"Mondani kellene valami ésszerű magyarázatot az embereknek, hogy hogyan létezik ez, hogy létezik az, hogy Mészáros Lőrinc - hogyha mondhatok valamit - még mielőtt kiírták volna a bérleti pályázatra a földeket, elkezdte művelni a volt Csákvári Állami Gazdaságnak a területeit? Hogy létezik az, hogy Nyerges Zsolt Dél-Balaton Agro cége úgy műveli ősszel a földeket, hogy nincs megkötve a következő évre ez a megbízási szerződése sem? Valami ésszerű magyarázatot erre a helyzetre, ami az emberek számára is elfogadható, azért kellene adni, elnök úr, mert ha nem, akkor merül fel az emberekben is a korrupció gyanúja, vagyis hogy bennfentes információk alapján biztos lehetett az illető abban, hogy vagy megbízási szerződéssel vagy pedig pályázati úton, de egészen biztosan ő fogja művelni a földeket, épeszű ember különben nem invesztál a földbe ennyi pénzt."
| ||
Ez 2013. április 16-án, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának égisze alatt működő eseti ellenőrző bizottság ülésén hangzott el Ángyán József egykori államtitkártól. Az értekezleten a Nemzeti Földalap vezetését hallgatták meg a képviselők az elmúlt hónapokban nagy port felvert állami földbérleti ügyekről. Azt firtatták például, miként lehetséges az, hogy egy elvileg nyitott pályázati rendszerben mindig előre lehet tudni, ki fog nyerni és ki nem.
A földalapos hivatalnokok eddig zárt sorokban védték a földbérleti eljárásokkal kapcsolatos információkat, most azonban "előkerült" egy belső vizsgálati jegyzőkönyv. Ennek még jelentősége lehet, hiszen a kormányzat az eddigi mintegy 75 ezer hektár meghirdetése után újabb 200 ezer hektár kiadását tervezi négy éven belül. A kérdés jelen pillanatban az, vajon a hivatal (pontosabban egy későbbi eljárás során esetleg felelősségre vonandó tisztviselőkör) az eddig tapasztalt "irányított vagyonosodáshoz" meddig és milyen lojalitással asszisztál.
Vegyük át röviden ismét, miért éri meg állami földbérlethez jutni. A bevezetőben említett Mészáros Lőrinc, a felcsúti fociakadémia elnöke, Orbán Viktor családjának a szomszédja (sokak szerint barátja) az érdekeltségein keresztül mintegy 1200 hektár állami földbérlethez jutott húszéves futamidőre. Az évente fizetendő díj átlagosan nem vagy csak alig haladja meg a hektáronkénti 20 ezer forintot, ami a piaci bérleti áraknak inkább harmada, mint fele. A jelenleg biztosan számolható földalapú uniós támogatás nagyjából hatvanezer forint - ezért termelni nem kell, csak kultúrállapotban tartani a területet. Szimpla ugaroltatás esetén ez hektáronként 5-6 ezer forintnál többe nem kerül, tehát Mészáros érdekeltségei még egy ilyen helyzetben is hektáronként 30 ezer forint adó- és járulékmentes bevételhez jutnak évente. 1200 hektárra vetítve az összeg 36 millió forint. Mészáros persze nyilván nem ostoba gazda, termelési árbevételre is épít: helyi becslések szerint közepes növénytermesztési évben, okos állattenyésztési tevékenységgel is kiegészítve erre a területre a nettó nyereség biztosan meghaladja a százmillió forintot. Ekkora bevétel a fejlesztés, netán a további birtokgyarapodás feltételeit is megteremti. Akár úgy is, hogy egy ilyen hosszú távú, biztos állami földbérletet fedezetnek is elfogad egy nem túl ellenséges bank, ami egy nagyobb ívű, nyilván szintén állami támogatású gazdaságfejlesztési projekt bázisa lehet.
Személyes tanács
A földbérletek "mindennapos" ügyeit intéző hivatalnokok szemét is egyre inkább szúrja a nyilvánvalóan személyi érdekeket szolgáló eljárás. Az ügyintézők látják ugyan, hogy a vezetés ellen beadott panaszok a nyomozókról egyelőre leperegnek, de semmi nem garantálja, hogy egy esetleges kurzusváltás után ne induljon valamiféle vizsgálat a gyanús földbérleti pályázatok miatt.
Információink szerint tavaly márciusban, az első Ángyán-vizsgálatot követően zavarba jött a Nemzeti Földalap vezetése, mit kezdjen a "családon belüli" kritikával, különösen azzal, hogy a kormányzathoz közel álló oligarchák viszik el a területet a valódi állattenyésztők és a kormányprogramban agyondicsért családi gazdálkodók elől. Fejér megyei, az ügyeket ismerő informátorainktól úgy tudjuk, április végén egy felcsúti labdarúgó-rendezvényen Orbán Viktortól személyesen kértek tanácsot, mit kezdjenek ezzel a helyzettel. A miniszterelnök kitérő választ adott, amit az eljáró hivatalnokok úgy értelmeztek, hogy a központnál (miután egyre több információ jutott el úgyis a sajtóhoz) javasolni fognak vagy egy eseti vagy az alap mellett működő ellenőrző bizottsági vizsgálatot.
Végül az ellenőrző bizottság felkért két tagot néhány eset vizsgálatára, ám eleinte nehézkesen indult a dolog. "Tudtuk, hogy a vizsgálatban számunkra jó megállapítások nem szerepelhetnek, ezért igyekeztünk a lehető legtisztességesebben idézni a vonatkozó eljárási szabályokat - emlékezik egyik székesfehérvári forrásunk. - Azt is tudtuk, de már az első pillanattól kezdve, hogy miután az egyes pályázatok bírálatánál a szubjektív szempontok jelentős szerepet játszanak, számos szóbeli utasítással is számolnunk kell. Így is történt. De ha én most azt mondom magának névvel, címmel, hogy minket X. vagy Y. úgy utasított a minisztériumból vagy akár valamelyik pártirodáról, hogy valakit hozzunk ki nyertesnek, ha én ezt nem tudom bizonyítani, azzal rágalmazást követek el. Tudnia kell, hogy a mi megyénkben történt már olyan eset egy egykori államtitkárral (Benedek Fülöpről van szó - T. G.), akit egy indulatos telefon miatt ítéltek el másfél év felfüggesztett börtönre nem is olyan régen. Ha akkor a hivatalvezető ezt nem tudta volna bizonyítani, akkor őt meszelik el."
Mindezek után az eseti bizottság tavaly októberben letett egy jelentést a nemzeti földalap vezetése elé, amelynek megállapításait a legutóbbi napokig sikerült titokban tartani. Ez biztosan nem véletlen, mert ennek a belső jegyzőkönyvszerű anyagnak minden létező eljárásjogi megfontolás szerint következménye kellene, hogy legyen.
Fogalmaz a hivatal
"Ez a jegyzőkönyv a korábbi tervezet módosításával készült, amelyben figyelembe vettük az NFA egyeztetésre kijelölt vezetőinek szóban közölt - kérésünk ellenére írásban le nem adott és általunk akceptált változtatási igényeit."
Ez kulcsmondat. Megbízható forrásból származó információink szerint formálisan három, informálisan annál több alkalommal próbálták az ellenőrzést végző bizottsági tagok (mindenekelőtt a földügyekben, zsebszerződésekkel kapcsolatos vizsgálódásokban az elmúlt években elismert szakértőként feltűnt, ám a jelenlegi kormányhoz lojális tisztviselőnek tartott Roszik Péter) elfogadtatni a "kijelölt földalapos vezetőkkel" a megállapításaikat, akik erre sokáig nem voltak hajlandók. Végül megszületett egy kompromisszumos szöveg, amely még ebben a formában is erős (betűhíven idézünk):
"Nincs egységes írásos utasítás a pontozás módjára, bár az NFA vezetőinek tájékoztatása szerint volt folyamatos konzultáció az elvekről. Egyértelmű véleményünk, hogy ez a szubjektíven értékelhető pont szinte minden esetben döntően befolyásolta a pályázatok végeredményét. Volt olyan megye, ahol a szúrópróbaszerű ellenőrzés szerint súlyozás nélkül számoltak rá pontszámot (B. A. Z.). Sok esetben találtunk olyan bírálatot, amikor a győztes maximális pontszámot kapott, a többi pályázó pedig nem követhető meggondolások alapján jelentősen alacsonyabb pontszámot. Esetenként fel nem lelhető indokok nélkül kaptak a nyertesek magas pontszámot, terveik nem voltak kiemelkedőek, sőt néhol hiányosak. (...) Összességében megállapítottuk, hogy a szubjektív módon adható pontszámok túlzó aránya, valamint az, hogy bizonyos elemek elbírálására nincs egységes eljárási rend, befolyásolhatta a pályázatok kimenetelét. (...)
A Fejér megyei, nagy nyilvánosságot kapott üggyel kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy a nyertes pályázók minden olyan esetben a gazdálkodási tervre adott szubjektív pontok nagy különbségével nyertek. A nagy területet nyert pályázók egyetlen esetben sem veszítettek, valamint egyetlenegyszer sem pályáztak közülük többen azonos birtoktestre. A vizsgált ügyeknél minden esetben megnéztük az összes beérkezett pályázatot, beleértve az üzleti terveket is. Az, hogy egyes esetekben kimondottan gyengének találtuk a nyertest, és jónak, valamint alulpontozottnak tartottuk némelyik vesztest, nem azt jelenti, hogy az ÉB (értékelő bizottság - T. G.) nem juthatott arra az eredményre, amire jutott, hanem azt mutatja, hogy az eredmény nagyon szubjektív bírálat következménye. A nyertesek zöme nem rendelkezik jelenleg állatállománnyal, sőt több esetben eszközökkel, gépekkel sem, míg a vesztesek között évtizedes tapasztalattal rendelkező állattartók is vannak. (...) A Fejér megyei esetekben tapasztalt visszásságok miatt június 12-én felkerestük a Fejér megyei területi iroda vezetőjét, Kutas Istvánt, hogy válaszoljon a felmerült kérdésekre. Sajnos nem kaptunk érdemi választ arra, miért így alakultak a bírálatok. Megerősítette, hogy nem rendelkeztek központi utasítással a bírálat módjára, valamint helyi szabályzatot sem alkottak. Az értékelő bizottság megfelelt az előírásoknak, miszerint a T. I. vezetője, valamint két szakember munkatársa alkotta. Arra sem kaptunk választ, hogy miért volt akkora különbség az üzleti terv pontozásában a nyertes és a többi pályázó között. Kutas úr szerint természetes, hogy a nyertesek több területet is nyertek, hiszen ha jó a pályázat, akkor az minden esetben jó. Olyan szempontok szerint emelték ki a nyerteseket, amelyek, véleményük szerint, a pályázat más pontjaira tartoznak (és ott pontot is kaptak rá), például figyelembe vették a munkahelyteremtést, a feldolgozókapacitást, a környezetbarát gazdálkodást és a génmegőrzést is, ugyanakkor nem számított a gazdaság múltja és jelene vagy a pénzügyi helyzete."
Megalapozott gyanú
Amikor az idézett szövegrészleteket megmutattuk az egyik, az említett Benedek-ügyben is közreműködő büntetőjogásznak, gondolkodás nélkül három vádpontot említett, amelyekre az állítások megalapozhatják az alapos gyanút. Ezek közül legerősebbnek a hivatali hatalommal való visszaélés, illetve a jogtalan anyagi előnyszerzés elősegítése tűnik. A Nemzeti Földalap csak az ország mezőgazdasági területének 7-8 százalékát kezeli, e vagyon működtetése azonban a jogász állítása szerint olyan különös és a személyiségi jogok határáig elmenő nyilvánosságot követelne meg, ahol a jegyzőkönyvezetlen szóbeli utasításoknak semmilyen formában nincs helyük. Különösen elgondolkodtatónak nevezte azt a hivatalon belül született megállapítást, miszerint az egyes pályázatok tényleges elbírálása és a formális döntés két-három ügyintéző kezében lehet.
A Nemzeti Földalapot a 2011-ben módosított törvényi előírások szerint a vidékfejlesztési miniszter felügyeli. Próbáltunk több módon is információt szerezni arról, hogy az idézett jelentés megállapításai hivatalosan eljutottak-e Fazekas Sándor miniszterhez vagy olyan megbízottjához (például Budai Gyula korábban elszámoltatásokért is felelős, ma a tárca parlamenti munkáját irányító államtitkárhoz), aki a megállapítások nyomán bármilyen formában személyi felelősségre vonást kezdeményezhetett volna. Nem hivatalos értesüléseink szerint az anyagot a Nemzeti Földalap belső dokumentumként kezelte eddig, az eljárások rendjét sem módosította a bírálatok nyomán.
A Nemzeti Földalap ellenőrző bizottsága formális ülést az idén még nem tartott.
