Visszhang: film

A fuvar

  • SzSz
  • 2025. augusztus 27.

Visszhang

„Ne vigyorogj annyit! A vigyorgást ki kell érdemelni!” – pirít rá Russell, a veterán pénzszállító fiatal társára, Travisre.

Russell egy dolgot akar: minél hamarabb letolni az aznapi melót, ugyanis este házassági évfordulót ünnepelne a nejével. Travis ellenben a világon semmit nem akar, csak jól érezni magát; ő az ügyeletes hülye gyerek, aki most épp páncélautót vezet, de lehetne pizzafutár, pincér vagy akár zsaru is, utóbbi véletlenül épp a gyerekkori álma. Természetesen a rutinfeladatból óriási balhé lesz, először ugyanis csak a járgányukat akarják ellopni, majd azzal meglépni egy kaszinó bevételével.

Mindez pont úgy hangzik, mint egy tucat-akcióvígjáték, és A fuvar nem is akar más lenni. A fenti idézetet azonban nem tudjuk nem úgy hallani, mint egy valaha volt nagy komikus utolsó sóhaját feltörekvő társa felé. 43 év telt el, mióta Eddie Murphy a 48 órával a vásznon is bemutatkozott, két évvel később pedig kijött a Beverly Hills-i zsaru is, amelyet nemrég rebootoltak, csakúgy, mint másik sikerét, az Amerikába jöttemet. Mindkettő önmaga fáradt utánérzése volt csak, egy olyan Murphyvel, aki mintha nem is titkolná, hogy a háta közepére kívánja az egészet. Ugyanez igaz A fuvarra is, amelyben a komikus pont olyan unalmas, sótlan pofa, mint akikből annak idején viccet csinált. Társa, Pete Davidson azonban sehol sincs az egykori Murphyhez képest; itt épp azt az agyatlan, „a legyet is röptében” típusú bumburnyákot alakítja, akit eddig szinte mindig. Így a filmet végül a két nőnek, azaz Keke Palmernek és Eva Longoriának kell megmentenie.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.