Vári György

  • Vári György

Vári György cikkei

A közelítő tél - Minimum tizenegyes! - a Magyar Narancs irodalmi sikerlistája

  • Vári György
1. Krasznahorkai László: Seiobo járt odalent (Magvető, 2008) 112 pont 2-3. Bán Zoltán András: Hölgyszonáta (Scolar, 2008) Márton László: Amit láttál, amit hallottál (Jelenkor, 2008) 74 pont 4. Schein Gábor: Bolondok tornya (Jelenkor, 2008) 60 pont 5. Borbély Szilárd: Az árnyképrajzoló (Kalligram, 2008) 46 pont 6. Leslie Feinberg: Kőkemény (Inter Alia Alapítvány, 2008) 43 pont 7. Spiegelmann Laura: Édeskevés (Magvető, 2008) 40 pont 8. Maurice Blanchot: Halálos ítélet (Kalligram, 2008) 38 pont 9. Simon Balázs: A másik mondat (Jelenkor, 2008) 37 pont 10. Tar Sándor: Te következel (Magvető, 2008) 27 pont 11. Csajka Gábor Cyprian: Hard-kier (Jelenkor, 2008) 26 pont Szavazóink: Ambrus Judit, Bárány Tibor, Báthori Csaba, Bedecs László, Benedek Anna, Bodor Béla, Bojtár Endre, Borgos Anna, Csáki Márton, Dunajcsik Mátyás, Gács Anna, Halmai Tamás, Horváth Györgyi, Jánossy Lajos, Jenei László, k. kabai lóránt, Kálmán C.

Könyv - Az Enyészpont ünnepélye - Borbély Szilárd: Árnyképrajzoló

  • Vári György
Az irodalom mitikus feladata az, hogy legyőzze a halált, legyen szó Orfeuszról vagy Seherezádéról. A Borbély Szilárd könyvét nyitó írások címei (Árnyképrajzoló; Enyészpont) azonban - miközben a látásra, a fényre utalnak - megidézik egyúttal a halált is. "Onnan néz, ahonnan a látás összezáródik"- szól a nyitómondat. Vári György

Nincs mindenkinek igaza (Válasz Radics Viktóriának)

  • Vári György
Döbbenten olvastam a többnyire nagyszerű Radics Viktória igazán nem nagyszerű írását a legutóbbi lapszámban (Hősök és árulók. Egy hamis beszédmódról, Magyar Narancs, 2007. január 25.). A szerző olyan dolgokat kezel evidenciaként és kér számon kombattáns hangnemben Kornis Mihályon, amelyek vagy messze nem evidensek, vagy éppenséggel önmagukban értelmezhetetlenek.

Magyar, zsidó: két jó barát - Ady Endre: Egy keresztvetés története; Avigdor Hameiri: A daloló máglya (könyv)

  • Vári György
A Múlt és Jövő kiadó nagyszabású vállalkozásba kezdett, egy olyan sorozatot kíván elindítani Múlt és Jövő Klasszikusok cím alatt, amelyben összegyűjti a magyar-zsidó viszonynak a nagyjából a jogi emancipációval, 1867-tel kezdődő történetét. Elsőként egy párkötetet dobtak piacra, melyekről úgy gondolja a kiadó, hogy reprezentatív érvényűek a magyar zsidóság története szempontjából. A szépirodalom most történeti folyamatok illusztrációja.

Sosemvolt múlt - Grecsó Krisztián: Isten hozott (könyv)

  • Vári György
A könyv két mottóját Krúdytól és Móricztól kölcsönözte. "A földmíves élete rövid, mint a gazdasági év. A tavasz már kimossa az emlékezetből a telet, a tavaszt a nyár. A falu kis házaiban nem marad jel, hír, emlék azokról, akik elébb lakták" - írja Móricz, míg Krúdy szerint "nem vagyunk mások, mint folytatásai a régi időnek, a lábnyomok továbbmennek ugyanazon az úton, jó szem kell hozzá, hogy meglássa valaki, hol végződik az egyik nemzedék lábnyoma és hol folytatódik az új nemzedéké".

Mondhatatlan űr - Gerlóczy Márton: Váróterem (könyv)

  • Vári György
Gerlóczy Márton első könyvében egy olyan fiatalemberrel találkozhatott a türelmes olvasó, aki úgy vélte, hogy minden vele történt eseményt irodalommá tesz a puszta tény, hogy épp vele esett meg, csak rögzítenie kell őket.

Túl a gyerekeken

  • Vári György
A híres anekdota szerint egyszer megkérdezték Weöres Sándort, Varró Dániel verses meseregényének egyik ihletőjét, hogy miért ír gyerekverseket, mire a költő azt felelte, hogy ő nem ír gyerekverseket, sőt egyáltalában nem is szereti a gyerekeket.

Könyv: Nehéz hűség (Vas István: Azután I-II.)

  • Vári György
Vas István életművének új kiadásában az idei könyvhétre jelent meg hatkötetes önéletrajzának (Nehéz szerelem) utolsó két kötete. Ez a "végeérhetetlen regény", ahogy maga Vas nevezi, alighanem a század magyar prózájának egyik legbecsesebb darabja. A most kiadott kötetekből is kiderül, hogy Vas a második világháború kellős közepén, 1942-ben krisztusi korba lépve kezdi írni naplóregényét, és haláláig sem fejezi be. Az elbeszélt időben `45-ig, a német megszállás alóli felszabadulásig jut. Az utolsó két kötet címe Azután I-II. Eti, Vas első felesége halálára utal, mellyel a regényfolyam második kötetkettőse, a Mért vijjog a saskeselyű? befejeződött. Mindez együtt gigantikus - Vas versének címét kölcsönkérve - rapszódia a hűségről, a hűség paradox természetéről, mely mindig feltételezi az árulást is. Akkor is, ha kizárólagos, és egy miatt sokakhoz hűtlen, és akkor is, ha megengedő, és ily módon kissé mindenekhez. Alighanem innen érthető meg vagy innen is megérthető, miért lett az egész vállalkozás címe Nehéz szerelem, hogy mi tesz minden szerelmet általában nehézzé. A hűség paradoxona. Ez pedig nem csak a nőkre vonatkozhat, hiszen Vas költői nyelvének egyik legfontosabb sajátossága az, ahogy megpróbál egyszerre hűnek maradni az Arany Jánostól tanult magyar nyelv és az otthonról örökölt, lipótvárosi, kevert beszéd kettős örökségéhez. Erről szintén hosszan mesélnek Vas memoárjai, az első két kötet alcíme nem véletlenül lett A líra regénye.

Otthon a csúcson – Konrád György: Fenn a hegyen napfogyatkozáskor

  • Vári György
Az író életműve gyakran hozza zavarba kritikusait. Rendkívüli indulása (A látogató) után írásai egyre jobban megosztották az irodalmárcéhet. Egy vitán felül állóan kiváló - és egy időben elhallgattatott - ember, aki ugyanakkor problémás író. Igazán nem egyszerű eset.

Kövess minket: