Utcára vonultak a bírók: „Az igazság nem eladó!”

  • narancs.hu
  • 2025. február 22.

Belpol

Az Európai Bírói Egyesület és a Nemzetközi Bírói Egyesület vezetői is részt vettek a budapesti demonstráción.

Az igazságszolgáltatás akkor szolgálja a társadalom javát, ha a bírói függetlenséget nem fenyegeti veszély. Ha a függetlenség megrendül, minden egyes állampolgár jogai veszélybe kerülnek – hangzott el szombaton a bírók tüntetésén Budapesten. A demonstrációt a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) szervezte a béremelésük ügye és a kormány által szorgalmazott igazságügyi reform miatt. A résztvevők a Kúria előtt találkoztak, onnan vonultak az Igazságügyi Minisztériumhoz. 

A résztvevők transzparenseket vittek, amelyeken többek között „Az igazság nem eladó!”, a „Független bíróságok nélkül nincs természetvédelem” és a „A bírák függetlensége a te biztonságod!” felirat olvasható. A szervezet pártpolitika-mentes tüntetést hirdetett. Mint a 24.hu tudósításából kiderült, a DK azért videós bejelentkezést készített az eseményről.

 
Fotó: Sióréti Gábor
 

A minisztériumnál Boros Katalin, a MABIE elnöke a Telex beszámolója szerint elmondta, azért gyűltek össze, mert az utóbbi időben sokan úgy látják, csorbulhatnak a bírók jogai. Ők is kiszolgáltatottakká váltak az elmaradt béremelés miatt, és ilyen körülmények között különösen nehéz helyzetet eredményez az a szabály, hogy nem nyilatkozhatnak. 

Az Ajkai Járásbíróság egyik alkalmazottja, Kajdi Rita szólt az új bértábláról, amely növeli a bérfeszültséget, ezért diszkriminációmentes béremelést szeretnének. Tóth László, a Fővárosi Törvényszék bírósági titkára azt ismertette, milyen rendezetlen a bírói feladatkörökben eljáró titkárok helyzete. Szervezete nevében támogatásáról biztosította a magyar bírókat Mikael Sjoeberg, az EAJ (Európai Bírói Egyesület) elnöke. Mint mondta, ritkán történik meg, hogy a bírók utcára vonulnak, ezért jött el. Hangsúlyozta, szabad és független bírók nélkül a demokrácia nem működőképes. Ellentétes a nemzetközi normákkal az, hogy a magyar kormány nem rendezte a bírók fizetését – mondta –, és arról is beszélt, hogy a bírói függetlenséget aláásó strukturális reformok ügyében tiltakozott a magyar igazságügyminiszternél, Tuzson Bencénél.

 
Fotó: Sióréti Gábor
 

A Nemzetközi Bírói Egyesület elnöke, Duro Sessa is egyedülálló eseménynek nevezte a bírótüntetést, kiemelte, a jelenlévők az állampolgárok érdekében vonultak utcára. Az elnök szerint az igazságszolgáltatás embereivel is egyeztetni kell az őket érintő döntések előtt.

„Az a bíró, aki fél, nem bíró többé. Idáig nem szabad eljutni” –

ezt Köszler Ferenc nyugalmazott törvényszéki tanácselnök mondta, arra utalva, hogy a 2700 bírónak csak egy része jött el a rendezvényre. A távol maradóknak üzente, ne féljenek. Köszler Ferenc szerint a Kúria elnökének is ott lett volna a helye a tömegben. A zsarnokság, mint mondta, ott kezdődik, ahol a törvényhozói és a végrehajtó hatalom maga alá gyűri a harmadikat. Azt is hangsúlyozta, a tiltakozás nem a bérekről, hanem a jogállamiságról és a bírói függetlenségről szól valójában.

 
Fotó: Sióréti Gábor
 

Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke Bayer Zsolt publicista listázós megjegyzésére utalva mondta, hogy  zavar van a fejekben, mert a törvény azt köti ki, bírók nem folytathatnak politikai tevékenységet. Véleményüket azonban szabadon kifejezhetik. „Joguk van megszólalni bírósági kérdésekben, sőt, kötelességük. Ki emeljen szót a jogállam lebontása ellen, ha nem a bírók?” – kérdezte, és az igazságszolgáltatás mai helyzetét a 70-es évek állapotához hasonlította függetlenség szempontjából.

 
Fotó: Sióréti Gábor
 

A budapesti tüntetéshez kapcsolódva az aHang szervezésében több városban is szerveztek megmozdulást. Szegeden szombat délelőtt virágot helyeztek el tüntetők a Szegedi Törvényszék épületénél. Az akcióban közel százan vettek részt. Nyílt levelet is közzétettek. Eszerint „az igazságszolgáltatásban dolgozók – bírák, igazságügyi alkalmazottak, jogászok és mindenki, aki az igazságszolgáltatás tisztességes működéséért dolgozik – bátorságról tesznek tanúbizonyságot, amikor kiállnak a jogállamiságért, az igazságszolgáltatás függetlenségéért. A mai magyar politikai rendszerben az igazságszolgáltatás a megmaradt demokrácia egyik utolsó védőbástyája, és ezek az emberek nap mint nap azért dolgoznak, hogy ezt megőrizzék és védjék”. 

Miskolcon is hasonló akciót szervezett a Törvényszék épülete elé az aPont Miskolc:

 
Facebook/aPont Miskolc
 

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.