Tamás Gábor

A Nemzeti Földalap (NFA) bicskanyitogató döntési gyakorlata - amellyel rendre a Fidesz-közeli vállalkozóköröket, illetve kormánypárti politikusok családtagjait juttatják földvagyonhoz - a jelek szerint elérte a végrehajtó-apparátus ingerküszöbét. A minap jutottunk hozzá egy belső vizsgálat anyagához - íme.

Az idei év egyik élelmiszer-piaci (és -biztonsági) vitája bontakozhat ki arról, vajon mitől is pusztulnak a méhek Európa-szerte. Vagy hogy pusztulnak-e egyáltalán.

Rövid időn belül újrakezdik az új földtörvény decemberben megszakított vitáját a parlamentben. Az őszi kormányjavaslatot valószínűleg alaposan átírják a módosító indítványok, amelyek nagy része a Fidesz gazdasági holdudvarának szájíze szerint készült. Az eredetileg a nagygazdaságok működését korlátozó előírások jelentősen enyhülnek.

Kellemetlen meglepetés érhet kétszázezer ingatlantulajdonost tavasszal, amikor büntetési határozatot postáz nekik a területi földhivatal. Nem lesz olcsó mulatság: birtokuk aranykorona-értékének ezerszeresét kell majd befizetni, plusz az elmulasztott regisztráció hivatali illetékét, helyrajzi számonként, illetve használónként hatezer forintot.

Erős politikai érdekérvényesítő képességű önkormányzatok segítenek át az idén több húsipari üzemet az ágazati válságon. A támogatás valójában közvetett állami beavatkozás a piaci viszonyokba. A kormányzat egy kemény verseny feltételeit szabja át: míg egyes cégeknek mentőövet dob, másoknak nem.

"MMA-szindróma" - így összegezte a Narancsnak az egyik érintett szervezet alelnöke a gőzerővel szerveződő új agrárkamara körül kialakult helyzetet: hogy tudniillik a kamara a Fekete György-féle művészeti akadémiához hasonlatos Fidesz-közeli köztestületté alakulhat.

A nemzetgazdaság belső forgalmának legalább harmada a feketegazdaság kategóriájába sorolható a becslések szerint. Az emiatti költségvetési bevételkiesés ezermilliárdokban mérhető. A kormányzatnak a gazdaság fehérítését célzó költségvetés-javító programja viszont legfeljebb kétszázmilliárd forinttal számol. És még az sem jön össze.

A terjedő szegénységről a kikapcsolt közszolgáltatások, a halálozási adatok vagy a vasúti menetrend is sokat elárulnak.

A következő választási kampány egyik slágere ismét a "földkártya" lesz: az, hogy kinek és mekkora része lehet az ország legnagyobb, értékben nehezen kifejezhető természeti kincsének birtoklásában. Az Orbán-kabinet az Alkotmányba kívánja emelni a piaci forgalmazást erősen korlátozó jogszabályok megváltoztathatatlanságát. De ez csak a felszín.

November 15-ét várják azok a hazai kereskedők, akik jövő ilyenkor is cigarettát szeretnének árusítani. Nem lesz könnyű dolguk. A 2013. július 1-jétől életbe lépő "trafiktörvény" nyomán drasztikusan csökken a dohányárusító helyek száma, hiánycikk lehet a cigaretta, és felpöröghet a ma sem pangó feketepiac, az illegális import.

Büntetőjogi kategóriává emelte az úgynevezett termőföld-zsebszerződések megkötését a kormányerő. A jövőben egytől öt évig terjedő szabadságvesztést kaphat az, akit ilyesmin érnek. Helyszíni tapasztalataink szerint azonban a leginkább érintett nyugat-magyarországi területeken ez senkit nem idegesít - leszámítva az illegális kontraktusok felkutatására ösztökélt hivatalnokokat.

A játékgépek betiltása, elsősorban is annak rapid módja mindenkit váratlanul érintett. Ennél már csak az volt meglepőbb, hogy a szokásos indokok mellett az előterjesztők nemzetbiztonsági kockázatokra is hivatkoztak. Okkal?