Az igazságszolgáltatás akkor szolgálja a társadalom javát, ha a bírói függetlenséget nem fenyegeti veszély. Ha a függetlenség megrendül, minden egyes állampolgár jogai veszélybe kerülnek – hangzott el szombaton a bírók tüntetésén Budapesten. A demonstrációt a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) szervezte a béremelésük ügye és a kormány által szorgalmazott igazságügyi reform miatt. A résztvevők a Kúria előtt találkoztak, onnan vonultak az Igazságügyi Minisztériumhoz.
A résztvevők transzparenseket vittek, amelyeken többek között „Az igazság nem eladó!”, a „Független bíróságok nélkül nincs természetvédelem” és a „A bírák függetlensége a te biztonságod!” felirat olvasható. A szervezet pártpolitika-mentes tüntetést hirdetett. Mint a 24.hu tudósításából kiderült, a DK azért videós bejelentkezést készített az eseményről.
A minisztériumnál Boros Katalin, a MABIE elnöke a Telex beszámolója szerint elmondta, azért gyűltek össze, mert az utóbbi időben sokan úgy látják, csorbulhatnak a bírók jogai. Ők is kiszolgáltatottakká váltak az elmaradt béremelés miatt, és ilyen körülmények között különösen nehéz helyzetet eredményez az a szabály, hogy nem nyilatkozhatnak.
Az Ajkai Járásbíróság egyik alkalmazottja, Kajdi Rita szólt az új bértábláról, amely növeli a bérfeszültséget, ezért diszkriminációmentes béremelést szeretnének. Tóth László, a Fővárosi Törvényszék bírósági titkára azt ismertette, milyen rendezetlen a bírói feladatkörökben eljáró titkárok helyzete. Szervezete nevében támogatásáról biztosította a magyar bírókat Mikael Sjoeberg, az EAJ (Európai Bírói Egyesület) elnöke. Mint mondta, ritkán történik meg, hogy a bírók utcára vonulnak, ezért jött el. Hangsúlyozta, szabad és független bírók nélkül a demokrácia nem működőképes. Ellentétes a nemzetközi normákkal az, hogy a magyar kormány nem rendezte a bírók fizetését – mondta –, és arról is beszélt, hogy a bírói függetlenséget aláásó strukturális reformok ügyében tiltakozott a magyar igazságügyminiszternél, Tuzson Bencénél.
A Nemzetközi Bírói Egyesület elnöke, Duro Sessa is egyedülálló eseménynek nevezte a bírótüntetést, kiemelte, a jelenlévők az állampolgárok érdekében vonultak utcára. Az elnök szerint az igazságszolgáltatás embereivel is egyeztetni kell az őket érintő döntések előtt.
„Az a bíró, aki fél, nem bíró többé. Idáig nem szabad eljutni” –
ezt Köszler Ferenc nyugalmazott törvényszéki tanácselnök mondta, arra utalva, hogy a 2700 bírónak csak egy része jött el a rendezvényre. A távol maradóknak üzente, ne féljenek. Köszler Ferenc szerint a Kúria elnökének is ott lett volna a helye a tömegben. A zsarnokság, mint mondta, ott kezdődik, ahol a törvényhozói és a végrehajtó hatalom maga alá gyűri a harmadikat. Azt is hangsúlyozta, a tiltakozás nem a bérekről, hanem a jogállamiságról és a bírói függetlenségről szól valójában.
Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke Bayer Zsolt publicista listázós megjegyzésére utalva mondta, hogy zavar van a fejekben, mert a törvény azt köti ki, bírók nem folytathatnak politikai tevékenységet. Véleményüket azonban szabadon kifejezhetik. „Joguk van megszólalni bírósági kérdésekben, sőt, kötelességük. Ki emeljen szót a jogállam lebontása ellen, ha nem a bírók?” – kérdezte, és az igazságszolgáltatás mai helyzetét a 70-es évek állapotához hasonlította függetlenség szempontjából.
A budapesti tüntetéshez kapcsolódva az aHang szervezésében több városban is szerveztek megmozdulást. Szegeden szombat délelőtt virágot helyeztek el tüntetők a Szegedi Törvényszék épületénél. Az akcióban közel százan vettek részt. Nyílt levelet is közzétettek. Eszerint „az igazságszolgáltatásban dolgozók – bírák, igazságügyi alkalmazottak, jogászok és mindenki, aki az igazságszolgáltatás tisztességes működéséért dolgozik – bátorságról tesznek tanúbizonyságot, amikor kiállnak a jogállamiságért, az igazságszolgáltatás függetlenségéért. A mai magyar politikai rendszerben az igazságszolgáltatás a megmaradt demokrácia egyik utolsó védőbástyája, és ezek az emberek nap mint nap azért dolgoznak, hogy ezt megőrizzék és védjék”.
