SzSz

A szüzességelvesztős tinifilmek terén a 2007-es Superbad – avagy miért ciki a szex? óta nem sok fejlemény történt.

A CIA, az FBI, az NSA és a többi párbetűs félelmetes és félelmetesen túlmisztifikált ügynökség mellett létezik egy másik, rejtett csoportosulás is.

A 2016-os Virsliparti azt vizsgálta, hogy mi az élet értelme – tette mindezt egy rakás, a szupermarket polcain életre kelt étel, na meg a 18-as karikát bőven kimerítő szexuális poén segítségével.

Annak szurkol a néző, akit követ a kamera – szól a filmes közhely.

A magyar diákok a folyamatosan rothadó oktatási rendszerben igyekeznek pluszpontokat gyűjteni és nyelvvizsgát szerezni.

Az Agymanók első részének talán legmeghatóbb pillanata, amikor Bim Bam, a hatalmas rózsaszín elefántlény feláldozza magát, és a feledés homályába veszve eltűnik.

Ma még dúl a háború a mesterséges intelligencia (MI) ellen.

Az élet egy szürke erdő, amelyben mind egyformán bolyongunk – a film alapgondolata nem túl eredeti, ám láttunk már hasonló, bárdolatlan felvetésből egészen pofás horrort is kikerekedni.

„Meg kéne ölnöd, hogy levedd a dzsekimet” – búgja Austin Butler whiskyt kortyolgatva, amikor két marcona alak a bandajelét meglátva beleköt.

A néplélek valójában az apró, hétköznapi semmiségekben rejlik...

A harmadik résznél joggal hihettük azt, hogy a rosszfiúk filmes pályafutása körbeért.

A Mad Max-filmek azt mutatják be, hogy van élet a civilizáció összeomlása után is; nem túl szép, nem túl vonzó, nem is túl emberi, de van.