Utcára vonultak a bírók: „Az igazság nem eladó!”

  • narancs.hu
  • 2025. február 22.

Belpol

Az Európai Bírói Egyesület és a Nemzetközi Bírói Egyesület vezetői is részt vettek a budapesti demonstráción.

Az igazságszolgáltatás akkor szolgálja a társadalom javát, ha a bírói függetlenséget nem fenyegeti veszély. Ha a függetlenség megrendül, minden egyes állampolgár jogai veszélybe kerülnek – hangzott el szombaton a bírók tüntetésén Budapesten. A demonstrációt a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) szervezte a béremelésük ügye és a kormány által szorgalmazott igazságügyi reform miatt. A résztvevők a Kúria előtt találkoztak, onnan vonultak az Igazságügyi Minisztériumhoz. 

A résztvevők transzparenseket vittek, amelyeken többek között „Az igazság nem eladó!”, a „Független bíróságok nélkül nincs természetvédelem” és a „A bírák függetlensége a te biztonságod!” felirat olvasható. A szervezet pártpolitika-mentes tüntetést hirdetett. Mint a 24.hu tudósításából kiderült, a DK azért videós bejelentkezést készített az eseményről.

 
Fotó: Sióréti Gábor
 

A minisztériumnál Boros Katalin, a MABIE elnöke a Telex beszámolója szerint elmondta, azért gyűltek össze, mert az utóbbi időben sokan úgy látják, csorbulhatnak a bírók jogai. Ők is kiszolgáltatottakká váltak az elmaradt béremelés miatt, és ilyen körülmények között különösen nehéz helyzetet eredményez az a szabály, hogy nem nyilatkozhatnak. 

Az Ajkai Járásbíróság egyik alkalmazottja, Kajdi Rita szólt az új bértábláról, amely növeli a bérfeszültséget, ezért diszkriminációmentes béremelést szeretnének. Tóth László, a Fővárosi Törvényszék bírósági titkára azt ismertette, milyen rendezetlen a bírói feladatkörökben eljáró titkárok helyzete. Szervezete nevében támogatásáról biztosította a magyar bírókat Mikael Sjoeberg, az EAJ (Európai Bírói Egyesület) elnöke. Mint mondta, ritkán történik meg, hogy a bírók utcára vonulnak, ezért jött el. Hangsúlyozta, szabad és független bírók nélkül a demokrácia nem működőképes. Ellentétes a nemzetközi normákkal az, hogy a magyar kormány nem rendezte a bírók fizetését – mondta –, és arról is beszélt, hogy a bírói függetlenséget aláásó strukturális reformok ügyében tiltakozott a magyar igazságügyminiszternél, Tuzson Bencénél.

 
Fotó: Sióréti Gábor
 

A Nemzetközi Bírói Egyesület elnöke, Duro Sessa is egyedülálló eseménynek nevezte a bírótüntetést, kiemelte, a jelenlévők az állampolgárok érdekében vonultak utcára. Az elnök szerint az igazságszolgáltatás embereivel is egyeztetni kell az őket érintő döntések előtt.

„Az a bíró, aki fél, nem bíró többé. Idáig nem szabad eljutni” –

ezt Köszler Ferenc nyugalmazott törvényszéki tanácselnök mondta, arra utalva, hogy a 2700 bírónak csak egy része jött el a rendezvényre. A távol maradóknak üzente, ne féljenek. Köszler Ferenc szerint a Kúria elnökének is ott lett volna a helye a tömegben. A zsarnokság, mint mondta, ott kezdődik, ahol a törvényhozói és a végrehajtó hatalom maga alá gyűri a harmadikat. Azt is hangsúlyozta, a tiltakozás nem a bérekről, hanem a jogállamiságról és a bírói függetlenségről szól valójában.

 
Fotó: Sióréti Gábor
 

Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke Bayer Zsolt publicista listázós megjegyzésére utalva mondta, hogy  zavar van a fejekben, mert a törvény azt köti ki, bírók nem folytathatnak politikai tevékenységet. Véleményüket azonban szabadon kifejezhetik. „Joguk van megszólalni bírósági kérdésekben, sőt, kötelességük. Ki emeljen szót a jogállam lebontása ellen, ha nem a bírók?” – kérdezte, és az igazságszolgáltatás mai helyzetét a 70-es évek állapotához hasonlította függetlenség szempontjából.

 
Fotó: Sióréti Gábor
 

A budapesti tüntetéshez kapcsolódva az aHang szervezésében több városban is szerveztek megmozdulást. Szegeden szombat délelőtt virágot helyeztek el tüntetők a Szegedi Törvényszék épületénél. Az akcióban közel százan vettek részt. Nyílt levelet is közzétettek. Eszerint „az igazságszolgáltatásban dolgozók – bírák, igazságügyi alkalmazottak, jogászok és mindenki, aki az igazságszolgáltatás tisztességes működéséért dolgozik – bátorságról tesznek tanúbizonyságot, amikor kiállnak a jogállamiságért, az igazságszolgáltatás függetlenségéért. A mai magyar politikai rendszerben az igazságszolgáltatás a megmaradt demokrácia egyik utolsó védőbástyája, és ezek az emberek nap mint nap azért dolgoznak, hogy ezt megőrizzék és védjék”. 

Miskolcon is hasonló akciót szervezett a Törvényszék épülete elé az aPont Miskolc:

 
Facebook/aPont Miskolc
 

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.