MaNcs 37. évf. 8. sz. (2025-02-19)
Az általános hülyítés közepette kétharmadnyi újságoldal erejéig legalább jelezni szeretnénk, hogy annak, amit az agitprop fröcsögése liberalizmusnak tételez, és ami ellen ádáz, mondhatni univerzális jelentőségű harcot folytat, semmi köze a liberalizmushoz mint eszmerendszerhez.
Hétvégi pártkongresszusán a Tisza – nem kis felhajtás mellett – bemutatta egynémely újsütetű szakértőjét, úgymint Ruszin-Szendi Romuluszt, Kulcsár Krisztiánt és Bódis Krisztát.
Ha az ismeretségi körömből indulok ki, sok ellenzéki (elsősorban, de nem kizárólag baloldali vagy liberális) szavazó számára egy cseppet sem rokonszenves mindaz, amit Magyar Péter eddig mutatott magából (és persze amit hozzátett a kormányzati fekete propaganda). Bár elismerik eddigi politikai teljesítményét és kétségtelen politikusi képességeit – bátorságát, szorgalmát, kitartását, politikai érzékét, svádáját –, sokan öntetszelgő, fideszes körökben szocializálódott, Wass Albertet idéző, csuklóból, agresszívan, méltánytalanul visszatámadó, családi konfliktusát rosszul kezelő, ellenszenves fiatalembert látnak benne.
Az EU-t sokként érte, hogy a Trump-kormányzat kihagyja az Oroszországgal folytatott tárgyalásokból. Végül is érthető a sokk is meg a felháborodás is, gondolhatnánk.
Egy japán nő brutális meggyilkolása és felgyújtása kellett ahhoz, hogy a rendőrség beismerje, nem jár el elég körültekintően a nők elleni erőszak ügyeiben. A felületes rendőri munkára nyilvánosan rámutató Patent jogásza, Spronz Júlia szerint a büntetést és a tragédiák megelőzését a magyar jogi keretek is hátráltatják.
Talár nélkül és politikamentesen tüntetnek szombaton a magyar bírák, bírósági dolgozók és mindazok, akiknek fontos a független és pártatlan igazságszolgáltatás. A bírói véleménynyilvánítás szabadságáról és megkötéseiről, a „nullkilométeres” bírák létjogosultságáról, pótlékemelésről, ügyelosztásról, kollegiális viszonyról kérdeztük az OBH elnökét.
Magyar Péter és a Tisza Párt a mélyszegénységben, szegénységben élőkhöz is el akar jutni. Kérdéses, hogy előnyükre fordíthatják-e az arányokat a Fidesszel szemben ezekben a társadalmi rétegekben. A romák körében mindenesetre van mozgolódás a Tisza irányába.
Komoly szociális intézményhálózattal rendelkező szervezetet vett át a Mazsihisz a Magyar Iszlám Közösségtől tavaly októberben. A szervezet, amelynek képviselője Balajti László volt titkosszolgálati vezető lett, százmilliókkal tartozik munkavállalóinak.
Nincs ember, aki ne akarna békét Ukrajnában, ennek megvalósítása azonban szinte áthatolhatatlan akadályokba ütközik. És akkor még szóba se került Donald Trump. Kijivben kutattuk a tartós rendezés esélyeit.
A múlt hétvégi müncheni biztonságpolitikai konferencia a tengerentúlról érkező baljós üzenetek jegyében telt. Amerika veszi a kalapját, az Európai Unió szembesül évtizedes mulasztásaival, Moszkva kezdi a tenyerét dörzsölni.
Mi fűti Donald Trumpot, merre mutatnak első intézkedései? Elnökségének első 30 napja sokkolta az amerikaiakat – de az, amit eddig tett, tetszik a szavazók többségének.
A demokraták melegágyának vélt Szilícium-völgy beállt a republikánus elnök mögé. Sokan most döbbentek rá, hogy ezek a fiatalos, laza, világmegváltónak hitt cégek is hidegfejű multik.
Sokéves karmester-asszisztensi gyakorlata során annyi tapasztalatot gyűjtött, hogy egy éve saját ügynökséget alapított zenészek számára. A telefonhasználatról és a székekről is beszélgettünk vele.
Február 21-én jelenik meg az A Bence kalandjai harmadik lemeze 15 megzenésített verssel. Ennek apropóján beszélgettünk Jobbágy Bencével a projekt indulásáról, a dalszerzés magányáról, amerikai gitártáborról és a siker sikeréről.
Alice Ball, Rosalind Franklin, Nettie Stevens, Lise Meitner és a többiek: mind nagy jelentőségű, korszakalkotó felismeréseket tettek tudományos területeken, de a legtöbbünknek gőzünk nincs róla, hogy kik is ők.
Nem feltétlenül baj, ha nem tudjuk pontosan meghatározni egy könyv műfaját. Viszont jó, ha a szöveg maga megfelelő magyarázatot ad a zsánerkeveredésre.
Payal Kapadia szülővárosának, Mumbainak címezi érzékeny, finoman lüktető filmjét.
Antoni Benaiges a spanyol polgárháború mártírja. Nem a harcokban esett el.
Robert Jay Mathews úgy kezdte, ahogy Al Capone végezte – adócsalóként.
Abban nincs vita, hogy a Marvel a 2019-es Bosszúállók: Végjáték óta nem találja önmagát.
A budapesti közönség előtt sem egészen ismeretlen a német-japán zongoraművész, Alice Sara Ott, aki a lírikus zeneszerzők világában érzi otthonosan magát.
A hazai és külföldi alkotók fényművészeti, illetve art science installációi láthatatlan jelenségeket próbálnak „láthatóvá” tenni, érzékszerveink, illetve olykor pusztán a képzeletünk stimulálásán keresztül.
Audrey Diwan (Esemény; 2021) nem kevésre vállalkozott, amikor feminista, önreflexív énkeresésként gondolta újra a 70-es évek klasszikus szexmoziját.
Ki ne szeretett volna végre egy olyan könyvet kézbe venni, amelynek a szereplői vérszívó erdőjárók, titkos rákbetegek és rejtőzködő halhatatlanok?
Azt csak a kéretlenül is másokért buzgólkodó jogvédők hiszik, hogy a dolgok átnevezése bármit is segít a társadalom nagyobb együttérzésére és főleg segítségére valóban rászorulókon.
Az olasz Fabrizio Mammarella és a német Philip Lauer külön-külön, de együtt is az utóbbi negyedszázad elektronikus tánczenéjének legkreatívabb és legszórakoztatóbb figurái közé tartoznak.
Matthieu Berton igazgató, Francia Intézet
Mit szólnának, ha valaki kötelezné önöket, hogy mától az ételen, pénzen, földön, de még a nőn is osztozzanak a szomszéddal? És még legyenek is hálásak érte!
A Magyarországot különösen súlyosan érintő Covid-járvány alatt szinte elfeledkeztünk arról, hogy létezik a védekezés mellékkövetkezményeként évekig elfojtott influenza is. Mostanában mindannyian megtudhattuk, hogy a szünet átmeneti volt.
Wünsch Róbert neve kevéssé ismert, pedig azon vállalkozók közé tartozik, akik jócskán hozzájárultak Budapest fejlődéséhez.
