Március végén történelmi csúcsra, 134 milliárd forintra emelkedett a közintézmények lejárt tartozása – írja a Magyar Államkincstár (MÁK) adatai alapján a Népszava. A tartozásállomány növekedése ráadásul aggasztóan gyors:
egy hónap alatt 20,7 milliárd forinttal, december óta pedig 68 milliárd forinttal nőtt a kifizetetlen és lejárt adósság, vagyis szűk három hónap alatt az összeg megduplázódott.
Az ilyen mértékű behajthatatlan követelés beszállítói oldalon már a cégek működését is veszélyeztetheti. A MÁK adatai szerint a 134 milliárd forintból mindössze 1,3 milliárd az állammal szembeni adó- és járuléktartozás, 22 milliárd a közüzemi adósság, 85 milliárdra rúgnak a kifizetetlen árú- és szolgáltatási számlák, míg további 21 milliárdot „egyéb” tartozásként tüntetett fel az államkincstár.
A probléma mélységét jelzi, hogy 51 milliárd forint már most hatvan napon túl lejárt kifizetetlen számlát takar, az 559 költségvetési intézményből pedig 285-nek van tartozása, vagyis minden második költségvetési szerv képtelen a neki járó támogatásokból megélni. A 134 milliárd forint tartozásból egyébként 129 milliárdot a Belügyminisztérium intézményei halmoztak fel, hiszen az olyan nagy adós területek, mint az egészségügy, oktatás, rendvédelem, büntetés-végrehajtás, mind a Pintér Sándor vezette tárcához tartoznak.
A MÁK adatai szerint van még egy terület, amely visszatérően tartósan adósságokkal működik, mégpedig a kormányhivatalok. Március végén a szakhatósági ellenőrzési és a törvényességi ellenőrzésekért is felelős kormányhivatalok lejárt kifizetetlen adóssága 1,8 milliárd forint volt. A 20 megyei és fővárosi hivatalból 17-nek volt kisebb nagyobb adóssága az első negyedév végén.
