Lemez: A brazilok már a spájzban vannak (Glücklich IV. - A Collection Of Brazilian Flavours)

szerző
- minek -
publikálva
2001/4. (01. 25.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Glücklich IV. - A Collection Of Brazilian Flavours From

The Past And The Present Compiled By Rainer Trüby

Megszámlálni is lehetetlen, mennyi mindent köszönhet az emberiség a szorgos brazil lakosságnak: a kötények, esernyőcselek és ötvenméteres nyesett passzok közhelyszerű felemlegetése helyett jobb, ha most könnyen szóródó figyelmünket a zenére redukáljuk, különös tekintettel arra, hogy az talán még a futballnál is érzékibb médium - elég a párkapcsolatok létrejöttében játszott építő szerepére utalnunk. A brazil népről meg ugye - népszerű interetnikus sztereotípiák szintjén - az a vélekedés járja, hogy dalból van a lelkük, és táncra áll a lábuk, dolgozni meg nem szeretnek - ezt ismerjük, dolgozni mi sem szeretünk, ellenben a muzikalitás és a foci tekintetében annál nagyobb a honi deficit. Ennek tudatában ajánlható mindenkinek - mintegy a szunnyadó ösztönök feléleszése szándékával is - a Rainer Trüby (róla később) által összeállított Glücklich IV. válogatás, amelynek meghallgatása nyomán ismét tanúbizonyságot szerezhetünk arról, milyen jelentős hatást gyakorolt a brazil ritmika és dallamvilág (szamba, bossanova stb.) a kortárs, nem techno jellegű, szórakoztató (többé-kevésbé) szintetikus és szinkretikus tánczene nagyjaira. A CD-n található 14 nu jazz- műremek (ti. ezeket a tündéri hibrideket így bírta elnevezni az úgynevezett szaksajtó) két dologban feltétlenül egymásra hajaz: mindegyikük beválna egy általános átmozgató edzés kísérőzenéjének, és egyiket sem brazilok csinálták (na jó, az utolsó számot mégiscsak echte brazilok követték el, mindenekelőtt az isteni Salome de Bahia). Az alkotók között a teljesség igénye nélkül akad norvég, svájci, japán, amerikai, belga, természetesen német - nagyon fontos, jegyezzük meg: a németek mostanában nagyon jók zenében, sőt szerintük mi magyarok is nagyon jók vagyunk, kár, hogy a mieink még nem tudnak róla. A sok jelentős arc körül feltétlenül és elsőként megjegyzésre érdemes Rainer Trüby meg az ő kis csapata (Trüby Trio - a másik két tag együtt Fauna Flash néven alkot), akik tevékeny életük részeként egyre csak gyártják (több néven is) saját számaikat, bőszen remixelnek, eközben másokkal remixeltetik saját anyagaikat, zenés-táncos klubokban pörgetik a vinileket, szabadidejükben pedig válogatást készítenek azoknak, akik nem oly szerencsések, hogy a polcukon figyeljen minden felvétel az eredeti kiadásában. Rainer Trüby megint nagyon alapos munkát végzett (apropó, ez egy sorozat negyedik darabja, az előző három szériadarab is sürgősen beszerzendő), hol finom, cizellált, hol rafináltan dögös darabok sorjáznak, amelyeket az úr is arra teremtett, hogy elősegítsék a zsibbadt végtagok regenerálódását. A névsorból külön kiemelést érdemel a Gotan Project, a Kyoto Jazz Massive, Buscemi és a kompilátor Trüby Trio száma meg egy ´76-os felvétel a csodálatos Madeline Belltől, és persze az összes többi: tegyük fel, tekerjük meg a potit, feküdjünk alá, és engedjük, hogy elgázoljon a bossanova.

- minek -

Compost/Deep Music Depo, 2001

szerző
- minek -
publikálva
2001/4. (01. 25.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...