A közelítő tél - Minimum tizenegyes! - a Magyar Narancs irodalmi sikerlistája

  • Vári György
  • 2008. november 27.

Könyv

1. Krasznahorkai László: Seiobo járt odalent (Magvető, 2008) 112 pont 2-3. Bán Zoltán András: Hölgyszonáta (Scolar, 2008) Márton László: Amit láttál, amit hallottál (Jelenkor, 2008) 74 pont 4. Schein Gábor: Bolondok tornya (Jelenkor, 2008) 60 pont 5. Borbély Szilárd: Az árnyképrajzoló (Kalligram, 2008) 46 pont 6. Leslie Feinberg: Kőkemény (Inter Alia Alapítvány, 2008) 43 pont 7. Spiegelmann Laura: Édeskevés (Magvető, 2008) 40 pont 8. Maurice Blanchot: Halálos ítélet (Kalligram, 2008) 38 pont 9. Simon Balázs: A másik mondat (Jelenkor, 2008) 37 pont 10. Tar Sándor: Te következel (Magvető, 2008) 27 pont 11. Csajka Gábor Cyprian: Hard-kier (Jelenkor, 2008) 26 pont Szavazóink: Ambrus Judit, Bárány Tibor, Báthori Csaba, Bedecs László, Benedek Anna, Bodor Béla, Bojtár Endre, Borgos Anna, Csáki Márton, Dunajcsik Mátyás, Gács Anna, Halmai Tamás, Horváth Györgyi, Jánossy Lajos, Jenei László, k. kabai lóránt, Kálmán C.
György, Kiss Noémi, Krusovszky Dénes, Lapis József, László Emese, László Ferenc, Lóránd Zsófia, Margócsy István, Menyhért Anna, Mikola Gyöngyi, Nagy Gabriella, Németh Gábor, Németh Zoltán, Pallag Zoltán, Schein Gábor, Selyem Zsuzsa, Szegő János, Tarján Tamás, Turi Tímea, Urfi Péter.

A listás könyvek megvásárolhatók a Fókusz Könyváruházban. Cím: 1072 Budapest, Rákóczi út 14. fokusz [dot] budapest [at] lira [dot] hu

Történetünk egyik főhőse, Bán Zoltán András legutóbb, még e rovat gazdájaként arról panaszkodott, hogy a szavazatok nagyon széttartanak, nehéz bármiféle trendeket kihámozni, jövő nincs, ha van, hát kiszámíthatatlan. Az utóbbi két hónapban azonban valahogy jobban egymásra hangolódtak a szereplők, most nem ez volt a helyzet. Van - a győztes könyvről például - zajos egyetértés, s vannak immár a listának bejáratott, állandó szereplői, akiktől lassan, minthogy megszűntek könyvújdonságok lenni, búcsúzni kényszerülünk - ők még egyszer, utoljára régi fényükben ragyognak fel a közelítő télben. Ilyen szereplő listánk ötödik helyezettje, a búcsúzkodni kezdő év egyik legfontosabb könyve, Az árnyképrajzoló, amit méltán ajánlottak a felkért ítészek (akik közé most egy kevés nem elsősorban kritikusként, de az irodalom közelében dolgozó szerzőt is felvettünk) ilyen sokszor az Önök figyelmébe. Ismerősünk már a negyedik helyen végzett Schein Gábor kötete is, akinek ezt a könyvét - végre - kvalitásaihoz méltó kritikai figyelem övezi, talán azért is, mert távoli rokonság fűzi a magyar verses regény új aranykorának reprezentánsaihoz. Belső köze azonban inkább Borbély könyvéhez van. A fiatalon meghalt, rendkívül tehetséges költő-író, Simon Balázs megrendítő kötetére is emlékezhetünk már az előző listáról, két szavazónk, Dunajcsik Mátyás és Margócsy István egyaránt emlékezetes írást tett róla közzé (Játszi olvadás, valamint Egy mondatban a világ, Élet és Irodalom, 2008. augusztus 1.). Az érmesek azonban mind újoncok. Az aranyat lehengerlő győzelemmel szerezte meg Krasznahorkai László friss könyve; úgy tűnik, hogy ezzel néhány gyengébb év után visszakerül majd a szerző a kritikai figyelem fókuszába.

A könyvről írt a megjelenés után íziben a fiatal magyar irodalomkritika fáradhatatlan tollú mindenese, Szegő János a literán (http://www.litera.hu/hirek/mondat-a-hataron) - másik kezével fogta közben a mikrofont: a szerzővel készített interjúját olvashatták lapunk hasábjain. (Nem elég hosszú a nevem, MaNcs, 2008. október 30. Ugyanebben a számunkban Dunajcsik Mátyás méltatta a könyvet.)

A második helyen osztozik lapunk egykori szerkesztője, aki eddig épp e státus miatt nem vehetett részt a szépírók nemes versengésében, a - szépíró létére is - egyik legfontosabb magyar kritikussal, Márton Lászlóval. Márton újabb elbeszélései (lásd róluk Kiss Noémi kritikáját mellékletünk V. oldalán, valamint Láng Zsolt írását az Élet és Irodalom szeptember 26-i számában) és Bán Zoltán András kis stílművészeti remekei nem bírtak egymással, ezért bronzot nem osztottunk. Utánuk következik Schein és Borbély, őket követi az első világirodalmi munka, Leslie Feinberg súlyos könyve egy, a bebetonozott, kőkeményen előírt nemi identitások elviselhetetlen elnyomó közegében lejátszódó, ezeknek az előírásoknak engedelmeskedni képtelen életútról. A Narancs hasábjain egykor Nádas Péter értekezett a könyvről (Ha férfinak születtél volna, MaNcs, 1996. december 19.) a maga sajátos kultúrkritikai érdeklődését érvényesítve, egy olyan, ressentiment-ban fuldokló kultúráról beszélve, ami semmit sem torol meg elszántabb, gyilkosabb dühvel, mint a valódi egymásra találás, a boldogság lehetőségét. A frissen megjelent könyvről új szavazónk, Csáki Márton is szépet írt az ÉS-ben (Nem és lélek, Élet és Irodalom, 2008. október 3.). A világirodalom végül is újra kevés helyet kapott a listán, de most mindössze egy ponttal maradt le két fontos könyv is, Dubravka Ugresictől A fájdalom misztériuma és Jeanette Winterson Teher című, Atlasz történetét feldolgozó könyve.

A név megcsinálásának, bevezetésének felhajtóerejét szépen példázza Spiegelmann Laura feltűnése, az, hogy mögötte munkál - sejthetően - Garaczi László nevének húzása is; a dolog - kissé, valljuk be, ellaposodó - izgalma (dramaturgiailag talán szerencsés lenne lassan előjönni a farbával, amíg még érdekes) talán hozzájárult ahhoz, hogy Spiegelmann bemutatkozó kötete legalábbis vegyes kritikai fogadtatása ellenére bekerült a középmezőnybe. Maurice Blanchot-nak, a huszadik századi francia irodalom egyik legjelentékenyebb figurájának első regényét (kritikánkat lásd mellékletünk XVI. oldalán) adta ki a világirodalom publikálásában is kivételesen fontos Kalligram kiadó (egyebek mellett Céline, Bernhard, Schnitzler műveinek gondozója) - ez a könyv nyitja a lista alsó részét. A Tar Sándor elbeszéléseit egybegyűjtő kötetre fontos volt felhívni a figyelmet, jó volna, ha Önök, a közönség rátalálnának erre a nagy magyar novellistára. A listára Csajka Gábor Cyprian szép posztumusz verseskötete fért még fel, némi - kellemes - meglepődésünkre.

Nekünk azért hiányzik, szemérmetlenül idecsempészve egy saját listát, Kántor Péter kivételesen szép verseskötete, a mindössze egy szavazatot kapott Spiró drámaátiratai, Szálinger Balázs eddigi nagy vállalkozásait összegyűjtő könyve, Gergely Ágnes Tigrisláz című, angol nyelvű versek híres magyar fordításait elemző nagyszerű kötete. A világirodalomról nem is beszélve.

Mire legközelebb jelentkezünk, már az Úr 2009-es évében, kifelé megyünk majd a télből. Addig is, írók, írjatok remekműveket! Lehetőleg lapzártáig.

Neked ajánljuk