Visszhang: film

F1

  • SzSz
  • 2025. július 2.

Visszhang

Wes Anderson, David Lynch, Ridley Scott – sőt Sergio Leone! –, se szeri, se száma a neves rendezőknek, akik ujjgyakorlat gyanánt, meg persze egy rakás pénzért nekiálltak reklámfilmet forgatni.

Egyikük sem kapott azonban 300 millió dollár körüli büdzsét, ahogy Joseph Kosinski a Top Gun: Maverick sikere után, miáltal az F1 nem csak minden idők egyik legdrágább filmjévé, de a valaha volt legdrágább hirdetésévé is vált.

Ha Top Gun-szerű pehelykönnyű, de súlyosan szórakoztató filmet várunk, csalódnunk kell. Az F1 ugyanis inkább a producer, Jerry Bruckheimer egy másik hasonló próbálkozására, az 1990-es Mint a villámra hajaz: mindkettőben egy, a Földnél is nagyobb egójú világ­sztár (anno Tom Cruise, most Brad Pitt) játssza el a laza autóversenyzőt; mindketten végül összehaverkodnak fő riválisukkal; az oddsok ellenére végül mindketten győznek, és persze a teljesen súlytalan, pályán kívüli szerelmi szál is stimmel. Az F1 talán annyiban kavarja meg a lapokat, hogy Pitt pilótája, Sonny Hayes nem pelyhes állú újonc, hanem szebb napokat látott veterán, aki évtizedekkel egy súlyos bukása után száll vissza az autóba.

Kosinski filmje igazi, IMAX-re termett kaland gyors vágásokkal, üvöltő motorhanggal és izgalmas versenyekkel – a gond ott kezdődik, amikor a szereplői beszélni kezdenek. A főhőst egyedül Pitt lazasága tartja össze; a forgatókönyv pedig hol már-már túlzottan szőrözve szakmázik a Forma–1-gyel, hol dodzsemfutamig butítja a versenyt, amelynek drámája hamar elszáll, mint a benzinszag.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Varga Judit választása

Nem világos, milyen színjáték bontakozik ki szemünk előtt, az pedig végképp homályos egyelőre, végül hogyan döntenek: megteszik-e a „visszautasíthatatlan” ajánlatot, az érintett a tisztesség maradéka megőrzését választja vagy elfogadja az eddiginél is gátlástalanabb kézitusa katonájának szerepét a hatalomért.

Közel kétmilliárd forint vízdíjat követel az állam Miskolctól, a város bérlakásait adta fedezetként

A magyar állam 2023 végén úgy kapta meg ingyen a rezsicsökkentés miatt milliárdos hiányt halmozó MiVíz Kft.-t 24 milliárd forintos vagyonával, hogy konszolidációt ígértek Miskolcnak. Erre nem került sor, idén nyáron viszont benyújtotta 1,8 milliárdos ki nem fizetett vízdíj számláját a városnak. A törlesztés fedezeteként egy 2,2 milliárd forintra értékelt önkormányzati bérlakásos társasházát adta zálogba a fideszes városvezetés.

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).