A nyári-őszi politikai kardcsörtetés után december óta látszólag nagy a csönd a hazai földforgalmazási szabályok körül. A háttérben viszont intenzív egyeztetések zajlanak. A tét nagy, hiszen az ország nemzeti vagyonának negyedét kitevő birtoktömeg adásvétele elvileg szabad lesz, mivel jövő május 1-jén az Európai Unió által eddig engedélyezett átmeneti moratórium lejár. Vagyis megjelenhetnek ezen a piacon is a tőkeerős, netán spekulációs célú, az unióban relatíve olcsó magyar földre vágyó befektetők. A hangsúly az "elvileg" szón van: a kormány ugyanis a jövőben is minden lehetséges eszközzel korlátozni kívánja a földvásárlásokat. És nem csak a külföldiekét: a belföldi gazdálkodókra, főként a nagyobb cégekre érvényes földhasználati maximum tervezett bevezetése a kormánypártok gazdasági holdudvarában is kiverte a biztosítékot - a kormányzati gazdasági ügyek alakításában nagy szerepet játszó "közgépes" Simicska Lajos-Nyerges Zsolt páros egyes becslések szerint tízmilliárdos nagyságrendű agrárbefektetés felett is rendelkezik, de a kormánypárti padsorokban ötven-hatvan további olyan képviselő is ül még, akinek komoly érdekeltsége van ágazati társas vállalkozásban. Ráadásul a napvilágra került elképzelések időközben mozgásba hozták a földbérleti piacot, illetve a használt területekhez kapcsolódó bankszektor fantáziáját is. Lesz még az idén oligarcházás bőven.
Aggódni méltóztattak
A közbeszédben csak új földtörvényként emlegetett (pontos címe szerint: "A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény") jogszabálycsomag sajátos utat járt be eddig a törvényhozásban. A kormányzat egy úgynevezett társadalmi egyeztetés után sürgősséggel terjesztette elő az ősszel; volt miniszteri expozé, voltak vezérszónoklatok, majd megnyílt az általános vita. Minden jel arra utalt, hogy még abban az évben megszületik a jogszabály. Karácsony előtt azonban az előterjesztők a vita átmeneti felfüggesztését kérték.
"A kormánypárt fő részvényesei aggódni méltóztattak birtokaik okán" - kajánkodott lapunknak az eredeti előterjesztés egyik közreműködője. Az ügyben elővezetett indoklás - "a javaslat érdemi működéséhez más jogszabályoknak, például az üzemszabályozásról vagy a családi gazdaságokról szóló törvényeknek, illetve a naprakész földnyilvántartásoknak is el kell készülniük" - annak fényében lehet kissé különös, hogy az ellenzék eredetileg éppen emiatt nevezte szakmaiatlannak a paragrafusokat (lásd keretes anyagunkat). Ám valójában a már említett, kormányzaton belüli feszültségek miatt alakult így a helyzet - erősítette meg több, a törvény alakulásának viszonyait jól ismerő forrásunk. Ezt tükrözi az a tény is, hogy a készülő, a frakció által támogatható módosítások körül nagy a titkolózás.
Korlátozások
Az eredeti javaslat szerint Magyarországon a jövőben csak az úgynevezett "földműves" szerezhet és használhat termőföldtulajdont. Vehet az egyéni termelő, családi gazdaság, bérelhet a hazánkban bejegyzett cég, amelynek tulajdonosa egyébként szintén lehet birtokos. E ponton lépnének be a korlátozások. Őstermelőként legfeljebb 50 hektár, vállalkozóként legfeljebb 300 hektár nagyságú földje lehetne a gazdának. Ha a 30 hektárt meghaladná a földműves tulajdonában vagy használatában álló föld, akkor a földszerzéshez középfokú szakképzettséget és legalább 5 éves, mezőgazdasági üzemben töltött gyakorlatot kell igazolni; amennyiben pedig 100 hektárnál is többet venne, akkor igazolnia kell, hogy főfoglalkozású földműves. Nem szerezhető meg azonban a föld tulajdonjoga, illetve haszonélvezeti joga, ha a szerző és a közeli hozzátartozója tulajdonában és haszonélvezetében lévő összterület meghaladja az 1200 hektárt.
Sajátosra sikerült a külföldiek földszerzésének az uniós szabályozáshoz tervezett igazítása is. Eszerint külföldi állampolgár általában nem vehet birtokot hazánkban, de "tagállami polgár" bizonyos feltételekkel igen. Például életvitelszerűen kell nálunk gazdálkodnia, rendelkeznie kell állandó magyarországi lakcímmel, és a belföldi vásárlókhoz hasonlóan bizonyos szakmai képesítésekkel is. Egyébként ilyen lehetőséget ma is tartalmaz a még hatályos jogszabály. Emiatt fordulhatott elő a közelmúltban, hogy több osztrák gazda nevében az Európai Bizottsághoz fordult Ausztria külügyminisztériuma, mivel a magyar hatóságok megtagadták vásárolt földjeik telekkönyvi bejegyzését. Ügyvédjük szerint a kérelmezők minden formai követelménynek megfeleltek, megkapták a vásárláshoz szükséges földhivatali engedélyeket is, de a tárca szerint erre az említett hatóságoknak tavaly "hatósági jogosultság változása miatt" már nem volt jogkörük.
Erősen kérik
Információink szerint a tervezet parlamenti sorsa miatt az előterjesztő vidékfejlesztési tárca kellemetlen helyzetbe került. Nyáron Orbán Viktor miniszterelnök nyomatékosan arra utasította az agrárjogalkotásért felelős fideszes és minisztériumi illetékeseket, hogy az őszi parlamenti ülésszakra a hazai földet a spekulánsoktól megvédő - forrásaink szerint "hatékony és ravasz jogi megoldásokat" tartalmazó - törvényt terjesszenek elő. Az élénk kormányzati kommunikációval elővezetett javaslatra azonban annak szövegezői (az e célra létrejött munkacsoport információink szerint milliós megbízási szerződéseket kapó tagjai) a végszavazáskor talán rá sem ismernek. Például az 1200 hektáros felső birtokméret a legális foglalkoztatásban részt vevő és állattenyésztéssel is foglalkozó cégek esetében jelentősen megemelkedhet, adott esetben meg is többszöröződhet. Ha például egy nagyüzem hatszáz tehenet tart, akkor az állatonként két hektárral megnövelheti a legálisan használható területet - vagyis ez esetben az eddig engedélyezni tervezett terület dupláját használhatja. Engedmény járhat továbbá a szabályosan bejelentett alkalmazottak, illetve a környezetvédelmi területek korlátozott használata után is.
Banki forrásokból úgy értesültünk, hogy a földhasználati viszonyok szabályozásához kapcsolódva és nem kis mértékben a Fidesz-holdudvar nagyüzemi agrárlobbistáinak "kérésére" a törvényhozók újra átgondolhatják a földhasználathoz kapcsolódó hitelezés ügyét is. A javaslat szerint a hosszú távú földbérlet a gazdálkodó számára olyan vagyonértékű joggá válna, amelyet a földhivatali nyilvántartásban is rögzítenének, azaz banki fedezetként is felhasználható lenne. Úgy tudjuk, az előzetes számítások szerint akár négy-ötszázmilliárd forint friss tőke jelenhetne így meg a versenyszerűen működő agrárvállalkozásokban.
A hazai földbérleti piac azonban ettől függetlenül is mozgásba lendült: az új földtörvény tervezett szabályai miatt számos közepes és nagygazdaság azzal kereste meg a velük korábban bérleti szerződést kötő tulajdonosokat, hogy még a kontraktus lejárata előtt hosszabbítsák meg a hatályát. Ennek fejében hajlandók voltak a bérleti díj akár egyösszegű, akár lépcsőzetes emelésére is. Értesüléseinket a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségénél azzal erősítették meg, hogy olyan bizonytalanságban, ami a hazai földpiacon kialakult, mindez természetes biztonsági lépésnek tekinthető.
Kicsoda? Micsoda?Az új földtörvényt érintő egyik legfőbb kritika az volt, hogy olyan fogalmakat használ a kényes jogalkotási területnek számító földbirtok-politikában, amelyek formailag nem is léteznek. A családi gazdaságok hivatalos leírása például egy adóügyi eljárási rendelkezésben szerepel ugyan, ám az az együttesen használt birtok meghatározására nem alkalmas. Ez a nyilvánosság számára Budai Gyula VM-államtitkár egyik távoli, az "oligarcházások" kapcsán elhíresült állami földbérleti pályázatokon földet szerző rokona ügyében derült ki - hivatalosan ugyanis az unokatestvér nem számít családtagnak. Hasonló a helyzet az olyan egyszerűnek látszó fogalommal is, mint például a "mezőgazdasági üzem". Ezek jog- és szakszerű (az EU metódusának is megfelelő) leírására történtek ugyan kísérletek, meghatározva például, hogyan kell egybeszámolni a területet és az állattartást, az esetleges kiegészítő tevékenységeket, a gépállományt és az egyéb műszaki hátteret stb. Elvileg ezt rendezi majd a készülő üzemszabályozási törvény, amely azonban alighanem éles viták tárgya lesz. Ebbe a jogszabályba egyes források szerint olyan korlátozó passzusok is belekerülnének (mint például a földbérleti szerződések öt évre szűkítése), amelyek hosszú távon ellehetetlenítenék a versenyszféra gazdaságait. Érdekesség, hogy az erről szóló hírt a kormányközeli Magyar Nemzet szellőztette meg február végén. A földügyi nyilvántartás terén erős lemaradásban van a szaktárca, amely a kormányváltás után egyik legsürgetőbb feladatának nevezte a naprakész földregiszter elkészítését - e nélkül nehéz nyomon követni, pontosan ki és mennyi földet használ. Ehhez képest most nyárra ígéri Fazekas Sándor miniszter a feladat elvégzését. Információink szerint a kész és valóban működésre alkalmas nyilvántartás legföljebb az év vége felé készülhet el. |
