Állami támogatás a Kárpátiának

  • narancs.hu
  • 2013. szeptember 18.

Belpol

A centralizáció jegyében az NKA-hoz került a szerzői jogdíjak egy része. Most félmilliárdot osztott szét a művészek között, kiváló érzékkel.

Korábban a szerzői jogdíjakból befolyó mintegy tízmilliárd forint egy részét, legfeljebb 10 százalékát a jogkezelő szervezetek (Artisjus, Filmjus, Maszra stb.) visszaosztották a tagjaiknak, díjak, pályázatok, szociális alapú támogatások formájában. Az év elejétől hatályos törvénymódosítás következményeként a szétosztható összeg 70 százalékáról a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) dönt. A folyamat most is a centralizáció felé mutat, de az intézkedéseket nem csak az motiválhatta, hogy az L. Simon László által irányított NKA minél több pénz felett rendelkezzen. Korábban például az EU is nehezményezte, hogy a különböző jogkezelők egyes művészeti ágak terén monopolhelyzetben vannak.

Az NKA önálló költségvetéssel rendelkező, saját megfogalmazása szerint „az államtól karnyújtásnyira” működő pénzosztó szerv. Klasszikus állami támogatást nem kap, de az állam lemond a javára az ötöslottó játékadójának 90 százalékáról, tehát végső soron ez is állami pénz. Az NKA függetlenségének látszatát különösebben nem erősíti, hogy elnöke Balog Zoltán miniszter, alelnöke – és valódi vezetője – L. Simon László fideszes képviselő.

A szerzői jogdíjbevételek felhasználásáról egy ideiglenes kollégium dönt, amelyet igen logikusan Szerzői Jogdíjbevételek Felhasználásáról Döntő Ideiglenes Kollégiumnak kereszteltek, tagjait lásd a keretes kiemelésben alant.

A kollégium vezetője:

Bokor Attila producer, filmrendező, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturális Államtitkárságának politikai főtanácsadója

A kollégium tagjai:

  • Bognár János színművész, drámapedagógus
  • Dr. Ficsor Mihály, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jogi elnökhelyettese
  • Dr. Gyimesi László zenész, a MSZSZ EJI elnöke, a Nemzeti Előadóművészeti Érdekegyeztető Tanács elnöke
  • Kabdebó György filmrendező, forgatókönyvíró, a Filmjus elnöke
  • Molnár Mária művészettörténész
  • Sárkány Győző grafikusművész, a HUNGART elnöke
  • Victor Máté zeneszerző, az Artisjus elnöke

Forrás: NKA

Első pályázatukról augusztus 14-én döntöttek, a támogatottak listája szeptember 11-én jelent meg az NKA honlapján. Lehetett pályázni alkotói támogatásra (költőknek, illetve komoly- és könnyűzenészeknek), komolyzenék megjelentetésére és könnyűzenék terjesztésére, a döntnökök támogatták pályakezdők hangversenyeit, jazzkoncerteket, független színházak előadásait, fiatal rockereket, kortárs táncosokat – és mindezek bemutatkozását oktatási intézményekben.

Ehhez képest a kuratóriumban mindössze két zenész található, irodalmár pedig egyetlenegy sem. Döntéseik politikailag nem tűnnek motiváltnak úgy általában, akad azonban minimum egy kivétel. Mert annyira azért nem lennénk rosszhiszeműek, hogy azt feltételezzük a kuratórium tagjairól: szakmai okokból, művészi érdemei miatt díjazták Petrás Jánost és csapatát. Márpedig valami oka mégiscsak volt, hogy megítéltek 400 ezer forintot „a Kárpátia zenekar legújabb lemezének megjelentetésére”. Reméljük, az NKA segítségével sikerül utolérni művészetük korábbi magaslatait, és születnek még olyan letaglózó erejű sorok, mint amiket a Pálinka című műalkotásban találunk:

Szilva, körte, cseresznye
Éljen a haza! Egészségünkre!

Hasonló jókat kívánunk a kuratórium tagjainak, Balog Zoltánnak és L. Simon Lászlónak, adassék meg nékik az erő és egészség, hogy a jövőben is támogathassák a nyíltan homofób és soviniszta művészetet. Előre nácik, bunkók, dilettánsok, vár az NKA!

(Cikkünk megjelenése után L. Simon László NKA-alelnök közleményt adott ki. Reakciónk itt olvasható.)

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.