbire példa a Magyar Rádió új vezérigazgatója, a Lánchíd Rádió éléről távozó Jónás István, utóbbira Szabó László Zsolt, aki tévéelnökként dolgozott az első Orbán-kormány alatt, és később az Echo Tv vezérigazgatója lett. Áprilisig az MTI egyik vezérigazgató-helyettese volt, ma az MTVA-nál ad tanácsokat. Az elmúlt években alaposan megerősödött - különösen a Liszkay által vezetett - jobboldali médiavállalkozások nem erőltetik a további átvándorlást, hiszen ma már a közmédia konkurenciájának tekinthetők. Liszkayék a hírek szerint egy nagyszabású honlapcsoport létrehozásán fáradoznak, és értelemszerűen nem bánják, hogy a közszolgálati hírgyárban érdemi munka nem zajlik. (A nagy hévvel beharangozott, az index.hu-val versenyre kelni kívánó hirado.hu csak ráncfelvarrást kapott, de lényegében vegetál, míg úgy fest, hogy az ingyenes MTI-szolgáltatás inkább hangzatos politikai vállalás volt, semmint üzleti vagy stratégiai terv eredménye.) Szintén Liszkay és a közmédiumok vezetése közti baráti viszonyra utal, hogy - amint a Népszava is hírül adta - várhatóan a Duna Tv jelenlegi épületében egyesül majd a Magyar Nemzet, a Hír Tv és a Lánchíd Rádió szerkesztősége. (A Narancs úgy tudja, hogy az Alap tulajdonába sorolt négy ingatlan - az MTI Naphegy téri székháza, a Kunigunda utcai épület, a Magyar Rádió belvárosi épülete és a Duna Tv épülete - közül kettőtől biztosan megválik a tulajdonos.) Emellett a Liszkayék körül sorakozó gyártó cégek is jól járhatnak, hiszen az új irányelv értelmében a közszolgálati csatornákon bemutatandó műsorok legalább 40 százaléka külsős gyártásban készül majd. Ezért sem annyira meglepő, hogy MTI-s forrásunk szerint Szalai rendszeresen egyeztet Simicska Lajossal, akivel sokkal aktívabb kapcsolatot ápol, mint a közmédia ügyei iránt - kivált az uniós elnökség ideje alatt - mérsékelt érdeklődést mutató Orbán Viktorral. Ígéretes pozícióból várja a csapok megnyitását a Hír Tv beszélgetős műsoraiban is gyakran felbukkanó Kálomista Gábor és cége, a Megafilm Kft. A producer már elkönyvelhette első sikereit: felesége - egyben a HungariCom Kft. forgalmazó cég volt ügyvezetője -, Kálomista Zsuzsa lett az MTVA archívumért és külföldi filmbeszerzésért felelős igazgatója. (Kálomista nagyobbik fia is kapott munkát az Alapban, a kisebbik pedig Medveczky Lászlóval - Balázs MTV-vezérigazgató féltestvérével - együtt az MTI-ben dolgozik.) Az idill teljessége kedvéért jegyezzük meg: a tervek szerint a köztévé mindennap Révfülöpről sugározza majd a Balatoni nyár című magazinműsorát, ahol Kálomista nemcsak ingatlantulajdonosként, de a helyi képviselő-testület nagy befolyású tagjaként is ismert.
De hol van Gyula?
Az MTVA a közmédia számára elkülönített 64 milliárdos keretből nagyjából húszmilliárd forintot kénytelen kifizetni bér- és járulékkiadásokra, és további ötmilliárd forintot kellett visszaengednie a Stabilitási Alapba. Az Alap tízmilliárd forintnyi - az elmúlt években zömmel az MTV-ben - felhalmozódott adósság átütemezéséről tárgyal az érintett beszállítókkal. Információink szerint e tárgyalások a Wallis Ingatlan Fejlesztő, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. tulajdonában lévő Millenniumi Média Kft. képviselőivel is zajlanak, mégpedig a Kunigunda utcai MTV-székház bérleti szerződésének, s az ingatlan tulajdonjogainak lehetséges kivásárlásával kapcsolatban. A 2007 márciusában Rudi Zoltán által szignált és Medveczky Balázs által ellenjegyzett szerződés értelmében az MTV havi közel egymillió eurót, tehát évi bő hárommilliárd forintot fizet ki az ingatlantulajdonos kft.-nek minimum 22, maximum 40 éven keresztül. (A Szabadság teret elhagyó MTV szorult helyzetben volt a szerződéskötés pillanatában, ugyanis felmerült annak a veszélye, hogy nem tud megfelelő méretű és műszaki felszereltségű épületbe költözni.) A becslések szerint 15 milliárd forintból épített óbudai komplexum - a ma élő szerződés szerint fizetendő - hosszú távú bérleti díja mai árfolyam szerint legalább 70 milliárd forintjába kerül majd az államnak. A Narancs úgy értesült, hogy ezt a kontraktust igyekszik most újratárgyalni a közmédia vezetése. A néhai Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának fideszes és kereszténydemokrata delegáltja anno jogsértőnek találta a szerződéseket; most mégsem kiabál senki Medveczky, Rudi, esetleg a Székház Projektet vezető Adamik Ágnes menesztését követelve, és Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos is meszsziről kerüli a Kunigunda útját. Ettől függetlenül a fölösleges párhuzamosságok miatt a létszámcsökkentés (amennyiben az legalább részben szakmai alapon zajlana) még így is indokolt lenne.
A fizetések közötti különbségek indokolatlanul nagyok, és a bérstruktúra újragondolása valóban szükséges: a műszaki osztályon a 150 ezer forint nettó fizetés átlagosnak mondható, ott többen is a mielőbbi távozás gondolatával foglalkoznak - eközben ma is van olyan, élő szerződését élvező műsorvezető, aki lényegében műsor, tehát érdemi munka nélkül vesz fel hét számjegyű fizetést. Persze a súlyos pénzhiány nem minden szinten jelentkezik a mindennapokban. A szakmai munkára nézve is jellemző, hogy az Alap hír- és hírháttér-szerkesztőségében számos olyan helyszíni riport készül, amely soha nem kerül adásba. (A rendvédelmi dolgozók például nemrég arra panaszkodtak a Narancsnak: ők többet nem beszélnek a közmédiának, mert úgysem adják le.) Legalább ennyire furcsa, hogy milyen propaganda-híranyagokra van kapacitás. Április elején a túlzott közéleti befolyással aligha vádolható, Stockholm külvárosában székelő svéd Pen Club meghívta egy kerekasztal-beszélgetésre Bolgár György újságírót (Klubrádió). Az Alap egy újságírónak és egy operatőrnek fizette a svédországi utazását, hogy tudósítsanak a kiemelt jelentőségű politikai eseményről - noha nemcsak akkreditálni felejtették el magukat, de még arról sem tájékozódtak, hogy sem idő, sem lehetőség nem adódik majd újságírói kérdésekre. A hírek szerint némi hazaárulózással és fasisztázással zárult az esemény, úgyhogy végül lett riport. Nem mentek hiába.
Személyes garanciák
Először tavaly júliusban döntött a parlament a közszolgálati tájékoztatás rendszerének átalakításáról. Akkor a műsorszolgáltatókat (MTV, Duna Tv, Magyar Rádió) felügyelő alapítványokat egy központi alapítványba vonták össze, amit azóta is a garantált kormánytöbbségű közszolgálati kuratórium felügyel. A karácsony előtt elfogadott, "a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról" szóló 2010. évi CLXXXV. törvénnyel (az új médiatörvénnyel) azonban máris változott a felállás. A központi kuratórium pár hónap alatt az általa felügyelt közszolgálati szerkesztőségekhez hasonlóan súlytalanná vált, év eleje óta ugyanis a Médiatanács fennhatósága alatt működő MTVA rendelkezik a közszolgálati részvénytársaságok vagyonának döntő része és a közmédiumok működtetésére elkülönített 64 milliárd forintos költségvetési keret egésze felett (az MTVA jogosítványairól és a közszolgálati média első átalakításának részleteiről lásd: Riporter rendelésre, Magyar Narancs, 2010. december 16.). A jogkörök és a pénzügyi felügyelet kiszervezésével párhuzamosan nagyjából 3000 dolgozó került át (szerződése módosításával) az MTVA kötelékébe, így jelenleg a szerkesztőségekben alig néhány tucat ember dolgozik. Mint arra már tavaly év végi írásunkban is utaltunk, ezzel a közmédiumok működésére elkülönített tízmilliárdok politikai és civil felügyelete lényegében megszűnt - ezt az új jogszabály értelmében az MTVA négytagú felügyelőbizottságának kell elvégeznie, amelynek tagjait természetesen Szalai Annamária nevezi ki. Feltéve, hogy hajlandó rá: Szalai ugyanis épp a felügyelőbizottság éléről helyezte át az MTVA élére Böröcz Istvánt, az új bizottság pedig a jelek szerint azóta nem ülésezik. Egyelőre Szalainak a négy tag közül kettőt sikerült megtalálnia - és meg kell hagyni, ők valódi nagyágyúk. Áprilisban Kosztolányi Dénes volt fideszes képviselő kapta meg elsőként a pozíciót, aki ugyan életében nem foglalkozott médiával, viszont az első Orbán-kormány idején az ún. "megfigyelési" bizottság elnökeként jelentős közéleti ismertségre tett szert. (De egyéb dolgai is nyilvánosságot kaptak: amikor például ittas vezetésért vád alá helyezte az ügyészség, ő azzal védekezett, hogy az alkalom előtt egy ritmikus sportgimnasztikai verseny politikai mentoraként "muszáj" volt legurítania néhány pohár pezsgőt. Hírnevét pedig leginkább azon megnyilvánulásának köszönheti, hogy otthon pitonokat tart, amiket szocialista képviselők neveivel összefilcezett egerekkel etet.) Néhány héttel később Szalai megtalálta második jelöltjét is, a korábban tíz éven keresztül a néhai ORTT szocialista delegáltjaként tevékenykedő Ladvánszky Györgyöt. Az MSZP-hez kötődő Ladvánszky jelölése látszólag ügyes politikai manőver, ámbár köztudott, hogy Ladvánszky rendszeresen összejátszott Szalaival az ORTT-ben - és nem csak a Danubius és a Sláger Rádió botrányos kivégzése során. (Együttműködésük részleteiről lásd Szalai-portrénkat: A türelmes eminens, Magyar Narancs, 2010. szeptember 23.)
