Szeptemberben fogadta el az Országgyűlés A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló ún. trafiktörvényt, de a végrehajtási jogszabályok egyelőre váratnak magukra. 2012. november 15-ig ígéri a kormányzat a koncessziós pályázatok kiírását. Ekkor lehet megtudni, hogy az egyelőre meg nem nevezett címre (minisztériumhoz, adóhatósághoz vagy a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Kft.-hez) benyújtott pályázatokról ki fog dönteni, és a bírálatba a döntéshozók kiket vonnak be (civil szervezeteket, kormányhivatalokat, járási igazgatást, önkormányzatokat stb.).
A Magyar Közlöny 125. számában jelent meg a hosszas (lobbi-) egyeztetéseket és többszöri országgyűlési tárgyalást követően megalkotott törvény, amely állami monopóliummá teszi a dohánytermékek kiskereskedelmét - az állam koncesszió útján másnak átengedheti e kereskedelmet. A koncesszió időtartama húsz év. A törvény értelmében 2013. július 1-jétől minden településen kétezer fő után egy dohánybolt működhet. A dohánybolt "nem mozgó (és részekre bontás nélkül nem is mozgatható), más üzlettől elkülönült, önálló üzlethelyiség, amelyben kizárólag dohánytermék, illetve dohányterméket kiegészítő termék vagy jogszabály által meghatározott termék forgalmazható, és amely üzlethelyiség külső felületére tekintve dohánytermék nem látható, csak az üzlethelyiségbe belépve" - definiál a jogszabály. A dohánybolt külső felületével szemben az alábbi elvárások vannak: el kell helyezni a "Nemzeti Dohánybolt" feliratot, egy kör alakú tiltó jelzést a 18 éven aluliak belépésére, a nyitva tartásra és az üzemeltetőre vonatkozó adatokat, továbbá olyan kép nem helyezhető el kívül, amelyen dohánytermék szerepel vagy a dohányzásra utal.
Ide se jövök többet!
Fotó: Németh Dániel
Lapunk információi szerint feltétel lesz az is, hogy a dohányboltnak legalább 40 négyzetméteres helyiségben kell üzemelnie önálló pénztárgéppel, elárusítójának legalább OKJ-s szakképzettséggel kell rendelkeznie, de felmerült igényként az is, hogy a várhatóan milliós készletű üzletekben kötelezővé tennék a főállású biztonsági őr alkalmazását. A koncesszióval rendelkező dohányboltnak minden legális, hazai forgalmazási engedéllyel rendelkező és forgalmazó gyártó termékét be kell fogadnia - hogy milyen áron, arról később még lesz szó. A kereskedők számításai szerint az indulás mindennel (árufeltöltés, pénztárgép stb.) együtt 5-8 millió forintos egyszeri beruházást igényel boltonként. Ezek után erősen kétséges, hogy a kormányzati intézkedés valóban a "kicsik" érdekeit védi.
Fizesse meg
A trafiktörvény része annak a folyamatnak, melynek során az ún. élvezeti szolgáltatásokat és termékeket regulázná a kormányzat. A dohánytermékek és a piacot uraló multinacionális vállalkozásokra kivetett 2010-es pluszbefizetési kötelezettség után jött a szeszek jövedéki adójának megduplázása, aztán a játékgépek működésének drasztikus pénzügyi korlátozása, majd betiltása. Most a horribilis forgalmú dohánypiac van soron, és információink szerint hónapokon belül ismét a szeszkereskedelem újabb szigorítása következik: bizonyos alkoholtérfogat-százalék felett (előzetes értesüléseink szerint 15-20 százalék közötti értékről van szó) alkoholtartalmú terméket csak a dohányboltok rendszeréhez hasonló szaküzleti rendszerben lehet majd árusítani.
A jogszabály hivatalos indoklásába belekötni nehéz lenne: ki ne értene egyet például azzal, hogy az ifjúságot óvni kell a valóban egészségkárosító dohányzástól, vagy hogy az évente mintegy harmincezer magyarországi halálesetet követelő cigarettázás társadalmi szempontból egyértelműen káros?
Csakhogy a parlament elé került passzusok elkészültének körülményei szerfölött furcsák voltak. A jogszabály végső változatának legutolsó módosítását "egy 'Sánta János' névvel regisztrált felhasználó gépén hozták létre" - idézet Lázár János akkori fideszes frakcióvezető nyilatkozatából, amikor kiderült, hogy a jogszabály végleges változataként Sánta az országgyűlési döntéshozatal előtt normaszövegként küldte ki a brüsszeli illetékeseknek előzetes elbírálásra azt a verziót, amit pár nap múlva a magyar képviselők változtatás nélkül fogadtak el. Sánta János nem tekinthető a hazai dohányzásellenes ifjúságvédelmi front kulcsemberének, lévén maga is dohánygyáros. Mi több, annak az egyetlen magyar tulajdonú Continental társaságnak az első embere, amelynek székhelye Hódmezővásárhelyen van, amely várost a törvény előkészítésekor Lázár János polgármester igazgatta. Sánta számtalan városi rendezvény támogatójaként is szerepet vállalt. A magyar piac 90 százalékát egyébként a multik (a Philip Morris, a BAT és az Imperial Tobacco) fedik le. Ez a helyzet gyökeresen megváltozhat július elsejétől, de a hazai dohányzás káros hatásait aligha csökkenti.
A közben a miniszterelnökséget vezető államtitkárrá emelkedő Lázár a törvény ismertetésekor megismételte azt a kormányzati szándékot, hogy a dohánytermékek árusításának monopolizálását népegészségügyi szempontok indokolják. Az utóbbi időben félévenként emelkedett a dohány- és alkoholtermékek jövedéki adója; utóbbi emelése változatlanul fontos lesz. Az MTI Hírcentrum tudósítása szerint az államtitkár azt mondta, hogy "akinek káros szenvedélye van, az fizesse meg". Szerinte 5-7 éven belül egy doboz cigaretta ára idehaza is eléri a nyugat-európai átlagárat. Ezzel párhuzamosan 2018-2020-ig a vágottdohány-forgalmazást teljesen felszámolják az egész unióban.
A hivatalosan is létrejött nemzeti cigiboltrendszer vezetője Gyulai Zsolt kétszeres olimpiai bajnok evezős lett (aki azért a Hungaroring Zrt.-ben betöltött elnöki tisztét is megtartja). Állítása szerint 2010-ben 440 milliárd forintot költött az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a kifejezetten a dohányzással kapcsolatos egészségügyi ártalmak kezelésére. Ehhez képest a dohánytermékek jövedéki adójából és áfájából évente 360 milliárd forint folyik be - az állam így 80 milliárd forintos mínuszban van.
Mitől köhög?
Csakhogy ez nem ilyen egyszerű. Liptay Mariann, az egyik Pest környéki szakorvosi rendelőintézet háziorvosi szakasszisztense lapunknak a következőképpen magyarázta a helyzetet. "Ha a beteg bejön hozzánk légúti, tüdő- vagy egyéb légzésszervi panaszokkal, érrendszeri fájdalmakra, vérnyomászavarokra vagy más tünetekre bukkanunk, akkor az orvos automatikusan kérdez rá a legfontosabb egészségkárosító kockázatokra. Dohányzik-e a beteg, fogyaszt-e rendszeresen alkoholt, egészségesnek tekinthető-e az étkezése, illetve mostanában arra is, tartósan veszélyezteti-e egészségét a stressz. Amennyiben úgy nyilatkozik, hogy korábban dohányzott, illetve jelenleg is, akkor ez a beteg nyilvántartásában megjelenik, és ez a későbbi kezelések során is végigkíséri az anamnézisét. Ez akkor is így marad, ha az illető egyszerűen megfázott, amit néhány napos fekvéssel, enyhe gyógyszeres kezeléssel rendbe tudunk tenni. Ám a statisztikában, illetve az ahhoz kapcsolódó egészségbiztosítási elszámolásban már egy dohányos beteg ellátásaként jelenik meg, tehát egész pontosan nem tudjuk megmondani, melyik betegünk milyen egészségkárosító tényező miatt kapott társadalombiztosítási ellátást."
A makroszámokkal egyébként is baj van. A Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) kapott tájékoztatás szerint az elmúlt három év átlagában a legális dohánytermék-forgalom 465-500 milliárd forint között alakult. Az adóhatóság ugyanakkor egy bizalmas feljegyzésben már tavaly felhívta a figyelmet arra, hogy a jövedéki adó folyamatos emelése, illetve a 2011 januárjától megnövelt általános forgalmi adó az illegális beszerzési formák irányába tereli a dohánykereskedelmet. Amikor idén tavasszal a Lázár-féle javaslat első koncepciója elkészült, ez a megállapítás különös hangsúlyt kapott az ellenérvekben. Úgy tudjuk, a költségvetés fiskális szempontjai és a Lázár-féle érdekcsoport között emiatt súlyos feszültség alakult ki. A gazdasági tárcától származó információink szerint Lázár János Orbán Viktor miniszterelnök személyes segítségét kérte azért, hogy az eredetileg a nemzeti dohánykereskedelem felügyeletére kiszemelt gazdasági tárca helyett a "közszolgai attitűdű" Németh Lászlóné vezette Nemzeti Fejlesztési Minisztérium legyen az új állami monopolvállalkozás bábája. Információink szerint augusztusban Matolcsy György két bizalmi embere is órákon át győzködte Orbán Viktor egyik - névvel meg nem nevezett - személyes megbízottját, hogy ha jövő július 1-jétől valóban életbe lép a trafiktörvény, akkor az a várható forgalomkiesés miatt legalább százmilliárd forintos lyukat üt az amúgy is roskadozó lábakon álló magyar költségvetésen.
Minden szakember egyetért abban ugyanis, hogy jövő ilyenkorra Magyarországon hiánytünetek mutatkoznak a legális dohánypiacon. Jelen pillanatban senki nem tudja megmondani, mennyi maradhat meg a most működő 44 270 elárusítóhelyből, hiszen még lapzártánkkor is folyt a vita azon, hogy az említett pályázati kiírásban hat-, hét-, nyolc- vagy tizenkétezer nemzeti dohányáruda megnyitására legyen lehetőség. Azon biztosan nem változtatnak már a jogalkotók, hogy az államnak kétezer lakosonként biztosítania kell a dohányvásárlás helybeli lehetőségét, de arra érdemi válasz egyelőre nincs, hogy mi lesz azzal az 1600-1800 kistelepüléssel, amely e lehetőségből eleve kiesik. Az előzetes elképzelések mobil árusítóhelyekről szólnak, ami egy borsodi vagy somogyi zsákfalu tényleges viszonyainak ismeretében megvalósíthatatlannak látszik. Sikerült beszélnünk mind a négy hazai székhelyű forgalmazó területi képviselőjével, akik egyértelműen úgy nyilatkoztak: "Ha mobilra tesznek bennünket, azonnal kilépek." A Philip Morris terítője munkatársunknak kijelentette, hogy egy olyan országban, ahol egy komplett kamiont romániai magyar sofőrjével együtt eláshattak mindenféle külön híradás nélkül a Felső-Tiszavidéken, ott nem tanácsos tízmilliós árukészlettel és készpénzbevétellel mellékutakon furikázni. Hozzátette: a szakmában olyan hírek terjengenek, hogy a jelenlegi kormány egyik miniszterének volt biztonsági vállalkozása már bejelentkezett a - pénzszállító rendszerekéhez hasonló - áruterítés megszervezésére. Más forrásból megtudtuk, hogy a várható forgalomcsökkenés a nagy szállítóknál humánpolitikai döntéssé is érett: a British American Tobacco november 1-jével negyven embert küld el, január 1-jével pedig további száz fő leépítését tervezi, és a többi vállalkozás HR-részlegén is készülnek számítások arra, hogy mi legyen jövő július 1. után. Az összegzések mintegy tízezer fő elbocsátását jelzik előre - ide számítva a családi gazdaságban működő dohánytermelők szerződés nélkül maradását is.
Kisboltok bajban
Az új helyzet persze nem csak a gyártókat sújtja, hiszen a cigaretta úgynevezett mágnestermék: olyan áru, ami azokat a vevőket is bevonzza a boltba, akik a cigin kívül mást is akarnak vásárolni. A főváros külső kerületeiben, illetve az agglomeráció kisvárosaiban több boltot üzemeltető Kósa Andrásné munkatársunknak elmondta: a cigaretta önmagában nem tekinthető nyereséges terméknek, viszont a boltok egészének elszámolásában meghatározó tényező. Ha ez a termék kiesik a kínálatból, több ezer bolt lehúzhatja a rolót. Száz cigarettavásárlóból legalább negyven egyéb terméket is vásárol, ami azért fontos, mert a cigin levő jelenlegi 2-3 százalékos árrés nagy hasznot nem hoz. Amennyiben a kormányzat valóban komolyan gondolja, hogy a kicsiknek akar kedvezni, akkor ezt a szempontot sem felejtheti el. A helyzet ugyanis az, hogy a már említett 44 ezer, dohányterméket forgalmazó elárusítóhely többsége a törvény életbe lépése után életképtelenné válik, vevőitől a már említett arányban elköszönhet. (A forgalmazók egyébként azzal próbálnak helyzetben maradni, hogy a nemzeti dohányárudai hálózatra sikeresen pályázó kereskedőknek akár 10 százalékot is meghaladó árrést kínálnak majd.) Kósáné kockás papírra vetett számítást tesz elénk: ez csak akkor rentábilis, ha a nemzetivé tett dohánybolt legalább havi 5,2 millió forint bruttó árbevételt produkál. Ennyinél még haszon sincs - szerinte a két-háromszázezer forintos adózatlan nyereséghez tízmillió forintnyi árbevétel alatt nincs esély.
Nem hivatalos, de megbízható forrásból származó információink szerint a NAV azzal a kéréssel fordult a felügyeletét ellátó Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, hogy határvizsgálati, vám- és egyéb tevékenységéhez gyorsított eljárásban írhasson ki technikai eszközökre vonatkozó közbeszerzési eljárást, valamint létszámbővítő pályáztatási lehetőséget. Az indok nyilvánvaló: a nyolc hónap múlva érvénybe lépő trafiktörvény az illegális kereskedelmet is lendületbe hozhatja. Becslések szerint jelenleg nagyjából öt százalékra tehető a feketén forgalmazott dohánytermékek aránya a hazai tényleges forgalomban, de a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vámhatóságnál dolgozó forrásunk szerint ennél lényegesen rosszabb a helyzet. A ténylegesen behozott mennyiség és a felderített esetek aránya ugyanis 90-10 százalékra tehető, és az ügyek jelentős részében nem kizárható az összejátszás a hivatalos szervet képviselő vámtisztviselő és a cigarettacsempész között. "Egy kisvámos kihordási ideje nem több két évnél, ennyi idő alatt megszedheti magát, aztán megbukik" - foglalta össze a helyzetet tömören szabolcsi informátorunk.
A helybeliek elképesztő esetekről tudnak. A Tisza felső kanyarjában több helyütt ma is üzemel "drótoskomp", vagyis olyan szerkezet, amely előre egyeztetett időben kiemeli a folyó fenekére engedett drótkötelet, amire felakasztják a vákuummal lezárt cigiszsákokat; áthúzzák az árut, aztán jöhet az elszámolás és a terítés. Egy jobb minőségű cigaretta tízdarabos kartonja 4500-5000 forint között mozog - ennyiért a pesti Lehel piac bejáratánál, a Józsefvárosi piac hátsó konténersorán vagy egynémely metrólejáratnál is gond nélkül füstölnivalóhoz juthat az, aki nem fél a lebukástól. A büntetési tételek ugyanis kemények: szálanként tízezer forintot leszurkolhat az, akinél zárjegy nélküli árut találnak. Ennél csak az elérhető illegális haszon nagyobb. Sokszorosan.
